Találatok: Matematika

A párhuzamosok találkozása

Bolyai János születésének kétszáztízedik és Nyikolaj Ivanovics Lobacsevszkij születésének kétszázhuszadik évfordulóján. A geometria egyik alaptétele ? Euklidesz ötödik posztulátuma – egyértelműen kimondja, hogy a párhuzamosok olyan egyenesek, amelyek soha nem találkoznak. Ha igen, akkor is csak a végtelenben. Vele szemben a filozófusok úgy okoskodnak, hogy ha egyszer eljutunk a végtelenbe, akkor az lesz számunkra a valós világ, vagyis jelenlegi helyünk veszi át a végtelen szerepét. Ahol mégiscsak összeérhetnek a párhuzamosok. Hogy ez mennyire igaz, bízzuk a bölcselettudomány képviselőire, viszont a […]

A mi arab kincsünk

A történelemkönyveket lapozva vagy akár napjaink írott és elektronikus sajtóját figyelve az emberben olyan érzés támad, hogy másfélezer éve egyfolytában baja van az európai civilizációnak az arabbal, a későbbiekben az iszlámmal. A felszínen maradva persze mindez könnyen bizonyítható. Még csak fel sem tűnik a hétköznapi életben számtalan olyan fogalom, sőt tudományág, amelyről már az első pillanatban nyilvánvaló, hogy az arab kultúrkincs része. Arab számokat használunk. Az iskolában algebrát tanulunk. A számítógépesek algoritmus nélkül elvesznének. A modern orvostudományt Avicenna, igazi nevén […]

A műkedvelés határai

Pierre Fermat születésének 410. Évfordulóján. A köznyelvben műkedvelőként az olyan személyt jelölik, aki csak kedvtelésből, saját szórakozására űz valamilyen, általában művészeti, irodalmi, társadalmi, vagy tudományos tevékenységet. Ez a legtöbbször egyben minősítést is jelent:  meg sem közelíti a szakmabeliek, a profik színvonalát. Nos, e jellemzés első része érvényes Pierre Fermatra, míg az utóbbi aligha: nemcsak a legmagasabb színvonalon művelte a matematikát, de egyik ágának, a valószínűségszámítás megalapításának társszerzője volt, ráadásul az Isaac Newton és  Wilhelm Gottfried Leibnitz által kialakított differenciálszámítás legnagyobb előfutára, míg a róla elnevezett egyik tételt […]

Természettudós, ismeretterjesztő, filozófus

Tarczy Lajos halálának százharmincadik évfordulóján.   Ha csak annyit tett volna, hogy az ifjú Petőfi Sándort támogatja, már megérdemelné, hogy megemlékezzünk róla. Ne feledjük, Petrovics Sándorból pápai diákkorában lett Petőfi. Többek között Tarczy hatására. De e nagyszerű tanáregyéniség ennél sokkal többet tett. Olyannyira, hogy a tizenkilencedik század magyar szellemi életének egyik vezető alakja vált belőle. A Komárom melletti Hetényben látta meg a napvilágot 1807. december 6-án.  Mivel már kora gyerekkorában megnyilvánultak kivételes képességei, szülei a helyi lelkészt, Kovács Pétert bízták meg […]

A gondolkodás szerelmese

Kilencven éve született Rényi Alfréd. ?Aki azt mondja, nem szereti a matematikát, az tulajdonképpen azt mondja, nem szeret gondolkodni? ? vallotta Rényi Alfréd, a huszadik század egyik legjelentősebb matematikusa, akinek tevékenységéről méltatlanul keveset tudunk. Pedig az általa feltalált módszereket naponta használjuk, sőt ? a digitális televízió bevezetésével – negyven évvel a halála után ültetik át a gyakorlatba azokat a felismeréseket, amelyeket az információelmélet terén neki köszönhetünk. Igazi szellemi dinasztia tagjaként látta meg a napvilágot, 1921.március 20.-án: édesanyja,  Alexander Borka Budapest […]

Galilei és a pisai ferde torony

Az érzékszervek rossz tanácsadók, azaz ne higgyünk a szemünknek. Szinte minden fizikatanár elmondja diákjainak, hogy a legenda szerint Galileo Galilei a pisai ferde toronyból dobált le különféle tárgyakat, így állapította meg, hogy a tömegvonzás független a testek anyagától. A legtöbbször azt is hozzáteszi, hogy ilyen kísérleteket nem folytatott. Valóban. Ennek ellenére a történet igaz. A nagyközönség számára szervezett bemutatókon  került sor a tárgyak hajigálására. A zenész Vicenzo papának   nem kell forognia a sírjában: igaz, hogy csemetéje elbitangolt a matematika területére, viszont a tőle […]

Egy zseni utóélete

Bolyai János halálának százötvenedik évfordulójára. Minél nagyobb formátumú egy tudós, minél kevésbé értik meg tevékenységét, annál több legenda kering róla. Ha ehhez még jó adag különcség is járul, akkor a legvadabb feltételezések is hihetővé válnak vele kapcsolatban. Nos, Bolyai János, a magyarság egyik legnagyobb zsenije mindkét feltételnek megfelelt. Sőt, még egy harmadiknak is: az előzőek mellett művészi képességekkel is rendelkezett és társasági embernek is kiváló volt.  Számtalan szobor és festmény készült róla, amelyeken néha egyedül, a legtöbbször ugyancsak világhírű matematikus édesapjával ábrázolták, még […]

Ady ?szenvedő testvére?

Fejér Lipót halálának ötvenedik évfordulóján. Általános a nézet, hogy a művészetek és a matematika meglehetősen távol állnak egymástól, így aztán az egyszerű halandó el sem tudja képzelni, hogy e két terület művelői egyáltalán szót tudnak érteni egymással. Ez a tévhit abból ered, hogy a matematikát a természettudományok közé sorolják. Annak ellenére, hogy már az első fizikai egyenlet megalkotója, Galileo Galilei – négyszáz évvel ezelőtt! – azt vallotta, hogy a természet a matematika nyelvén beszél hozzánk. Ha pedig abba is belegondolunk, […]

Aki Einsteint a csillagokba emelte

Hermann Minkowski halálának centenáriumán. Nagy ritkaság, hogy egy jelentős tudós nem saját eredményei, hanem egyik megjegyzése alapján válik világhírűvé, sőt sztárrá a legszélesebb közönség körében. Ez történt meg Hermann Minkowskival, aki, miután 1908-ban megmutatták neki Albert Einstein három évvel korábban publikált, A mozgó testek elektrodinamikájáról című dolgozatát, ekképp fejezte ki csodálkozását: ?Ez ugyanaz az Einstein, akit néhány éve tanítottam? Akkor úgy tűnt, nem sokat tud?. Persze ez kevés lett volna ahhoz, hogy beírja nevét a fizikatörténet aranykönyvébe. Az említett cikk […]

Vízkereszt, vagy a második ajándék

Petzval Ottó születésének bicentenáriumán.  A magyar tudomány Vízkereszt napján két kivételes ajándékot is kapott: 1807-ben  született minden idők egyik legnagyobb  feltalálója, Petzval József? a sors különleges játéka folytán két évvel később, kétszáz évvel ezelőtt, 1809. január 6.-án, Szepesbélán Ottó nevű öccse látta meg a napvilágot, aki a honi fizika és matematika nagyszerű művelőjeként vonult be a nemzet emlékezetébe. Bár világhírnevet szerzett bátyja árnyékában fejtette ki tevékenységét, már csak amiatt is megérdemli az utókor kitüntetett figyelmét, mivel múlhatatlan érdemeket szerzett a […]