Sass Flóra fantasztikus életútja A kutató születésének százhetvenedik évfordulóján A tizenkilencedik század tájainkon már aránylag konszolidált viszonyok között zajlott, leszámítva az 1848-49-es forradalmat és a szabadságharcot, amely felborította a korábbi életformát, számtalan családnak szörnyű tragédiát okozva, ennek dacára arra hazánkfiai közül még rémálmaiban sem gondolt senki, hogy a szó szoros értelmében rabszolga lehet belőle. Méghozzá nem a vad Afrikában, csupán párszáz kilométerre Magyarország határaitól. Ez a sors jutott ki a gyereklány Sass Flórának, aki tíz éven át rabszolgaként sínylődött, mígnem […]
Róna Erzsébet halálának harmincadik évfordulóján. Számtalan cikk, írás jelent meg azokról a magyar tudósokról, akik eljutottak ugyan a Nobel-díj küszöbére, ám valamilyen okból mégsem kapták meg. Arról viszont eddig nem esett szó, hogy közöttük egy magyar hölgy is akadt. Annál is inkább érdemes közelebbről megismerkedni vele, mivel nemcsak tudósként lehet érdekes számunkra, de annak élő példájaként is, hogy az Óperencián túl mennyivel könnyebb volt érvényesülni egy tehetségnek. Míg a vele egyidős Vendl Mária, az első magyar mineralógus, egyetemi tanár-asszony évtizednyi […]
Bödők Zsigmond halálának évfordulóján. Magyar író számára a lehető legcsodálatosabb helyen, a legjobb időpontban találkoztunk pár évvel ezelőtt: az oroszlános szökőkút tövében, a budapesti Vörösmarty téren, június első napjaiban, az Ünnepi Könyvhét alkalmából. Mindketten a felvidéki könyvsátorban, ugyanazon a napon mutattuk be legújabb ismeretterjesztő könyvünket. Bödők Zsiga a tőle megszokott magabiztos, erős kézfogással üdvözölt. Pár mondatot váltottunk csak, miközben sugárzott lényéből az erő, az optimizmus. A Magyar Talentum sorozat hetedik, a számítástechnika nagyjairól szóló könyvét hozta, megjegyezve, hogy hamarosan belefog […]
Amit Teyfalvi Chiba Mártonról és Pál fiáról tudhatunk. Terentianus Maurus találó meghatározása szerint a könyveknek is megvan a sorsa ? vagy ahogy a római stiliszta mondotta volt: habent sua fata libelli ?, ráadásul olykor sokkal változatosabb, mint az emberé, hiszen egy írott mű szerencsés esetben akár évezredekig sem jut az enyészet sorsára. Néha viszont az alkotás az egyetlen tudósítás szerzőjének származásáról. Nincs megbízható adat arról, hogy Teyfalvi Chiba Márton hol született, csak azt tudjuk, hogy tejfalusi rokonaival tartotta a kapcsolatot, […]
Meglepő felfedezés a nándorfehérvári diadal 555. évfordulóján. A tejfalusiak Csiba László ? Presinszky Lajos: Fejezetek Tejfalu történetéből című, 1993-ban kiadott remek könyvéből értesülhettek arról a történelmi tényként kezelt eseményről, hogy az 1456-os győztes nándorfehérvári ütközetben életét feláldozó hős, a lófarkas zászlót a vár fokára kitűzni igyekvő törököt magával a mélybe rántó Dugovics Titusz fiának, Bertalannak ajándékozta 1459-ben Mátyás király a községet (48. old.). A szívszorítóan megható önfeláldozó tett forrásaként a Pozsony Vármegye Monographiája szolgál, amely Antonio Bonfini munkáját, A magyar […]
Louis Jacques Mandé Daguerre halálának százhatvanadik évfordulójára. Aligha túlzás azt állítani, hogy a képrögzítés kezdetei az őskorba nyúlnak vissza: valahol az altamirai barlangrajzok keletkezésének idején, vagy még korábban, több tízezer évvel ezelőtt született meg korai eleinkben az őket körülvevő világ ábrázolásának az igénye. Minden bizonnyal ez kezdetekben a többi művészeti ághoz – a tánchoz és a zenéhez – hasonlóan kultikus célokat szolgált, viszont egyértelmű már e korai művészek esetében is a valósághűségre való törekvés igénye. Az ókorban, elsősorban az egyiptomi […]
A legnagyobb skót, James Clerk Maxwell születésének száznyolcvanadik évfordulójára. Leon Lederman Nobel-díjas fizikus szerint a zseniális felfedezés egy diákpólóra nyomtatva is elfér. Ez a meghatározás tökéletesen illik Galileo Galilei képletére a gyorsuló tárgyak által megtett útról vagy Albert Einstein tömeg-energia összefüggésére. Az viszont lélegzetelállító bravúr, hogy néhány képlettel leírható három tudományterület, a villamosság, a mágnesség és az elektromágneses tér valamennyi tulajdonsága. Ez a nem mindennapi teljesítmény egy rövid életű skót fizikus, James Clerk Maxwell nevéhez fűződik. Az egyik legősibb skót […]
Tarczy Lajos halálának százharmincadik évfordulóján. Ha csak annyit tett volna, hogy az ifjú Petőfi Sándort támogatja, már megérdemelné, hogy megemlékezzünk róla. Ne feledjük, Petrovics Sándorból pápai diákkorában lett Petőfi. Többek között Tarczy hatására. De e nagyszerű tanáregyéniség ennél sokkal többet tett. Olyannyira, hogy a tizenkilencedik század magyar szellemi életének egyik vezető alakja vált belőle. A Komárom melletti Hetényben látta meg a napvilágot 1807. december 6-án. Mivel már kora gyerekkorában megnyilvánultak kivételes képességei, szülei a helyi lelkészt, Kovács Pétert bízták meg […]
Nemes Szöllőskislaki Kármán Tódor születésének 130. évfordulóján. A nyolcvankét éves Kármán Tódor fáradtan megpihent a Fehér Ház rózsakertjébe vezető lépcső tetején. John Fitzgerald Kennedy odalépett hozzá, előzékenyen a karját nyújtotta. – Köszönöm elnök úr, lejtőn lefelé nincs az embernek segítségre szüksége. Az alkalmat e találkára az szolgáltatta, hogy kifejezetten Kármán kedvéért alapította meg az Egyesült Államok elnöke a Tudományos Emlékérmet, a legnagyobb kitüntetést, amelyet civil kaphat az ország biztonságának és védelmének erősítéséért. A marslakók ? az embereknél sokkal intelligensebb lények – földi inváziójának legendáját, akik […]
A csernobili katasztrófa negyedszázados jubileumán. Szikrázó tavaszi nap volt 1986. május elseje. Legközelebbi munkatársammal vidám hangulatban vettünk részt az ?önkéntes? felvonuláson. Jókedvünket persze nem a nemzetközi munkásmozgalom ünnepe iránti hevület szította, sokkal inkább a minden utcasarkon árult söröcske, borocska. Hiába, az elvtársak tudták, hogy mitől döglik a légy, meg persze a dolgozó nép. Egyszer csak a suttogva továbbadott információ eljutott a fülünkbe: veszélyes nap ez a mai, jobb lett volna, ha ki sem jövünk a friss levegőre, mivel hat nappal […]