Budapest egyik magálmodója

Feszty Adolf halálának száztizedik évfordulóján.

A tizenkilencedik század első évtizedeiben a korabeli Pest, Buda és Óbuda együttesen alig volt nagyobb Pozsonynál. Nem is csoda: a koronázó város Bécs közelsége és több országos hivatal székhelyeként virágkorát élte. A híres-nevezetes reformországgyűléseket is itt tartották. A helyzet a szabadságharc leverését követően változott meg, amikor a magyar főnemesség egyre inkább igyekezett Pestre összpontosítani az ország gazdasági és közéletét. Erre a Bach korszakot lezáróan került sor. Az első látványos változást az új uralkodó, Ferenc József magyar királlyá való koronázása hozta, amit több mint háromszáz év kihagyás után már a budai Mátyás templomban tartottak. Ezt követően Pest rohamos fejlődésnek indult. Miután 1872-ben elhatározták a három városrész egyesítését, Budapest megalakítását, szinte példátlan mértékű építkezési hullám következett be. Elég csak arra gondolni, hogy 1850-ben ötvenezer lakosa volt, a századforduló Budapestjének hússzor ennyi, csaknem egymillió! Ezért égetően szükség volt nagy fantáziával megáldott, tehetséges építészekre. Feszty Adolf közéjük tartozott. Ráadásul a legjobbkor jelent meg Pesten: 1871-ben nyitott építészeti irodát. Bár csak huszonöt éves volt, már gazdag tapasztalatokkal rendelkezett.

A napjainkban sörgyártásáról elhíresült Ógyallán született 1846. augusztus 17-én. Iskoláit szülőfalujában kezdte, majd Révkomáromban folytatta, a gimnázium felsőbb osztályait a híres pozsonyi Katolikus Főgimnáziumban fejezte be, ahol ez idő tájt földije, a komáromi Samarjay Mihály, a tizenkilencedik század egyik legjelesebb magyar pedagógusa volt az igazgató. Tanárai irodalmi tehetségét felismerve arra bíztatták, hogy a bölcsészkaron tanuljon tovább. Feszty azonban nagyobb késztetést érzett a műszaki dolgok iránt, ezért a bécsi politechnikumban folytatta tanulmányait, majd egy szakkönyv hatására beiratkozott a zürichi politechnikumba, ahol a könyv írója, Gottfried Semper, Európa legismertebb építészprofesszorának a tanítványa lett. Ahhoz, hogy megismerje a legjelentősebb építészeti alkotásokat, tanulmányutakon vett részt Francia- és Olaszországban. Tanulmányai befejeztével Svájcban kívánt letelepedni. Felesége viszont rábeszélte, hogy inkább költözzenek haza. Az asszonyi tanácsnak köszönhetően Pesten telepedtek le, ahol Feszty megnyitotta irodáját.

Haris bazársor

A tizenkilencedik század utolsó harmadában alakult ki Budapest páratlan látképe, amit nemcsak mi, de a távoli országok turistái is megcsodálnak. Ekkor épült meg a világ egyik legszebb sugárútja, az Andrássy út is, amelyen Feszty összesen hat palotát és bérházat tervezett. Hogy milyen kemény küzdelmet kellett vívnia, arra a legjobb példa, hogy a Fonciére biztosító épületére 1881-ben kiírt versenypályázatára háromszázketten(!) nyújtották be tervüket, közülük Feszty győzött. A palota ma is megcsodálható az Andrássy út 2. szám alatt. Ugyancsak nagyon híres terve Az Országos Takarékpénztár Nádor utcai díszes épülete is. Sajnos nem egy alkotása átgondolatlan rombolás áldozatává vált, így érvényes rá Ráday Mihály szomorú mondása, hogy az unokái sem fogják látni. Közülük a legjelentősebb a Haris-bazársor volt, amelyet a Budapesten letelepedett görög milliárdos, Alexandrosz Harisz megrendelésére tervezett, ez egy olyan átjáró ház volt, amelynek udvarán a mesés keletet felidéző bazárok voltak. Sajnos 1910-ben városrendezés miatt lebontották. További jelentős alkotása, a budapesti Lóversenypálya kecses épületegyüttese 1950-ben esett áldozatul a Népstadion – ma Puskás Ferenc stadion – építése miatt.

Sajnos korai szívbaja megakadályozta őt további alkotások készítésében. Betegsége miatt 1890-ben visszavonult az építészettől. Tíz évvel később, 1900. január 28-án hunyt el Budapesten. Még ötvennégy éves sem volt. Pesten járva érdemes megcsodálni e páratlan tehetségű építész alkotásait. Ritka szép élményt nyújt az Andrássy úton megtett gyalogtúra, amely a magyar építészet remekeinek, közöttük Feszty Adolf alkotásainak gazdag tárházát tárja a látogató szeme elé.

                                                                                                           

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>