Találatok: Ismeretterjesztés

A tudomány vidám pillanatai

Egy kis előzetes 2011 Szilveszterére. Se szeri se száma a tudósokról szóló anekdotáknak, amelyek néha csodabogár mivoltukat kívánják igazolni, máskor  gondolatvilágukba próbálnak betekintést nyújtani. Sok közülük igaz, még több nem, viszont jellemzik a kort, melyben éltek, a légkört melyben alkottak. Amiatt is érdemes közülük néhányat feleleveníteni, mivel  e kiváló elmék emberi mivoltukban közelebb kerülnek hozzánk. A legrégibb történet a matematika atyjáról, Püthagoraszról  terjedt el a köztudatban. Terjesztői szinte kizárólag matematikatanárok, akik az isteni tudomány ismertetését a derékszögű háromszög törvénye felfedezésével kezdik   Eszerint amikor Püthagorasz rájött arra, hogy […]

Quo vadis, Európa?

Palackposta a Lajtától keletre. A történelemtudomány legfontosabb tanulsága, Hogy az emberiség nem tanul saját történelméből. Albert Einstein ?Az országban feszültség van? Kétszázhúsz Volt. Volt, mert ellopták?. Hofi Géza egy emberöltő óta klasszikussá nemesedett szösszenete pontosan jelzi az egykori hazai közállapotokat. Azóta volt rendszerváltás, meg miegyéb, de a kérdés újonnan feltehető, sőt, a globalizáció egyre nagyobb térhódításával kiterjeszthető: Európában feszültség van? A válasz ezúttal egyszerű igen, azt is hozzátéve: nemcsak van, de lesz is. Hogy miért? Mert az országokért felelős személyeknek […]

Fényévekre Európától

A finnországi svédek sanyarú sorsáról. Idestova három évtizede annak, hogy a pozsonyi finn kereskedelmi kirendeltségen akadt dolgom: üzleti partneremet kellett meglátogatnom néhány ügyes-bajos kérdésben. Az Új Szó akkori szerkesztőségével csaknem szemben álló, Gorkij utcai épületet könnyen megtaláltam, viszont hosszasan tanulmányoztam a bejáratnál elhelyezett táblát. Úgy tűnt, hogy az idegen nyelvű szöveg jóval hosszabb a szlováknál. Ezek szerint nyelvrokonaink meglehetősen szószátyárak, nyugtáztam magamban, majd felballagtam a második emeleti irodába. A tárgyalás végén a kirendeltség vezető munkatársát, S. mérnököt megkérdeztem, hogy mi […]

Egytucat ötlet, mely megrengette a világot

Történelemkönyvek és szakmunkák szinte kizárólag a társadalmi mozgalmaknak, politikai átalakulásoknak tulajdonítják a forradalmak kitörését, a világrengető események bekövetkeztét. A kiváltó okokról csak nagyritkán esik szó, így aztán olybá tűnhet, a véletlen műve, hogy egy adott korban mikor mi következik be. Viszont ha néhány évvel, esetleg egy-két évtizeddel visszaforgatjuk az idő kerekét, a múlt homályából előtűnik az a felfedezés, találmány, világnézetváltó elmélet, amely átszabta a társadalom arculatát. 1. Könyvnyomtatás Meglehetősen ártatlanul következett be az első áttörés: Johann Gutenberg (1400 k. ? […]

A tudományos ismeretterjesztés jelene és jövője

Idestova fél évszázaddal ezelőtt egy ifjúsági tévévitában megkérdezték az ismeretterjesztés élő klasszikusát, Benedek Istvánt, hogy egyáltalán mi szüksége egy átlagembernek a tudományos ismeretekre. Ő visszakérdezett: ?Mire jó a szerelem?? Vitapartnerei kórusban válaszolták: ?Hát arra, hogy gyerekeink legyenek?. Benedek arcán halvány mosoly futott végig: ?Ugyan már, ahhoz nem kell szerelem. Viszont vele sokkal teljesebb az élet?. Már csak amiatt is, mivel sokkal könnyebben boldogulunk a hétköznapok útvesztőiben, ha tisztában vagyunk a bennünket körülvevő tárgyak, berendezések működésével, a természet apró jelzéseivel. Fiatal […]

Klasszikusokat szó szerint (?)

