Mária főhadnagy igaz története

Lebstück Mária halálának százhuszadik évfordulóján.

Talán még szolgálatban van az első amerikai kommandós nő, az 1991-es Öbölháború hőse, kinek életéről G.I. Jane címmel Demi Moore főszereplésével a közelmúltban nálunk is vetített nagysikerű film készült. Pályája azt példázza, hogy a gyengébb nem tagjai is képesek a legnagyobb megpróbáltatások elviselésére és emberpróbáló hőstettek végrehajtására. Ehhez csak halkan tehetjük hozzá: a magyar asszonyok erre másfélszáz évvel korábban szolgáltattak példát.

A huszárok körül kialakult legenda prózai és kegyetlen valóságból táplálkozott: minden fedezet nélkül, gyenge fegyverzettel – karabély, pisztoly, kard, fokos vagy lándzsa – kellett az ellenséget megrohamozniuk. Egyetlen fedezékük leghűbb társuk, lovuk volt, amely a saját testével védte gazdáját.  A prózai valóság pontosan mutatja e legendás elitalakulat harci sorsát: a gyalogsággal ellentétben a huszárszázad jóval népesebb volt, százötven lovas és huszonegy tartalékos katona alkotta, pótolandó az egyes csaták okozta óriási vérveszteségeket.

Lenkei János legendás századáról több irodalmi mű és egy szívszorítóan szép filmalkotás született. De Huszka Jenő Mária főhadnagy című operettjének köszönhetően közkinccsé vált a legendás magyar huszár, mai fogalommal élve vérbeli kommandós, Lebstück Mária neve is.

E hős asszony 1830. augusztus 15-én Zágrábban jómódú kereskedőcsaládban látta meg a napvilágot. Édesapja a lehető legjobb nevelést igyekezett biztosítani lányának, ezért tizenhárom évesen, 1843-ban nagybátyjához, Simonich Boldizsárhoz Bécsbe küldte, hogy a császárváros neves iskoláiban végezhesse tanulmányait. A császári ezredes nagybácsi mély benyomást tett a fiatal lányra, ami egész későbbi életét meghatározta. A bécsi forradalom kitörésekor 1848 márciusában férfiruhát ölt és gondolkodás nélkül, Lebstück Károly néven önkéntesnek jelentkezik az egyetemi légióba. Hallatlan bátorságával a jogászcsapatban tünteti ki magát, ahol az október végi harcokban fejsérülést is szerez. A bécsi forradalom leverése után Magyarországra szökik, ahol belép a német légióba, később a kor elit alakulatához, a tiroli vadászokhoz kerül, ahol ?Károly vadásznak? becézik. A nagyhírű branyiszkói csatában is derekasan helytállt. A kápolnai csatában egyszerre három vértes támadt rá, ő kettőt lelőtt közülük, a harmadikat megfutamította. Viszont az egyenlőtlen küzdelemben súlyos fejsérülést szenved. Ekkor derül fény kilétére: a segítséget nyújtó ezredorvos megdöbbenve tapasztalja, hogy a fiatal hős valójában a gyengébbik nemhez tartozik.  A fővezér, Dembinszky tábornok ezt látva a harc elültével a helyszínen hadnaggyá lépteti elő az alig több mint tizennyolc éves hős leányt. Felgyógyulása után a legendás Miklós-huszárokhoz kerül. Hadi tetteiért hamarosan huszárfőhadnaggyá léptetik elő. Az első sorokban küzd csapatával Buda ostrománál és a vár visszafoglalásánál.    A szabadságharc bukása után őt is utoléri a bosszúálló hatalom: az aradi börtönbe zárják.

