Cikkek

A mi arab kincsünk

A történelemkönyveket lapozva vagy akár napjaink írott és elektronikus sajtóját figyelve az emberben olyan érzés támad, hogy másfélezer éve egyfolytában baja van az európai civilizációnak az arabbal, a későbbiekben az iszlámmal. A felszínen maradva persze mindez könnyen bizonyítható. Még csak fel sem tűnik a hétköznapi életben számtalan olyan fogalom, sőt tudományág, amelyről már az első pillanatban nyilvánvaló, hogy az arab kultúrkincs része. Arab számokat használunk. Az iskolában algebrát tanulunk. A számítógépesek algoritmus nélkül elvesznének. A modern orvostudományt Avicenna, igazi nevén […]

Az űrkorszak elindítója

Walter Houser Brattain halálának huszadik évfordulóján Alig néhány napja ünnepelte a világ az űrkorszak kezdetének félévszázados jubileumát, tekintve, hogy a műszakilag fejletlennek tartott egykori Szovjetunió 1957. október 4-én felbocsátotta a Szputnyik-1 nevű műholdat, amelynek halk csipogása előrevetítette, hogy egykoron majd égi adók százai sugározzák műsorukat a nézők milliárdjainak, idegen városokban is biztonsággal eljutunk a célhoz a GPS helymeghatározó rendszernek köszönhetően, kontinensek közötti beszélgetéseket bonyolíthatunk le maroktelefonunk segítségével. Ami annál is meglepőbb volt, mivel az ehhez szükséges műszaki eszközt, a parányítás […]

A Nagyságos Fejedelem Csehországban

A későbbi Nagyságos Fejedelem, II. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona és I. Rákóczy Ferenc gyermekeként 1676. március 27.-én Borsiban látta meg a napvilágot (a családból egyedül ő írta a későbbiekben Rákóczinak a nevét). Édesapja a Wesselényi-összeesküvésben való részvétele miatt csak hajszállal menekült meg a vérpadtól. Mivel harmincegy évesen, 1676. július 8-án meghalt, úgy kívánta három hónapos fia,  a kis Ferenc jövőjét biztosítani, hogy Lipót császárt jelölte meg végrendeletében gyámjának. Mondhatnók: kecskére bízta a káposztát.  Végül hosszas közbenjárásra sikerült a családtagoknak elintézniük, […]

A magyar kártya

Egy játékeszköz történetéről.      Ha közéleti, társadalmi vagy politikai kérdésekről van szó, szűkebb pátriánkban gyakran előkerül a magyar kártya fogalma. Ilyenkor újonnan felsóhajt az ember: már megint velünk riogatnak. Anélkül, hogy belegondolnánk, van-e valós alapja e fogalomnak, vajon miről van szó? Létezik-e a valóságban magyar kártya? Bár megszoktuk, hogy ha snapszert, hetest,  ultit, ferblit, huszonegyest vagy máriást játszunk, használjuk e fogalmat,  sokszor magunk is csak amiatt gondoljuk magyar kártyának a kezünkben forgatott lapokat, mivel a legtöbb esetben a budapesti játékkártyagyár termékéről van […]

Az ezüstorrú fizikus

Tycho de Brahe különös élete a tudós halálának négyszáztizedik évfordulóján. A közvélemény leginkább a világtól elzárt laboratóriumokba képzeli a tudósokat, akiknek a hétköznapi dolgokhoz vajmi kevés közük van. Nos Tycho de Brahe ennek az elvárásnak megfelel. Részben. Annyiban, hogy egy szigeten töltötte élete egy részét, a csillagos eget bámulva. De szobatudós nem volt, az biztos. Olyannyira nem, hogy még az orrát se tudta igazán lógatni. Alig múlt húsz éves, amikor az egyetemen Manderup Parsbjerg nevű diáktársával egy matematikai tételen összeveszett. Nemesi gőgjére jellemzően párbajra hívta […]