Tudjuk-e, hogy mit beszélünk? Még nagyapáink korában is, amikor a latin és a görög nyelv a gimnáziumi alapképzés része volt, minden magát műveltnek tartó embernek illett ismerni a klasszikusok aranyköpéseit, amelyeket aztán társasági érintkezésük során megfelelően ki is használtak: egy-egy kérdés felvetésekor eredetiben idézték a szerzőt. Persze az a világ legtermészetesebb dolga volt, hogy szó szerint illetve az alkalomnak megfelelő módon dobták be a társalgásba a bevált bölcsességet. Aztán eltelt néhány évtized, a klasszikus nyelvek kikoptak a tanintézményekből, aminek következményeként, […]

Az első nagy szabadságharcos

Százöt éve temették el Thököly Imrét szülővárosában Időnként fel-feltűnnek az olyan értékelések, amelyek szerint Thököly Imre személyes példájával és nevelési módszereivel hozzájárult mostohafiának II. Rákóczi Ferencnek szellemi gyarapodásához, későbbi szabadságharcának kirobbantásához. Az előbbi megállapításnak van valóságalapja, egy azonban biztos: nemhogy nem nevelte felesége, Zrínyi Ilona gyermekét, de jószerével alig ismerte, Csupán néhányszor találkoztak, közelebbi kapcsolatba is csak egy alkalommal kerültek egymással. Nem mintha Thököly nem szerette volna. Csakhogy a kor zaklatott körülményei ezt nem tették lehetővé. Magyarországon háború dúlt. A […]

Csillagokhoz távozó

Bödők Zsigmond halálának évfordulóján. Magyar író számára a lehető legcsodálatosabb helyen, a legjobb időpontban találkoztunk pár évvel ezelőtt: az oroszlános szökőkút tövében, a budapesti Vörösmarty téren, június első napjaiban, az Ünnepi Könyvhét alkalmából. Mindketten a felvidéki könyvsátorban, ugyanazon a napon mutattuk be legújabb ismeretterjesztő könyvünket. Bödők Zsiga a tőle megszokott magabiztos, erős kézfogással üdvözölt. Pár mondatot váltottunk csak, miközben sugárzott lényéből az erő, az optimizmus. A Magyar Talentum sorozat hetedik, a számítástechnika nagyjairól szóló könyvét hozta, megjegyezve, hogy hamarosan belefog […]

Tejfalu nevének hírvivői

Amit Teyfalvi Chiba Mártonról és Pál fiáról tudhatunk.   Terentianus Maurus találó meghatározása szerint a könyveknek is megvan a sorsa ? vagy ahogy a római stiliszta mondotta volt: habent sua fata libelli ?, ráadásul olykor sokkal változatosabb, mint az emberé, hiszen egy írott mű szerencsés esetben akár évezredekig sem jut az enyészet sorsára. Néha viszont az alkotás az egyetlen tudósítás szerzőjének származásáról. Nincs megbízható adat arról, hogy Teyfalvi Chiba Márton hol született, csak azt tudjuk, hogy tejfalusi rokonaival tartotta a kapcsolatot, […]

Egy legenda vége

Meglepő felfedezés a nándorfehérvári diadal 555. évfordulóján.   A tejfalusiak Csiba László ? Presinszky Lajos: Fejezetek Tejfalu történetéből című, 1993-ban kiadott remek könyvéből értesülhettek arról a történelmi tényként kezelt eseményről, hogy az 1456-os győztes nándorfehérvári ütközetben életét feláldozó hős, a lófarkas zászlót a vár fokára kitűzni igyekvő törököt magával a mélybe rántó Dugovics Titusz fiának, Bertalannak ajándékozta 1459-ben Mátyás király a községet (48. old.). A szívszorítóan megható önfeláldozó tett forrásaként a Pozsony Vármegye Monographiája szolgál, amely  Antonio Bonfini munkáját, A magyar […]