Találatok: Nobel díjasok

A legszerényebb zseni

Wigner Jenő születésének száztízedik évfordulóján. ?Jenőt ne bántsátok, különösen a fejét ne, mert az a leggyengébb pontja? ? gyakran ekképp élcelődött Wigner Antal egyetlen fia rovására. A tipikus ?szendvicsgyereknek? ez csöppet sem növelte önbizalmát, mivel amúgy is gyors észjárású, cserfes szájú Bertha ? Biri ? nővére és rosszcsont Margit ? Manci ? húga árnyékában élt. Ráadásul meglehetősen későn, háromévesen tanult meg beszélni, kiskorától kezdve erősen rövidlátó, ennek megfelelően szemüveges volt, ami eleve kizárta őt a fiúk legtöbb játékából és ez még mind nem […]

A tudomány hercege

Louis de Broglie születésének százhuszadik évfordulóján. Carl Friedrich Gausst a hálás utókor a matematika fejedelmének nevezte el, hatalmas, szerteágazó tevékenységét értékelve. Louis de Broglie francia fizikus nemcsak korszakalkotó munkássága okán tekinthető a fizika fejedelmének, ő a szó szoros értelmében is főúr volt. Broglie 5. hercegének, Victornak kisebbik fiaként százhúsz évvel ezelőtt, 1892. augusztus 15-én Dieppeben látta meg a napvilágot. Úgy tűnt, hogy igazi nemesi pályát választ magának: történelemből szerzett diplomát. Aztán minden másként történt: bátyja, Maurice hatására – aki a […]

Az antivilág antiköltője

Paul Dirac születésének száztizedik évfordulóján. A szívesen csipkelődő Leon Lederman az alábbi ?műalkotást? tulajdonítja Paul Diracnak, az első antirészecske megjövendölőjének, a huszadik század egyik legjelentősebb fizikusának: ?A megvénülés ronda kórság, Fizikusnak nagy veszély, Halj meg inkább jó korán, Mint harminc évnél többet élj?. Az erről szóló ?tudósítás? nem egy irodalmi lap kritikai rovatában, hanem Az isteni a-tom, mi a kérdés, ha a válasz a világegyetem című érdekfeszítő tudományos ismeretterjesztő könyvben jelent meg. A szerző sem kritikus, még ha a világot […]

A tudomány legvidámabb gyermeke

Leon Max Lederman kilencvenedik születésnapján. A közvélekedéssel ellentétben a tudósok nagy része nem komor, a valóságtól elrugaszkodott, elefántcsonttoronyban élő csodabogár, ellenkezőleg: jó humorral megáldott, nagyon is hús-vér ember. Az élen kétségkívül Albert Einstein áll, akinek éles humora és szabadszájúsága nem egy esetben okozott kellemetlenséget, de Enrico Fermit is imádták meghökentő ötleteiért, a magyarok közül leginkább Szilárd Leó és Kármán Tódor voltak a legjobb anekdotamesélők. Az a kirobbanó jókedv viszont kivételes adottság, ami a huszadik századi részecskefizika egyik vezéregyéniségét, Leon Ledermant […]

Apák és fiúk

Sir William Henry Bragg születésének másfélszázados jubileumán. Jevgenyij Vasziljevics Bazarov, a nihilista eszméket valló medikus, Ivan Szergejevics Turgenyev korszakalkotó regényének, az Apák és fiúk főhőse ifjonti lázadó hevületében perben áll az idősebb nemzedékkel, elveti az apák eszméit, erkölcsét, világlátását. Az örök lázadás tizenkilencedik századi megtestesítője az elnyomás szorításában vergődő Oroszországban. Vannak viszont konszolidált korok és a nyugalom állapotában leledző társadalmak, ahol a nemzedéki ellentétek sokkal kevésbé ütköznek ki, sőt apák és fiúk között olyan harmonikus együttműködés alakulhat ki, amely korszakalkotó […]

Alma és a fája

Aage Niels Bohr kilencvenedik születésnapján. Ha valakire érvényes a népi mondás, hogy az alma nem esik messze a fájától, a dán tudomány egyik legnagyobb alakjára tökéletesen igaz: követte édesapját a fizikusi pályán, még szakterületét és későbbiek folyamán az intézetét is tőle örökölte, ráadásul ugyanabban a témakörben szerezte meg a fizikai Nobel díjat is. Azt is mondhatnók, hogy aranykanállal a szájában született: épp hogy csak meglátta a napvilágot 1922. június 19.-én, ugyanezen év december 10.-én édesapja átvehette a svéd király kezéből […]

A tudomány vőlegénye

Békésy György halálának negyvenedik évfordulóján. Senki sem tett annyit Budapest világvárossá fejlesztéséért, mint Podmaniczky Frigyes báró, a Közmunkatanács elnöke, aki a tizenkilencedik század második felében bő negyedszázad alatt a magyar fővárost korszerű metropolisszá fejlesztette. De ennek ára volt: minden energiáját a közjónak szentelte, így nem volt ideje a magánéletre. Emiatt nem véletlen, hogy Budapest vőlegényeként becézték, a magyar irodalom egyik legnagyobbja, Krúdy Gyula pedig e címen regényben dolgozta fel élettörténetét.  Ugyanígy a tudomány is egész embert kíván, így aztán művelői […]

A ?peches? magyar Nobel-díjas

Lénárd Fülöp születésének százötvenedik évfordulóján. A huszadik század kezdetétől minden tudós álma a Nobel-díj.  A vele járó pénzösszeg sem elhanyagolható, de a lényeg, hogy ez a kitüntetés belépőjegyet jelent a halhatatlanok klubjába: aki egyszer megkapta, feljut a világhírnév csúcsaira, bekerül minden lexikonba, enciklopédiába, tudományos és ismeretterjesztő művek kedvelt szereplőjévé válik. Sokan hosszadalmas munkával, több évtizedes kísérletezéssel érdemlik ki, a legnagyobbak, az igazi zsenik csak úgy ontják magukból az ötleteket, akár többet is begyűjthetnének belőle. Erre a legjobb példa Albert Einstein, […]

A tudomány vőlegénye

Békésy György halálának negyvenedik évfordulóján. Senki sem tett annyit Budapest világvárossá fejlesztéséért, mint Podmaniczky Frigyes báró, a Közmunkatanács elnöke, aki a tizenkilencedik század második felében bő negyedszázad alatt a magyar fővárost korszerű metropolisszá fejlesztette. De ennek ára volt: minden energiáját a közjónak szentelte, így nem volt ideje a magánéletre. Emiatt nem véletlen, hogy Budapest vőlegényeként becézték, a magyar irodalom egyik legnagyobbja, Krúdy Gyula pedig e címen regényben dolgozta fel élettörténetét.  Ugyanígy a tudomány is egész embert kíván, így aztán művelői közül sokan […]

Az utolsó reneszánsz zseni

Bertrand Russel születésének száznegyvenedik évfordulóján. Fél évezreddel ezelőtt nem ment ritkaságszámba, hogy egy széles látókörű zseni egyaránt foglakozzon tudományokkal, műszaki kérdésekkel és művészetekkel. Erre a legismertebb példa Leonardo da Vinci, aki az élet szinte minden területén otthonosan mozgott. Csakhogy a későbbi évszázadok folyamán akkora tudásanyag halmozódott fel, amelynek eredményeképpen szinte átjárhatatlan fal választja el egymástól az egyes tudományágakat, a többi tevékenységről nem is beszélve. Szinte hihetetlen, de igaz: a zaklatott, ellentmondásos, olykor érthetetlen huszadik században akadt egy olyan ragyogó elme, […]