Az első nagy szabadságharcos

Százöt éve temették el Thököly Imrét szülővárosában Időnként fel-feltűnnek az olyan értékelések, amelyek szerint Thököly Imre személyes példájával és nevelési módszereivel hozzájárult mostohafiának II. Rákóczi Ferencnek szellemi gyarapodásához, későbbi szabadságharcának kirobbantásához. Az előbbi megállapításnak van valóságalapja, egy azonban biztos: nemhogy nem nevelte felesége, Zrínyi Ilona gyermekét, de jószerével alig ismerte, Csupán néhányszor találkoztak, közelebbi kapcsolatba is csak egy alkalommal kerültek egymással. Nem mintha Thököly nem szerette volna. Csakhogy a kor zaklatott körülményei ezt nem tették lehetővé. Magyarországon háború dúlt. A […]

A legnagyobb kísérletező

Michael Faraday születésének kétszázhuszadik évfordulójára. Az ókori görög tudósokkal ellentétben, akik gondolati úton próbálták megfejteni a természet titkait, a későbbi századok folyamán felismerték a megfigyelések, sőt a kísérletek jelentőségét. Ebből a szempontból sokáig Galileo Galilei állt az élen, aki ráadásul nemcsak a természeti törvények meghatározására, de bemutató célzattal is végzett fizikai kísérleteket. Ezek közül legismertebb a pisai ferde toronyból ledobott különféle tárgyak viselkedésének demonstrálása szabadesés közben. De még az ő szorgalma is eltörpül Michael Faraday mellett, aki évtizedeken keresztül, napi […]

A pillanat örökkévalósága

Petzval József halálának százhuszadik évfordulóján. Az emberiség évezredeken keresztül csak keze munkájával: rajzok, festmények segítségével volt képes megállítani az idő múlását. Csupán modern korunk küszöbén, a fényképezőgép feltalálásával vált lehetővé a mindennapok eseményeinek gyors megörökítése a jövő számára és az így készült pillanatkép sokszorosítása. Nem véletlenül tartott évszázadokig az új eljárás feltalálása: a fotográfia fortélyait nem lehetett a természettől ellesni, minden részletében az alkotók fejében kellett megszületnie. Ehhez a világ legkülönbözőbb tájain dolgozó soktucat tudós évszázadokat átívelő munkájára volt szükség; […]

A műkedvelés határai

Pierre Fermat születésének 410. Évfordulóján. A köznyelvben műkedvelőként az olyan személyt jelölik, aki csak kedvtelésből, saját szórakozására űz valamilyen, általában művészeti, irodalmi, társadalmi, vagy tudományos tevékenységet. Ez a legtöbbször egyben minősítést is jelent:  meg sem közelíti a szakmabeliek, a profik színvonalát. Nos, e jellemzés első része érvényes Pierre Fermatra, míg az utóbbi aligha: nemcsak a legmagasabb színvonalon művelte a matematikát, de egyik ágának, a valószínűségszámítás megalapításának társszerzője volt, ráadásul az Isaac Newton és  Wilhelm Gottfried Leibnitz által kialakított differenciálszámítás legnagyobb előfutára, míg a róla elnevezett egyik tételt […]

Az atommagokat szétlövik, ugye?

Ernest Orlando Lawrence születésének 110. évfordulójára. Az alkimisták évszázadokon keresztül biztosra vették, hogy a bölcsek köve segítségével rézből, ólomból vagy higanyból aranyat tudnak előállítani, vagyis az egyik vegyi elem másikká alakulhat.  A kémia tudománya ezt a legutóbbi két évszázadban megcáfolta. Aztán bekövetkezett, amit senki sem várt: a huszadik század hajnalán Henri Becquerel, Marie Sklodowska Curie és férje, Pierre Curie felismerésének köszönhetően bebizonyosodott, hogy bizonyos anyagok radioaktív sugárzást bocsátanak ki, miközben kisebb rendszámú elemekké alakulnak át. Felfedezésükért 1903-ban átvehették a fizikai […]