Csillagokhoz távozó

Bödők Zsigmond halálának évfordulóján.

Magyar író számára a lehető legcsodálatosabb helyen, a legjobb időpontban találkoztunk pár évvel ezelőtt: az oroszlános szökőkút tövében, a budapesti Vörösmarty téren, június első napjaiban, az Ünnepi Könyvhét alkalmából. Mindketten a felvidéki könyvsátorban, ugyanazon a napon mutattuk be legújabb ismeretterjesztő könyvünket. Bödők Zsiga a tőle megszokott magabiztos, erős kézfogással üdvözölt. Pár mondatot váltottunk csak, miközben sugárzott lényéből az erő, az optimizmus. A Magyar Talentum sorozat hetedik, a számítástechnika nagyjairól szóló könyvét hozta, megjegyezve, hogy hamarosan belefog a következőbe. Aztán pár hónap múltán jött a szívszorító hír: alattomos kór támadta meg a szervezetét, amelyből egy adag szerencsével kigyógyulhat az ember. Az nem lehet, hogy épp ő menjen el, hiszen kéttucatnyinál is több könyvterv volt a tarsolyában. Nem volt szerencséje: hosszantartó szenvedés után, 2010. július 26.-án, élete teljében, ötvenhárom évesen eltávozott az élők sorából.

Rövid élete, pályája során oly sok mindennel foglalkozott, hogy még felsorolni sem egyszerű. A magyar ismeretterjesztők között szinte egyedülállóan nemcsak írásban, de oktatói, népművelő tevékenységével is terjesztette a tudományos és műszaki ismereteket, tudományos táborokat szervezett, gyönyörű felvételeket készített a csillagos égboltról, amelyeket számos kiállításon csodálhatott meg az érdeklődő közönség.

Jókai városában, Révkomáromban 1957. május 22.-én látta meg a napvilágot. A nagymegyeri magyar gimnáziumban érettségizett 1976-ban, ezt követően a dunaszerdahelyi Járási Népművelési Intézet csillagászati kabinetjének a munkatársa lett. Felnőttek és gyermekek százait avatta be a csillagászat rejtelmeibe. Külön érdemes kiemelni az általa szervezett Konkoly-Thege Miklós csillagászati táborokat, amelyeken nemcsak megfigyeléseket folytattak, előadásokat hallgattak, de a résztvevők elsajátíthatták a csillagászati távcsőkészítés fortélyait is. Nagy népszerűségnek örvendő táborait 1989-ig vezette. Ezt követően a Szlovák Tudományos Akadémia Csillagászati Intézetének munkatársaként dolgozott. Közben 1979-1981 között a prágai Károly Egyetem hallgatója volt, tanulmányait a pozsonyi Comenius Egyetem fizikai tanszékén 1984-ben fejezte be.

Publikációs tevékenységét a szlovákiai magyar lapokban, folyóiratokban kezdte, majd szakfolyóiratokban folytatta. Első könyve, a Harmatlegelő, amelyben nemcsak tudományos igényességgel írja le az éjszakai égbolt tüneményeit, de a magyar néphit, népmondák csillagképeinek megnevezését is közzétette,  a szenzáció erejével hatott. Az olvasók napok alatt elkapkodták, így több kiadást is megért.  Az öregek elbeszéléseiből vagy kéttucat csillag illetve csillagkép nevét ugyan tudjuk, viszont Bödők könyve négyszázöven megnevezést tartalmaz. Tőle tudjuk, hogy a kötetének címében szereplő Harmatlegelő valójában a Tejút ősi magyar neve. A későbbiekben a dunaszerdahelyi Nap Kiadó számára megszerkesztette és megírta a Magyar Talentum sorozatot, amelyből hét kötet jelent meg, de tervei szerint további kéttucatot még meg kívánt jelentetni. E sorozat ékköve a hét kiadást megért, 1997-ben publikált Nobel-díjas magyarok, amelyben nemcsak a kitüntetettek tevékenységét mutatja be, de azon kiváló elméket is, akik megkaphatták volna, akiknek meg kellett volna kapniuk. A sorozat többi tagja, a nagy feltalálókról, a repülés történetéről, az autózásról, a nyomdászatról, a vasút és hajózás történetéről és a már említett számítástechnika nagyjairól szólók is forrásértékűnek számítanak. Első könyvének ikertestvére a 2006-ban publikált Magyarok égi képeskönyve, amelyben remek színes felvételeken mutatja be a népi hagyományainkban szereplő csillagokat és csillagképeket. Plasztikus, remek fotóiból több kiállítást is szerveztek. A szakmabeliek és a nagyközönség Budapesten (kétszer), Somorján, Nagymegyeren, Révkomáromban, Baján, Siklóson és Kiskunhalason csodálhatta meg felvételeit. Már súlyos betegen, de még megérhette azt a dicsőséget, ami csak nagyon keveseknek adatik meg: a magyar Nobel-díjasokat méltató könyvét Vietnamban ötvenezer(!) példányban adták ki.

A csillagászat e nagy szerelmese, a csillagok szakértője ugyan eltávozott közülünk, de könnyen meglehet, hogy eme égitestek között van már. Így aztán Saint-Exupéry sivatagi rókájához hasonlóan, aki kis barátját keresi az éjszakai égbolton, talán mi is fel vélhetjük fedezni az egyik hunyorgó kis égi pontocskában Bödők Zsigát, aki idejekorán távozott, mégis gazdag szellemi kincset hagyott ránk.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>