Cikkek

Apák és fiúk

Sir William Henry Bragg születésének másfélszázados jubileumán. Jevgenyij Vasziljevics Bazarov, a nihilista eszméket valló medikus, Ivan Szergejevics Turgenyev korszakalkotó regényének, az Apák és fiúk főhőse ifjonti lázadó hevületében perben áll az idősebb nemzedékkel, elveti az apák eszméit, erkölcsét, világlátását. Az örök lázadás tizenkilencedik századi megtestesítője az elnyomás szorításában vergődő Oroszországban. Vannak viszont konszolidált korok és a nyugalom állapotában leledző társadalmak, ahol a nemzedéki ellentétek sokkal kevésbé ütköznek ki, sőt apák és fiúk között olyan harmonikus együttműködés alakulhat ki, amely korszakalkotó […]

Alma és a fája

Aage Niels Bohr kilencvenedik születésnapján. Ha valakire érvényes a népi mondás, hogy az alma nem esik messze a fájától, a dán tudomány egyik legnagyobb alakjára tökéletesen igaz: követte édesapját a fizikusi pályán, még szakterületét és későbbiek folyamán az intézetét is tőle örökölte, ráadásul ugyanabban a témakörben szerezte meg a fizikai Nobel díjat is. Azt is mondhatnók, hogy aranykanállal a szájában született: épp hogy csak meglátta a napvilágot 1922. június 19.-én, ugyanezen év december 10.-én édesapja átvehette a svéd király kezéből […]

A tudomány vőlegénye

Békésy György halálának negyvenedik évfordulóján. Senki sem tett annyit Budapest világvárossá fejlesztéséért, mint Podmaniczky Frigyes báró, a Közmunkatanács elnöke, aki a tizenkilencedik század második felében bő negyedszázad alatt a magyar fővárost korszerű metropolisszá fejlesztette. De ennek ára volt: minden energiáját a közjónak szentelte, így nem volt ideje a magánéletre. Emiatt nem véletlen, hogy Budapest vőlegényeként becézték, a magyar irodalom egyik legnagyobbja, Krúdy Gyula pedig e címen regényben dolgozta fel élettörténetét.  Ugyanígy a tudomány is egész embert kíván, így aztán művelői […]

A ?peches? magyar Nobel-díjas

Lénárd Fülöp születésének százötvenedik évfordulóján. A huszadik század kezdetétől minden tudós álma a Nobel-díj.  A vele járó pénzösszeg sem elhanyagolható, de a lényeg, hogy ez a kitüntetés belépőjegyet jelent a halhatatlanok klubjába: aki egyszer megkapta, feljut a világhírnév csúcsaira, bekerül minden lexikonba, enciklopédiába, tudományos és ismeretterjesztő művek kedvelt szereplőjévé válik. Sokan hosszadalmas munkával, több évtizedes kísérletezéssel érdemlik ki, a legnagyobbak, az igazi zsenik csak úgy ontják magukból az ötleteket, akár többet is begyűjthetnének belőle. Erre a legjobb példa Albert Einstein, […]

A tudomány vőlegénye

Békésy György halálának negyvenedik évfordulóján. Senki sem tett annyit Budapest világvárossá fejlesztéséért, mint Podmaniczky Frigyes báró, a Közmunkatanács elnöke, aki a tizenkilencedik század második felében bő negyedszázad alatt a magyar fővárost korszerű metropolisszá fejlesztette. De ennek ára volt: minden energiáját a közjónak szentelte, így nem volt ideje a magánéletre. Emiatt nem véletlen, hogy Budapest vőlegényeként becézték, a magyar irodalom egyik legnagyobbja, Krúdy Gyula pedig e címen regényben dolgozta fel élettörténetét.  Ugyanígy a tudomány is egész embert kíván, így aztán művelői közül sokan […]

Egerek és emberek

Bauer Győző akadémikus hetvenedik születésnapján.  John Ernst Steinbeck megrendítő kisregénye, Az egerek és emberek főhőse, Lennie, kielégítetlen szeretetéhségében halálra simogatja a kezébe kerülő puha, kicsi állatokat. Azokat a lényeket, amelyek fontosabb szerepet játszanak az életünkben, mint ahogy azt gondolnánk. Egerek, tengerimalacok és nyulak nélkül napjainkban is még egy sor betegség kaszálná az emberiséget, nem lenne több ezer modern gyógyszer, a farmakológia tudománya talán ki sem alakulhatott volna. Ahhoz, hogy tudjuk, miként hat szervezetünkre a gyógyító hatású idegen vegyi anyag, hogy […]

Mária főhadnagy igaz története

Lebstück Mária halálának százhuszadik évfordulóján. Talán még szolgálatban van az első amerikai kommandós nő, az 1991-es Öbölháború hőse, kinek életéről G.I. Jane címmel Demi Moore főszereplésével a közelmúltban nálunk is vetített nagysikerű film készült. Pályája azt példázza, hogy a gyengébb nem tagjai is képesek a legnagyobb megpróbáltatások elviselésére és emberpróbáló hőstettek végrehajtására. Ehhez csak halkan tehetjük hozzá: a magyar asszonyok erre másfélszáz évvel korábban szolgáltattak példát. A huszárok körül kialakult legenda prózai és kegyetlen valóságból táplálkozott: minden fedezet nélkül, gyenge […]

Az utolsó reneszánsz zseni

Bertrand Russel születésének száznegyvenedik évfordulóján. Fél évezreddel ezelőtt nem ment ritkaságszámba, hogy egy széles látókörű zseni egyaránt foglakozzon tudományokkal, műszaki kérdésekkel és művészetekkel. Erre a legismertebb példa Leonardo da Vinci, aki az élet szinte minden területén otthonosan mozgott. Csakhogy a későbbi évszázadok folyamán akkora tudásanyag halmozódott fel, amelynek eredményeképpen szinte átjárhatatlan fal választja el egymástól az egyes tudományágakat, a többi tevékenységről nem is beszélve. Szinte hihetetlen, de igaz: a zaklatott, ellentmondásos, olykor érthetetlen huszadik században akadt egy olyan ragyogó elme, […]

A magyarok száztornyú városa

Prága, Európa ékszerdoboza, a feledhetetlen száztornyú és százarcú város minden korban egyaránt vonzotta a boldogulni vágyókat, a kalandorokat, a művészetek és a tudományok kedvelőit. Amióta IV. Károly cseh király és későbbi német-római császár 1348-ban megalapította a róla elnevezett híres egyetemet, a tanulni vágyók is özönleni kezdtek e csodálatos városba, amit csak fokozott a tizennyolcadik század elején a világ második műszaki felsőfokú intézményének, a mai Cseh Műegyetem jogelődjének a megalapítása. Felesleges hangsúlyozni, hogy a magyar diákok is gyorsan felfedezték maguknak Prága […]

Bűn és bűnhődés

A Titanic katasztrófájának centenáriumán. Száztizennégy évvel ezelőtt, 1898-ban jelent meg Morgan Andrew Robertson amerikai író Futility című novellája a Titán nevű hatalmas óceánjáró luxusgőzös tragédiájáról, amely az angliai Southamptonból indulva, gyilkos sebességgel New York felé tartva egy áprilisi éjszakán jéghegynek ütközve nyeletlen fejszeként merül a tenger mélyére; az utasok nagy része a jéghideg vízben leli halálát, mivel az elsüllyeszthetetlennek hitt csodahajón nem volt megfelelő mennyiségű mentőcsónak. Tizennégy év múltán a Southamptonból kifutó, New Yorkba tartó csodahajó, a Titanic, április 14.-e […]