Jean Léon Foucault születésének százkilencvenedik évfordulóján Sok legenda kering a legnagyobb tudósokról annak kapcsán, hogy diákkorukban rossz tanulók voltak. Persze hamar kiderül, csak arról van szó, hogy szuverén gondolkodásuk, zsenge korban kialakult véleményük nehezen volt összeegyeztethető a középszerre épülő iskolai oktatással. Az viszont kivételesnek számít, hogy egy világhírű, ráadásul szinte szenvedéllyel dolgozó kutató gyerekkorában lusta lett volna. Ez a rendkívűli, nem túl rokonszenves tulajdonság jellemezte Jean Léon Foucault rövid életének csaknem felét. De aztán akkora lelkesedéssel vetette magát kutatásaiba, hogy a fizika több területén […]
Bél Mátyás halálának kétszázhatvanadik évfordulóján. Meglehetősen ritka az olyan eset, hogy egy tudóst már életében ünnepelnek, sőt állandó jelzőt ? epitheton ornans ? is ragasztanak a nevéhez. Európai méretben a minden idők legnagyobb fizikusának tekintett Isaac Newton érdemelte ki ezt a dicsőséget, akit az emberiség díszének neveztek el, hazánkban pedig Bél Mátyásnak jutott ki az elismerés, aki a Magyarország dísze jelzőt kapta. A leegyszerűsítéseket kedvelő laikusok általában a kivételes személyiség legjelentősebb művével azonosítják imádatuk tárgyát, ez Newton esetében a klasszikus […]
Thomas Newcomen és James Watt halálának évfordulójára. Napjainkban megszokott, hogy egy kutató, feltaláló akár több egyetemi diplomával a zsebében fog hozzá élete álmának megvalósításához. Az eszünkbe sem jut, hogy nem is oly régen, mindössze néhány emberöltővel ezelőtt tanulatlan aranykezű zsenik alkották meg azt a berendezést, amely fölött tanácstalanul álltak az igazi tudósok és amely gyökeresen megváltoztatta az emberiség évezredes életmódját. A gőzgép ugyanis annak ellenére működőképes volt, hogy meg tudták volna magyarázni, milyen erő hajtja. El is nevezték filozofikus, vagyis […]
Kandó Kálmán születésének száznegyvenedik évfordulóján Meleg nyári estéken, jól behűtött zöld veltelinit szopogatva aligha gondol az ember arra, hogy a világ egyik legzamatosabb, legízesebb, legillatosabb boráról híres vidékén került sor a nagy áttörésre. Nem katonai alakulatok álltak szemben a svájci Alpok déli nyúlványánál elterülő festői szépségű völgy fölötti lejtőkön: a technikatörténet egyik nevezetes csatája zajlott itt le, amelyben fényes diadalt aratott a villamos vontatás a gőzvasút fölött. Számunkra különösen érdekes, hogy a győztes ?csapat? vezére egy fiatal, pelyhedző állú magyar […]
Bánki Donát születésének százötvenedik évfordulójára. A múlt homályába vész az a boldog korszak, amikor egy-egy találmányt akár évszázadokon keresztül is használtak. A világcsúcstartó ezen a téren Arkhimédesz, a szirakúzai zseni, akinek hajítógépeit ezernégyszáz éven át alkalmazták, Thomas Newcomen sem panaszkodhat, tekintve, hogy az általa szerkesztett gőzgép másfél évszázadon át szivattyúzta a bányavizet és még napjainkban, csaknem három évszázad múltán is meggyőződhetnek működőképességéről a kensingtoni múzeum látogatói. Korunk nem ilyen kegyes a feltalálókkal szemben: szinte évente jelennek meg a piacon a […]
Lord Rayleigh halálának kilencvenedik évfordulóján. Az első angol fizikai Nobel-díjas, John William Strutt nevét hasztalan keresi az óvatlan olvasó a legnevesebb tudományos kitüntetést viselők listáján. Angol sajátságként ugyanis, azzal, hogy édesapja halálával megörökölte az ősi címet, már Rayleigh lordjaként tartja őt számon a világ. Ráadásul nem kellett volna fizikai laboratóriumokban vesztegetnie az idejét, hiszen családja, majd házassága révén a legmagasabb politikai körökben mozoghatott, estélyről estélyre járhatott volna, a gazdag, látványos, fényes élet tárt kapukkal várta őt. Ehelyett a tudomány gazdagságát […]
Peter Higgs nyolcvanadik születésnapján. Az ókor egyik legjelentősebb politikusáról, az idősebb Cato-ról terjedt el az a történet, amely szerint egyszer megkérdezték tőle, miként lehetséges, hogy még nem állítottak neki szobrot Rómában. Ő a rá jellemző kesernyés humorral válaszolt: Mindig jobb, ha a nép azt kérdezi, miért nincs Cato-nak szobra, mintha azt kérdezné, miért van? Korunk egyik legnagyobb tudósa, a nyolcvanadik születésnapját ünneplő Peter Higgs egészen hasonló választ adhat, ha felvetik neki, ez idáig miért nem kapta meg a fizikai Nobel-díjat. […]
Pierre Curie születésének másfélszázados jubileumán. Ritka az olyan alkalom, hogy valaki már életében is nagy hatást gyakorol a tudományos gondolkodásra, halála után pedig gyökeresen megváltoztatja az emberek mindennapi életét. E szerencsés kivételek egyike a százötven évvel ezelőtt, 1859. május 15.-én született Pierre Curie, aki rövid élete alatt annyi felfedezéssel gazdagította a tudományt, amire ma egy kutatóintézet is kevésnek bizonyulna. Igaz, hogy ehhez mindig akadt egy kiváló társ: korai időszakában Jaques bátyja, a későbbiekben pedig ambíciózus, nagy munkabírású felesége. A természettudományok és a matematika szeretetét orvos édesapja […]
Eötvös Loránd halálának kilencvenedik évfordulóján. Edgar Allan Poe fenti című, félelmetes novellájából a múlt század hetvenes éveiben készült az a nevezetes horrorfilm, amelynek vetítése közben nem egy jelenetnél hallani lehetett a nézők fogainak vacogását. Bár a történet nem mutatja, csak sejteti, hogy milyen rettenetes titkokat rejt a kút, a zaklatott sorsú és -elméjű, szerző álmában sem gondolta volna, hogy néhány évtized múltán készül olyan inga, amely ? kis túlzással ? ezt meg is mutatja. E különös műszert nem más, mint […]
Carl Friedrich Michael Benz halálának nyolcvanadik évfordulóján. Méltán nevezik a tizenkilencedik századot a technika századának: ebben a korban alkották meg a gőzgépet és a villamos erőművet, amely kirobbantotta az ipari forradalmat, valamint megszületett a gőzmozdony, lehetővé téve nagyszámú személy és addig elképzelhetetlen mennyiségű nyersanyag, készáru nagy távolságra szállítását. Mindezek koronája az autó megalkotása lett, amely immár nemcsak síneken, de szükség esetén úttalan utakon is képes volt közlekedni. Röpke néhány évtized alatt olymértékű társadalmi változás állt be civilizációnk életében, amely felrobbantotta […]