Winter Lajos életrajzi filmjének bemutatójáról. A városalapítókat nagy becsben szokta tartani az utókor. Elég csak a legendás testvérpárra, Romulusra és Rémusra, az örök város, vagy Nagy Sándorra, a róla elnevezett többtucat Alexandria megalapítójára gondolni, amelyek közül az egyiptomi a világ kultúr-központja volt sok évszázadon át. A hadak útján fekvő városok alapítóinak aligha jár ki a megkülönböztetett figyelem. Különösen akkor, ha életük folyamán több társadalmi rendszerben is helyt kell állniuk, biztosítaniuk a maguk, családjuk, a rájuk bízott kisközösség megélhetését. Ez utóbbiak […]
Evangelista Torricelli születésének négyszázadik évfordulóján. Az arisztotelészi fizika mintegy kétezer éven át megfellebbezhetetlennek tűnt. Annál is inkább, mivel a földi szemlélő szempontjából tökéletesen írta le a világot. Az elgurított tárgyak egy idő után lelassultak, majd megálltak. Ebből következett, hogy a mozgás fenntartásához erő kellett. A Föld teljesen síknak találtatott, hiszen minden irányban közlekedve folyamatosan érzékelni lehetett, hogy olyan lapos, mint a palacsinta. A Nap reggel felkelt, este lenyugodott, tehát folyamatosan keringett sárbolygónk körül. A természet nem ismeri a légüres teret, […]
Asbóth Oszkár őshelikopterének nyolcvanadik születésnapján. Se szeri, se száma az élhetetlen feltalálókról szóló ? nagyrészt igaz ? történeteknek, amelyekben korszakalkotó találmányuk hasznát egy élelmes üzletember aratja le. Ritka az olyan eset, amikor a nagyszerű műszaki érzék kivételes menedzseri képességekkel is párosul. Örömmel nyugtázhatjuk a tényt, hogy nem mindennapi üzleti érzékkel megáldott feltalálók között egy honfitársunk, Asbóth Oszkár is fellelhető. A huszadik század első évtizede a repülés hőskorának számít: léghajók tucatjaival végeznek kísérleteket, 1903-ban pedig igazi világszenzációként a Wright-fivérek repülőgépe néhány percre a levegőbe emelkedik. A géptervezők a kor […]
Wilhelm Wien halálának 80. évfordulóján. ?Ezt a fiatalembert feneketlen tudatlanság jellemzi? ? csattant fel Wilmhelm Wien, a müncheni egyetem vizsgabizottságának elnöke. A témavezető, Arnold Sommerfeld, a modern atomelmélet egyik megalkotója teljes mellszélességgel kiállt a bukásra ítélt doktorandusz, Werner Heisenberg mellett: ?páratlan tehetség? ? győzködte a Nobel díjas tudóst. Wien megkegyelmezett a fizikusjelöltnek, hagyta átmenni. Nem kellett megbánnia a tettét, az általa zavarosnak ítélt elméletért Heisenberg 1932-ben átvehette a fizikai Nobel-díjat. De ezt egykori vizsgáztatója már csak az égi fizikustársaság tagjaként […]
Willy Messerschmitt születésének száztizedik évfordulóján. Miközben hazájában legendák övezték személyét, tájainkon csak válogatott szitkok kíséretében lehetett négy évtizeden keresztül kiejteni a nevét. Az ok mindkét esetben ugyanaz volt: megszerkesztette a világ legkorszerűbb légi járműveit, az általa kidolgozott elveken alakult ki napjaink katonai és civil repülőgépipara, csakhogy a történelem úgy hozta, hogy korának legjobb vadászgépeivel a testvéri Szovjetunió ellen harcoltak a Luftwaffe pilótái. Arról már kevesebb szó esik, hogy ugyanezt a géptípust a második világháború után Csehszlovákiában AVIA S-199 név alatt […]
Találkozunk-e marslakókkal? Húsz évvel ezelőtt óriási vihart kavart az Egyesült Államok elnökének bejelentése – a Stratégiai Védelmi Kezdeményezés nevezetű program beindítása -, amely az akkor épp népszerű George Lucas film alapján a Csillagháborús terv nevet kapta -, fő célkitűzésével, hogy a világ első számú katonai hatalma tökéletes égi védelmi hálót feszít ki az ország fölé, amelyen semmilyen ellenséges rakéta nem képes áthatolni. Pusztába kiáltott szó maradt a műszakiak figyelmeztetése, miszerint minden hálón akad egy-két lyuk, tehát nincs értelme sok százmilliárd […]
Richard Phillips Feynman születésének kilencvenedik évfordulóján. ?A fizika olyan, mint a szex, lehetnek következményei, de nem ezért csináljuk? ? mondotta volt Richard Feynman, akire már e szokatlan párosítás miatt is felfigyelt volna a világ. Csakhogy ő ennél sokkal többet tett: már huszonkét évesen számon tartotta őt a szakma, emiatt doktorandusz hallgatóként részt vehetett az amerikai atombomba megszerkesztésére irányuló Manhattan-tervben, játékos ötleteivel, borotvaéles eszével megszerezte magának a fizika nagy öregjének Niels Bohrnak és Robert Oppenheimernek, a Manhattan-terv vezetőjének atyai barátságát, megírta […]
Max Planck születésének másfélszázados jubileumán ?Kvantumok pedig nincsenek? ? fakadt ki Max Planck, korának vezető fizikusa. Ezt nem csak szóban hirdette, írásba is adta: 1913-ban, amikor egyik tehetséges kollégáját javasolta a Porosz Tudományos Akadémia rendes tagjainak sorába, azzal mentegette őt, hogy Albert Einsteint nagy fizikusnak tartja, annak ellenére, hogy olyan badarságokban hisz, mint a fény kvantumjellege. Nem is lenne semmi baj e véleménnyel, ha nem éppen az új tudományág, a kvantumfizika megalapítójától származna. Aki annak ellenére, hogy tudta, felismerése Newton […]
Déri Miksa halálának hetvenedik évfordulóján A ma embere számára hihetetlennek tűnik, hogy az ezernyi gonddal küszködő Magyarország nem is olyan régen ipari nagyhatalom volt: nagyszerű tudósai, mérnökei itthon szabadalmaztatták találmányaikat, amelyekkel elárasztották az egész világot, munkát, megélhetést biztosítva sok ezer munkásnak és fellendülést hozva az országnak. Aligha kell hangsúlyozni, hogy mindez a boldog békeidőkben, azaz az 1867-es kiegyezést követő fél évszázadnyi időszakban történt. Abban a korban, amelyben hazánk a világ leggyorsabban fejlődő országa volt. Nem kis mértékben annak köszönhetően, hogy […]