Sorsának ismeretében úgy tűnhet, hogy e női hadfi csak a csatáknak szentelte életét. Ezzel szemben az valóság, hogy – már amennyire e zaklatott kor megengedte – az asszonyok teljes életét élte. Buda visszafoglalása idején, 1849 májusában ismerkedett meg Jónák József tüzér hadnaggyal, akit huszáros tempóban szerelmi ostrom alá vett.  A fiatal tiszt kezdetben a legrosszabbra gondolt, míg ki nem derült, hogy hadnagytársa nem férfi. A közöttük fellobbanó szerelem a kor zaklatott viszonyainak megfelelően gyors cselekvést kíván: Mária bejelentkezik a hadügyminiszternél, hogy a nászra szabadságot kérjen. Görgey Artúr nem kis megdöbbenésére be kell vallania, hogy amiatt szeretné egy kis időre kivonni magát a harcokból, mert férjhez kíván menni. A frigyre Jónák József tüzér őrnaggyal  1849. júliusában kerül sor a dorozsmai csatatér közelében. Nem akármilyen körülmények között: az ellenség rátámad a lakodalmas népre, Mária újdonsült férjével együtt az ablakon ugrik ki, hogy felvegye a harcot a betolakodókkal.

A szabadságharc után mindkettejüket bebörtönzik. Jónák Józsefet tizenhat évi, vasban letöltendő börtönbüntetésre ítélik, amelyet nem élt túl. Mária az aradi várba kerül, itt szülte meg fiát, Jónák Pált. Rokonai minden követ megmozgattak a kiszabadítására. Igyekezetüket fél év után koronázta siker, ekkor is csak úgy engedik őt szabadon, hogy kitiltják Magyarországról. Szülővárosába, Zágrábba távozik. Támasz nélkül maradván nyomorban tengette életét. Néhány év múltán, a viszonyok rendezésével Győrbe költözött. Itt találkozik egykori tüzértiszt hadnagytársával, Pasche Gyula festőművésszel, akinek oldalán a szabadságharc idején a tiroli vadászok kötelékében harcolt. A bajtársi kapcsolat hamarosan szerelemmé fejlődött közöttük, aminek házasság lett a vége. Férje 1870-ben bekövetkezett halála után ismét ínséges idők jöttek el a legmagasabb rangfokozatú magyar honvédtiszt asszony számára. Ekkor mosónőként tartotta el családját. Nyomoráról értesülvén az országos honvédegylet folyósított neki nyugdíjat.

1879-ben fiához Újpestre költözött, a Csokonai utca 4.-ben élte le élete utolsó napjait.

Hatvankét évesen, 1892. május 30-án hunyt el Újpesti otthonában. A Megyeri úti temetőben helyezték örök nyugalomra. A magyar társadalomban betöltött szerepét, jelentőségét pontosan jelzi, hogy nekrológját a magyar írófejedelem, Jókai Mór közölte a Pesti Hírlapban, aki szép novellával is emléket állított e hős magyar asszonynak.

Hamvai fölé a hálás utókor a hősöknek, hadvezéreknek kijáró hatalmas obeliszket emelt, emlékezve és emlékeztetve a legnagyobb magyar asszonyok egyikére.

A legendás Mária főhadnagy emlékiratait 1935-ben Kiss Géza tette közzé a Hadtörténeti Közlönyben, ugyanebben az évben március 15.-én egykori lakóházát emléktáblával jelölték meg, nevét ma utca viseli a városban.

A nagyközönség számára Lebstück Mária alakját Huszka Jenő és Szilágyi László 1942-ben bemutatott operettje, a Mária főhadnagy tette általánosan ismertté. A kirobbanó sikert csak fokozta, hogy e műből Szeleczky Zita főszereplésével parádés film készült. Természetesen az operett műfaji szabályainak megfelelően ezúttal Mária főhadnagy története happy enddel végződik, a komor és tragikus részek megmaradnak az életrajzírók számára.

Élettörténetét 1952-ben Pálffy Ilona publikálta a Nők a magyar függetlenségért című kötetben.

A hős magyar asszony emléke napjainkig él a köztudatban: a Mária főhadnagyot a Fővárosi Operettszínház is a műsorán tartja, legújabb bemutatója pedig tavaly októberben volt a budapesti József Attila színházban.

A cikk megjelent az Új Szó Presszó rovatában

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>