Author Archives: Ozogány Ernő

A száztornyú város műegyetemének három évszázada

A világ második legrégebbi műegyeteméről  Az arabok által feltalált klasszikus egyetemek immár évezredes hagyománnyal büszkélkedhetnek Európában: az első, a bolognai a tizenegyedik században nyitotta meg kapuit. Arra azonban sokáig senki sem gondolt, hogy a műszaki ismereteket is felsőfokú intézményekben oktassák. Amikor ? jó néhány évszázad múltán ? felmerült erre az igény, a már kialakult egyetemi struktúrába sorolták be az új tanszékeket. Sokáig így volt ez a prágai Károly Egyetemen, még tovább Pesten, ahol csupán a tizenkilencedik század második felében vált […]

A bölcs rabbi

Bisztritz Katz (Kohén) Dávid születésének százkilencvenedik évfordulóján Ezernyolcszáz hatvannégy júliusában a tejfalusi filozófus rabbit, Bisztritz (Bistricar) ha-Kohén Dávidot megválasztották a hegyaljamádi zsidó hitközség élére. Mielőtt elutazott volna a tokajhegyaljai nagyközségbe, búcsúszónoklatot tartott híveinek.   Hozzá is kezdett példabeszédéhez, amelyet egyre sodróbban, felajzottabban adott elő. Olyannyira felizgatta magát, hogy rosszul lett, perceken belül meghalt.  A helyi izraelita temetőben még aznap – a vallási előírásoknak eleget téve -, 1864. július 14.-én helyezték végső nyugalomra. Mindössze negyvenhét évet élt. De ki volt ez a bölcsnek nevezett rabbi, akinek nevével […]

Nagyok közül az első

Bolyai Farkas halálának százötvenedik évfordulójára.  A magyar matematika évszázadok óta a világ élvonalába tartozik. Elég csak König Gyula, Beke Manó, Kürschák József, Rados Gusztáv, Riesz Frigyes, Fejér Lipót, Turán Pál,  Lánczos Kornél, Neumann János, Rényi Alfréd, Rényi Kató, Péter Rózsa, Erdős Pál, Lovász László munkásságára utalni, vagy az utóbbi két emberöltő alkalmazott matematikusainak sikereit áttekinteni: Kemény Jánosnak a BASIC programozási nyelvet, Simonyi Károlynak – aki a közeljövőben Charlesként látogat el a világűrbe – a WORD és az EXCEL programokat köszönheti a világ. Valamennyiük közül kiemelkedik a legnagyobb: […]

Lángos csillag áll felettünk

Edmond Halley  háromszázötvenedik születésnapjára.  József Attila megkapóan szép, Betlehemi királyok című versében a Kisded előtt hódoló uralkodókat ?lángos csillag? vezeti el a jászolhoz.  A történtek idején a laikusok szentül hitték, hogy katasztrófák, háborúk baljós elöjelét látják az égi fényben, míg a tudósok úgy gondolták,   a föld kipárolgásából keletkezö jelenségről van szó. Az ókori ember számára egyáltalán nem voltak ismeretlenek az üstökösök, hiszen már idöszámításunk előtt kétezer évvel pontos leírást adtak róluk a babiloni és a kínai csillagászok, azt is bizonyítva, hogy bizonyos rendszeresség figyelhető meg a feltűnésükben. Ennek ellenére […]

A villamosság bölcsőjénél

Charles Augustin de Coulomb halálának kétszázadik évfordulójára.  A tizennyolcadik századot a fények, az ész, a filozófusok századának tartják a francia siécle des lumiéres, siécle de la raison, siécle des philosophes meghatározások nyomán. Való igaz, az ebben a korban működő francia enciklopédisták tevékenysége vezetett ahhoz a forradalomhoz, amely elvezette az európai társadalmakat modern világunkba. Eközben a természettudományok területén is történt egynéhány dolog. A villamossági kísérletek olyan szenzációszámba mentek, hogy a legszélesebb közönség érdeklődésének homlokterébe kerültek. Nem számított komolynak az a szalon, […]

