A magyar vegyészet büszkesége, az első nemzetközileg ismert magyar kémikus halálának centenáriumán Nem tévedés, nem elírás: a magyar szabadságharc hőse, Kossuth Lajos vidini levelében árulással megvádolt fővezér és a magyar vegyészet büszkesége egyazon személy. Csak éppen kevesen tudják, hogy e matuzsálemi kort megért szellemóriás a tudomány területén is maradandót alkotott. Azt a történelmi tényt is csak kevesen tudják, hogy első ismert őse, Jordán, a szepesi szászok ispánja (comese) a tatárjárás idején a szászokat a Menedékkőre (Lapis refugii) vezetve lehetővé tette […]
Az első magyar női olimpiai bajnok, Csák Ibolya halálának tizedik évfordulóján Ilyen sem volt még: egy obsitos sportoló csak úgy besétáljon az olimpiai válogatóversenyre, ráverjen az egész mezőnyre, majd kiutazva az olimpiára hazahozza a magyar női sport első aranyérmét. Ugyanabból a városból, ahonnan szűk száznyolcvan évvel korábban Hadik András kétszáztizenötezer aranytallér hadizsákmányal távozott. Ez a huszárvágás Csák Ibolya nevéhez fűződik, aki a dicső hadvezérrel szemben csak egy aranyat hozott haza, de az annál értékesebb volt, mivel sporttörténelmet írt vele: az […]
Blaha Lujza halálának kilencvenedik évfordulóján A tizenkilencedik század utolsó harmadában a vidékiek első dolga Budapesten az volt, hogy jegyet biztosítsanak maguknak a Népszínházban, mivel az a mondás járta, hogy Pestre jönni és Blahánét meg nem nézni annyit jelent, mintha valaki Rómában járva nem látja a pápát. Ennek fényében aligha csodálható, hogy még életében az eposzok mintájára epitheton ornansként – állandó jelzőként – kijár neki a “nemzet csalogánya” megtisztelő cím és hetvenedik születésnapján elnevezik róla a főváros egyik központi terét. Amiatt […]
Negyedszázada, 1990. július 6-án hunyt el Blaskovics József Blaskovics József, az ismert hungarológus, világhírű turkológus, a prágai Károly Egyetem Hungarológiai Tanszékének valamint a Török irodalom és Nyelv Szemináriumának a megalapítója, a Török Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, a budapesti, bukaresti, isztambuli és ankarai egyetem vendégprofesszora, az ókori türk-török kapcsolatok és a középkori oszmán diplomácia avatott szakértője, a latin nyelven íródott feltételezett Ősgeszta török változatának, a Tárih-i Üngürüsznek (A magyarok története) közreadója, a fiatal helyi kovácsmester első gyermekeként Imelyen született 1910. június […]
Mechwart András születésének száznyolcvanadik évfordulójára Amikor napjainkban a közéleti személyiségek diadalittasan közlik, hogy ismét egy nyugati/távol-keleti nagyvállalat létesített fióküzemet nálunk, a gyanútlan szemlélőben fel sem merül, hogy nem is olyan régen, egy boldogabb korban a magyarországi vállalatot fogadták ekképpen a világ különböző tájain. Ekkor Budapest a legkorszerűbb ipar legnagyobb fellegvára volt. Amikor olyan zsenik működtek a városban, mint Bláthy Ottó Titusz, Déri Miksa és Zipernovsky Károly, a transzformátor feltalálói és egy sor villamos motor, egyéb műszaki berendezés kifejlesztői, Kandó Kálmán, […]
A magyar nagyipar svájci atyja Ganz Ábrahám születésének kétszázadik évfordulóján Napjainkban szinte a mesék világát idézi, hogy nem is olyan régen, a tizenkilencedik század közepétől négy emberöltőn át Buda, majd Budapest számított a gépipar Mekkájának. Aki korszerű terméket akart vásárolni, annak a Ganz és társával kellett felvennie a kapcsolatot. Azzal a gyárral, amelyet szerény körülmények között a névadó Ganz Ábrahám alapított, aki lerakta a későbbi rohamos fejlődés alapjait, amelynek eredményeképpen a huszadik század elején már négy országban több tízezer munkást […]
A Heuréka! nemzetközi vetélkedő margójára Jövőre ünnepeljük Öveges József születésének százhuszadik évfordulóját. Annak a legendás tanárnemzedéknek volt utolsó képviselője, amely elérte, hogy a huszadik század első évtizedeiben a világ öt legjobb középfokú tanintézménye közül három – a Fasori Evangélikus, a Mintagimnázium és a Piarista Gimnázium – Budapesten működött. Ő ez utóbbiban szerzetesként, felszentelt papként teljesített szolgálatot, bevezetve a nyiladozó értelmű fiatalokat a matematika, fizika és kémia rejtelmeibe. Pedagógusi tevékenységének folyamán több száz kiváló elmét pallérozott, köztük Oláh Györgyét, aki egészen […]
A reneszánsz zseni születésének háromszázharmincadik évfordulóján Napjainkban a közszolgálati televízió hatásának köszönhetően – amely e címen sorozatot is sugárzott – sok szó esik a „nagy könyvről”, amely mindannyiunk életét döntően befolyásolta. Általában regényről van szó, viszont sok olyan jelentős alkotás született, amely népek, országok fejlődését befolyásolta. Közülük is kiemelkedik a Bél Mátyás alkotta mű, amely a magyarországi gazdasági fejlődés és hazája modernizálásának az alapjává vált. Isaac Newtont, a klasszikus fizika megalkotóját az emberiség díszének nevezték. Hazai kortársa ugyan „csak” a Magyarország […]
Merániai Gertrudis halálának nyolcszázadik évfordulóján Kétszeresen különleges nap volt szombaton: pontosan nyolcszáz évvel ezelőtt ölték meg II. András magyar király feleségét, ráadásul 1213. szeptember 28. ugyancsak szombatra esett. A hír bejárta a korabeli Európát, a merénylet előkészületeinek egyik mozzanata évszázadokon át egyetemi tananyag volt, a magyar irodalom óriásának, Katona Józsefnek köszönhetően pedig a hazai közvélemény körében a legnagyobb port felvert esemény, amely vetekszik Julius Caesar vagy John Fiztgerald Kennedy meggyilkolásának ismeretével. De miért is mozgatta meg annyira a kortársak fantáziáját, […]
Nemes Szőlőskislaki Kármán Tódor halálának ötvenedik évfordulóján. A marslakók ? az embereknél sokkal intelligensebb lények – földi inváziójának legendáját, akik azon buknak le, hogy rossz az angol kiejtésük és ilyenkor azzal védekeznek, hogy voltaképpen magyarok, Francis Crick Nobel díjas tudós ismertette meg az amerikaiakkal, aki egy vidám fogadáson Szilárd Leótól hallotta. Ez a jellemzés a leginkább épp a koridős ?marslakóra?, Kármán Tódorra vonatkozott a legjobban, az ő esetében állítólag még csak azt sem vették észre a hallgatók, hogy mikor vált […]