Ötven éve járt először ember az űrben. Hihetetlen, de tény: nem a műszaki fejlettségére oly büszke Egyesült Államok küldte az első embert az űrbe, hanem a lenézett, elmaradottnak tekintett Szovjetunió. Nem csoda, hogy lórúgásszerű sokként érték meg az Újvilág lakosai a fél évszázaddal ezelőtti megaláztatást. Pedig volt idejük rá felkészülni, hiszen négy és fél évvel korábban, 1957. október 4.-én épp a nagy ellenfél tudósai állították földkörüli pályára az első műholdat, a Szputnyik 1-et, egy hónappal később pedig már Lajka kutya, […]
Kilencven éve született Rényi Alfréd. ?Aki azt mondja, nem szereti a matematikát, az tulajdonképpen azt mondja, nem szeret gondolkodni? ? vallotta Rényi Alfréd, a huszadik század egyik legjelentősebb matematikusa, akinek tevékenységéről méltatlanul keveset tudunk. Pedig az általa feltalált módszereket naponta használjuk, sőt ? a digitális televízió bevezetésével – negyven évvel a halála után ültetik át a gyakorlatba azokat a felismeréseket, amelyeket az információelmélet terén neki köszönhetünk. Igazi szellemi dinasztia tagjaként látta meg a napvilágot, 1921.március 20.-án: édesanyja, Alexander Borka Budapest […]
Galamb József születésének 130. évfordulójára. Egy találó jellemzés szerint az amerikaiak kultikus tárgya a gépkocsi: a kontinensnyi országban a legfontosabb közlekedési eszköz, gyakorlatilag mindenki használja? milliószámra az autóban fogannak, születnek, töltik életük nagy részét és ebben a járműben halnak meg. Nemcsak napjainkban, de immár egy évszázada. Annak ellenére, hogy a gépkocsi európai találmány, a legrégebbi üzemek is kontinensünkön kezdték el termelésüket, az Újvilágban vált már a huszadik század elején tömegtermékké. Napjainkban már kevesen tudják, hogy ennek hátterében egy magyar mérnök, […]
Nikolaus August Otto halálának százhuszadik évfordulóján. Ritkaságszámba megy, hogy egy csaknem százötven éves műszaki találmány fennmarad egy olyan korban, amelyet a viharos változások jellemeznek. Az meg végképp meglepő, hogy e találmányra felépült gyár az eltelt másfél évszázadban folyamatosan termeljen, sőt termékeinek kínálatát az idők folyamán állandóan bővítse. Ez a bravúr Nikolaus August Ottonak sikerült, akinek négyütemű motorja ma alapiskolai tananyag. Aligha túlbecsülhető a szerepe az ipartörténetben, arról nem is beszélve, hogy találmánya a mai világ számára is nélkülözhetetlen: az utakon […]
Erwin Schrödinger halálának félévszázados jubileumán. Albert Einsteint imádták a nők. Egy dolog viszont neki sem sikerült: feleségét és szerelmét összehoznia egymással. Ez a bravúr Erwin Schrödinger nevéhez fűződik, aki egyidejűleg két asszonnyal élt együtt, akik ráadásul jó barátnők voltak. Az már csak hab a tortán, hogy időnként így is félrelépett. Pedig első látásra meglehetősen szürke alaknak tűnt. Erre egyik tanítványa, későbbi jó barátja és munkatársa, Jánossy Lajos ekképp emlékszik vissza: ?Első személyes benyomásom mindig élénken emlékezetemben marad. Beléptem a berlini […]
A tél legfontosabb ünnepéhez, a Megváltó születéséhez kapcsolódnak a legismertebb népi misztériumjátékok, amelyek sok évszázadon át Európa-szerte nagy népszerűségnek örvendtek. A középkortól kezdve a magyar nyelvterületen is általánosan elterjedtek. Időbeli felosztásuk szerint a karácsonyt megelőzően az Adventi időszakban egyes vidékeken a szálláskeresést játszották el, amelyben a szent család menedéket próbál találni a Kisded születése előtt. Nagykarácsony és kiskarácsony (Újév) közötti időszakot betlehemezéssel töltötték ki, míg vízkeresztkor a napkeleti bölcsek (három királyok) hódolatát játszották el az újszülöttnél. Valamennyi között a legnépszerűbb […]
Az érzékszervek rossz tanácsadók, azaz ne higgyünk a szemünknek. Szinte minden fizikatanár elmondja diákjainak, hogy a legenda szerint Galileo Galilei a pisai ferde toronyból dobált le különféle tárgyakat, így állapította meg, hogy a tömegvonzás független a testek anyagától. A legtöbbször azt is hozzáteszi, hogy ilyen kísérleteket nem folytatott. Valóban. Ennek ellenére a történet igaz. A nagyközönség számára szervezett bemutatókon került sor a tárgyak hajigálására. A zenész Vicenzo papának nem kell forognia a sírjában: igaz, hogy csemetéje elbitangolt a matematika területére, viszont a tőle […]
A történelmi Magyarország területén a mohácsi vészt követően terjedtek el a nyomdák. Az elsőt Brassóban alapították 1535-ben, ezt követte egy évvel később a nyugati határszélen a sárvári, majd a kolozsvári. Két emberöltő alatt harmincegy nyomda kezdte meg működését, közöttük 1594-ben a később híressé vált pozsonyi intézmény. A tizenhatodik század folyamán az egykori Felvidék területén még Bártfán (1579), Besztercebányán (1578), Eperjesen (1573), Galgócon (1582), Kassán (1560 előtt) és Nagyszombatban (1578) alapítottak állandó nyomdát. Elmondható, hogy ? akárcsak egész Európában ? nálunk is a szellemi és tudományos központokban működtek, […]
Harsányi János halálának tizedik évfordulóján. Az ember játékszenvedélye civilizációnk kezdetéig nyúlik vissza ? ahogyan azt Johan Huizinga Homo ludens című kiváló művében elemzi, bár ő elsősorban az alkotó tevékenységre helyezi a hangsúlyt -, viszont tény, hogy nem rendelkezünk pontos adatokkal arról, hogy mikor alakult ki a napjainkig legnépszerűbb három ősi játék: a sakk, a kártya és a kockavetés. Csak annyit tudunk róluk, hogy az ókorban már mindhármat ismerték és hogy az előbbiek Kelet-Ázsiából, az utóbbi pedig az Európával szomszédos közel-keleti […]
Hetven éve ment el az a tudós, aki ?kisütött? egy ?mazsolás kalácsot? és nyolc Nobel-díjat. Albert Einstein páratlanul megkapó relativitáselméletei megasztároknak kijáró sikert arattak és népszerűséget hoztak a szerzőnek, mellette szinte eltörpültek azok a tudósok, akik a modern fizikát előkészítették, sőt nagymértékben győzelemre is vitték. Ráadásul még a huszadik század legnagyobb tudósának kikiáltott német zseni Nobel-díjjal értékelt elméletéhez is hozzájárultak. Ma már keveset mond a nagyközönségnek John Joseph Thomson neve. Annak ellenére, hogy ő szolgáltatta az első bizonyítékot az anyag […]