Tudományok fejedelme

Gottfried Wilhelm Leibniz háromszázhatvanadik születésnapjára Vannak korok, amikor nagy felfedezések születnek. Vannak korok, amikor nagyon nagy tudósok születnek. Akik nem egyszer személyesen is ismerik egymást, nagy szellemi vitákat, csatákat vívnak.  A sírfelirata szerint az emberiség díszének nevezett Isaac Newton ezek közé tartozott. De nála semmivel sem volt kisebb elme kortársa, Wilhelm Gottfried Leibniz, aki univerzalitásával, több tudományban való hihetetlen jártasságával kiérdemelte nemcsak kortársai, de az utókor feltétlen csodálatát és hódolatát is. Ha azt mondanánk, hogy a matematika Newtonja volt, akkor […]

Az Academia Istropolitana dísze

Regiomontanus ötszázhetvenedik születésnapjára. Pozsony történetének egyik legfényesebb fejezete kezdődik 1467-ben, amikor Vitéz János érsek Mátyás király megbízásából megalapítja a város első felsőfokú tanintézményét, az Academia Itropolitanát. A humanizmus lelkes híve, Mátyás király minden bizonnyal egykori nevelője, Vitéz János, valamint olasz felesége, Beatrix és a vele hozott tudósok, hatására ? tekintve, hogy az első európai egyetemek is Itáliában jöttek létre -, határozza el hazai egyetem alapítását.  Ennek érdekében 1465-ben követeket küldött II. Pál pápához, hogy engedélyezze a tanintézet felállítását.  Az év május 19-én kiadott pápai […]

Az Újvilág felfedezője

Kolumbusz Kristóf halálának ötszázadik évfordulójára A nagy embereket számtalan legenda övezi, életük homályos részeit a legváltozatosabb módon színezi ki az utókor fantáziája. Az bizton állítható, hogy Kolumbusz Kristóf ebben a tekintetben toronymagasan vezető helyet foglal el. Csak egyet tudunk róla biztosan: ötszáz évvel ezelőtt hunyt el. A többi a múlt homályába vész: mikor és hol született, mit tett élete első negyedszázadában, mikor jutott el először Amerikába. Sőt még azt sem tudjuk biztosan, hol nyugszanak a hamvai. Ezért is érdemes fél […]

Apokalipszis most?

A csernobili baleset huszadik évfordulóján.  Nyilvánvaló volt, hogy a csernobili katasztrófa huszadik évfordulója kapcsán ismét a köztudatba kerül minden mítosz és legenda, amely ezt a szörnyű eseményt övezi: az atomrobbanástól kezdve a több tízezer csehszlovákiai áldozatig. El is határoztam: nem írok róla. Csakhogy két nappal a kerek évforduló után váratlan esemény történt: az Európai Unió az atomenergia mellett tette le a voksot. Vagyis szorgalmazni fogja újabb magreaktorok építését. Hogy is van ez? Felelőtlenül halálos veszélynek teszik ki ötszázmillió állampolgárukat? Vagy […]

Csendes forradalmár

Pierre Curie halálának centenáriumán Gyakran felvetődik a kérdés, hogy valójában mikor is kezdődött a korszakváltás a fizikában, amelynek eredménye a természettudományos világkép gyökeres átalakulása lett. A legegyszerűbb, hétköznapi fogalmakról derült ki, hogy a valóságban egészen más jellemzőket mutatnak, mint ahogyan azt évezredeken keresztül tudtuk: a fény egyszerre részecske és hullám, a tömeg nagysága, a szilárd testek mérete és az idő múlása a mozgástól függ, ráadásul nem minden vegyi elem állandó, átalakulhat az egyik a másikba. Borzadály belegondolni, de tény, több […]