Author Archives: Ozogány Ernő

Élő mítoszok

Dőrejárás Tejfalun. Bő negyven évvel ezelőtt az izmosodó elektronikus média izgalmas élő közvetítésben számolt be a mohácsi busójárásról, érzékletesen bemutatva, hogy milyen páni félelem lett úrrá a betolakodó török katonákon, akik fejvesztve menekültek a faragott maszkos szörnyek elől. A vértelen győzelem emlékére az óta is, több mint ötszáz éve megrendezik ezt a nemes népi hagyományt. A néprajzosok hangja már ekkor sem hallatszott az égig, így hosszú időnek kellett eltelnie, mire közismertté vált, hogy bár igaz lehet az egyszeri történet, viszont […]

Budapest egyik magálmodója

Feszty Adolf halálának száztizedik évfordulóján. A tizenkilencedik század első évtizedeiben a korabeli Pest, Buda és Óbuda együttesen alig volt nagyobb Pozsonynál. Nem is csoda: a koronázó város Bécs közelsége és több országos hivatal székhelyeként virágkorát élte. A híres-nevezetes reformországgyűléseket is itt tartották. A helyzet a szabadságharc leverését követően változott meg, amikor a magyar főnemesség egyre inkább igyekezett Pestre összpontosítani az ország gazdasági és közéletét. Erre a Bach korszakot lezáróan került sor. Az első látványos változást az új uralkodó, Ferenc József […]

Egy zseni utóélete

Bolyai János halálának százötvenedik évfordulójára. Minél nagyobb formátumú egy tudós, minél kevésbé értik meg tevékenységét, annál több legenda kering róla. Ha ehhez még jó adag különcség is járul, akkor a legvadabb feltételezések is hihetővé válnak vele kapcsolatban. Nos, Bolyai János, a magyarság egyik legnagyobb zsenije mindkét feltételnek megfelelt. Sőt, még egy harmadiknak is: az előzőek mellett művészi képességekkel is rendelkezett és társasági embernek is kiváló volt.  Számtalan szobor és festmény készült róla, amelyeken néha egyedül, a legtöbbször ugyancsak világhírű matematikus édesapjával ábrázolták, még […]

A titok fátyolának fellebbentője

Edwin Powell Hubble születésének százhuszadik évfordulóján. Napjainkra elfogadottá vált George Gamow sokáig őrültnek tűnő magyarázata a világ születéséről, amely szerint az ősrobbanás szülte meg a többmilliárd fényévnyi teret kitöltő, emberi ésszel felfoghatatlan mennyiségű tömeget. A Big Bangról még a fizikát kevéssé ismerők, vagy vele szemben előítélettel viseltetők is hallottak. Arról viszont csak a bennfentesek tudnak, hogy ehhez  szükség volt a táguló világegyetem elméletének kidolgozására, amely egy kívülálló, mondhatnánk laikus nevéhez fűződik. Edwin Powell Hubble ugyanis eredetileg jogász volt. Érdemes közelebbről […]

A tudomány legnagyobb ?ködösítője?

Charles Thomson Rees Wilson halálának ötvenedik évfordulóján.  A köd  kellemetlen dolog: csökkenti a látási távolságot, veszélyessé teszi a közlekedést, ha egy katonai egység ködbe burkolózik, kiszámíthatatlan, hogy mikor és mely irányból támad. Átvitt értelemben is  negatív minősítésként él a köztudatban: aki ködösít, a lényegről próbálja elterelni a figyelmet, meg kívánja téveszteni a környezetét. Pedig a köd hasznos is lehet. Olyannyira, hogy korszakalkotó felfedezésekhez nyújthat segítséget. Egy tucatnál is több tudós köszönheti neki fizikai Nobel-díját. Persze nem azzal, hogy a fejükben […]

A magyar gépkocsigyártás megalapozója

Csonka János halálának hetvenedik évfordulóján A szerszámokat,  gépeket és a közlekedési eszközöket az őskortól kezdve egészen a tizenkilencedik század közepéig aranykezű mesterek készítették, ami nem meglepő, hiszen  ezek aránylag egyszerű szerkezetűek voltak.  Akár egy malom, víz- vagy szélmeghajtású gépekből összeállított üzem, manufaktúra, kocsi vagy hintó legyártásához két-három szakma képviselői elegendőnek bizonyultak: a bognár-kádár-kovács alkotta ?triumvirátus? a világ minden táján, akár falusi környezetben is képesnek bizonyult erre. Mai szemmel talán meglepőnek tűnik, de még az első ipari forradalmat is a tanulatlan, ösztönös zsenik vitték győzelemre: a gőzgép, a gőzhajó […]

Az antivilág antiköltője?

Paul Dirac halálának huszonötödik évfordulóján. A szívesen csipkelődő Leon Lederman az alábbi ?műalkotást? tulajdonítja Paul Diracnak, az első antirészecske megjövendölőjének, a huszadik század egyik legjelentősebb fizikusának: ?A megvénülés ronda kórság,  Fizikusnak nagy veszély,  Halj meg inkább jó korán,  Mint harminc évnél többet élj?. Az erről szóló ?tudósítás? nem egy irodalmi lap kritikai rovatában, hanem Az isteni a-tom című érdekfeszítő tudományos ismeretterjesztő könyvben jelent meg. A szerző sem kritikus ? még ha a világot ilyen szemmel is szemléli -, hanem Nobel-díjas […]

Ady ?szenvedő testvére?

Fejér Lipót halálának ötvenedik évfordulóján. Általános a nézet, hogy a művészetek és a matematika meglehetősen távol állnak egymástól, így aztán az egyszerű halandó el sem tudja képzelni, hogy e két terület művelői egyáltalán szót tudnak érteni egymással. Ez a tévhit abból ered, hogy a matematikát a természettudományok közé sorolják. Annak ellenére, hogy már az első fizikai egyenlet megalkotója, Galileo Galilei – négyszáz évvel ezelőtt! – azt vallotta, hogy a természet a matematika nyelvén beszél hozzánk. Ha pedig abba is belegondolunk, […]

Sínre tett ?rakéta?

A sorsfordító modern vasút születésének száznyolcvanadik évfordulóján. A tudománytörténetben bevett szokás, hogy a legnagyobb felfedezések, találmányok ismertetését általában összekötik ?szerzőjük? életének kerek jubileumával, már annak okán is, hogy néha nehéz meghatározni, hogy mikor pattant ki az isteni szikra a fejükből. Bár akadnak kivételek: abban az esetben, ha egy olyan adott időponthoz köthető a találmány születése, amely egycsapásra megváltoztatta az emberi civilizáció fejlődését. Ilyen kivételes esetnek számít az első korszerű gőzmozdony megszerkesztése, amely kétnapos ?újszülöttként? bemutatkozva felforgatta az évezredes életmódot, új […]

A magyar villamossági ipar legnagyobbja

Bláthy Ottó Titusz halálának hetvenedik évfordulóján. Egészen a tizenkilencedik század második feléig az aranykezű, zseniális mesteremberek határozták meg a gépipar fejlődését. A legtöbbjük még iskolába se járt, vagy éppen csak az alapismereteket sajátította el. Ez egyaránt vonatkozik Thomas Newcomenre, a gőzgép feltalálójára, James Wattra, aki e csodálatos berendezés végső alakját megadta, de leginkább George Stephensonra, aki nagyjából a gőzmozdony megszerkesztésével egy időben tanult meg írni-olvasni. De még a villamosságtan megalapozója, Michael Faraday sem koptatta túl sok ideig az iskolapadot. Ennek […]