Author Archives: Ozogány Ernő

Szegény ember fizikája, avagy a géniusz diadala a pénztelenség fölött

Rudolf Ludwig Mössbauer nyolcvanadik születésnapján. A huszadik század közepén már csak a jól felszerelt, anyagiakban dúskáló laboratóriumok számára termett babért szerte a világon. Ez fokozottan vonatkozott az atomi részecskék kutatására, ahol sokmilliós, hamarosan sok százmilliós gyorsítókat építettek, hogy felderítsék a mikrovilágban lejátszódó folyamatokat.  Ekkor vált az Egyesült Államok a kutatások zászlóshajójává. A szegény európai országok ebben a versenyben szinte behozhatatlan hátrányba kerültek. Akadtak viszont géniuszok, akik a szűkös anyagi lehetőségek ellenére világrengető felfedezéseket tettek. Ezek egyike egy huszonéves fiatal, Rudolf […]

Az alma és a fája

Polányi János nyolcvanadik születésnapján Külön öröm, ha egy jelentős tudós tevékenységéről születésének kerek évfordulóján nemcsak megemlékezni tudunk, hanem fizikai valóságában is üdvözölhetjük. A magyarság ebben a tekintetben szinte elkényeztetett helyzetben volt az utóbbi szűk évtizedben, mivel három Nobel-díjasa is megérte nyolcvanadik születésnapját: 2000-ben Harsányi Jánost, két évvel ezelőtt Oláh Györgyöt, míg most, 2009. január 23.-án Polányi Jánost köszönthetjük e szép jubileum alkalmából. Szakmai körökben természetesen tudott, hogy mit tettek a tudományért. Mi, laikusok adósságunkat törlesztjük vele szemben, amikor közelebbről megismerkedünk […]

Aki Einsteint a csillagokba emelte

Hermann Minkowski halálának centenáriumán. Nagy ritkaság, hogy egy jelentős tudós nem saját eredményei, hanem egyik megjegyzése alapján válik világhírűvé, sőt sztárrá a legszélesebb közönség körében. Ez történt meg Hermann Minkowskival, aki, miután 1908-ban megmutatták neki Albert Einstein három évvel korábban publikált, A mozgó testek elektrodinamikájáról című dolgozatát, ekképp fejezte ki csodálkozását: ?Ez ugyanaz az Einstein, akit néhány éve tanítottam? Akkor úgy tűnt, nem sokat tud?. Persze ez kevés lett volna ahhoz, hogy beírja nevét a fizikatörténet aranykönyvébe. Az említett cikk […]

Vízkereszt, vagy a második ajándék

Petzval Ottó születésének bicentenáriumán.  A magyar tudomány Vízkereszt napján két kivételes ajándékot is kapott: 1807-ben  született minden idők egyik legnagyobb  feltalálója, Petzval József? a sors különleges játéka folytán két évvel később, kétszáz évvel ezelőtt, 1809. január 6.-án, Szepesbélán Ottó nevű öccse látta meg a napvilágot, aki a honi fizika és matematika nagyszerű művelőjeként vonult be a nemzet emlékezetébe. Bár világhírnevet szerzett bátyja árnyékában fejtette ki tevékenységét, már csak amiatt is megérdemli az utókor kitüntetett figyelmét, mivel múlhatatlan érdemeket szerzett a […]

Hazánk legnagyobb Jancsija

Margittai Neumann János születésének százötödik évfordulóján. Ritkaságszámba megy, ha valakit tizennégy éves korában komoly tudósnak tartanak. Az még inkább, hogy szédületes karriert jósol neki az ország legjobb matematikusa. E tények fényében az már csak hab a tortán, hogy az ókori eposzok mintájára az ifjú hős állandó díszítő jelzőt – epitheton ornans ? kapjon. E kivételes kegy adatott meg Neumann Jánosnak, akit serdülőként a legendás hírű matematikus, Fejér Lipót ?hazánk legnagyobb Jancsijának? titulált. Hogy mennyire kiérdemelte a megelőlegezett bizalmat, annak fényes […]

A fizika lelkiismerete

Wolfgang Pauli halálának ötvenedik évfordulóján.   Vannak oly ritka egyéniségek, akik tűzön-vízen át kitartanak meggyőződésük mellett. Akik embert-istent nem ismernek, ha biztosak az igazukban. A tudomány területén az elsőséget toronymagasan Wolfgang Pauli tartja, aki nem átallotta egyik aspiránsát az ájult tisztelettel körülvett, a legnagyobb élő fizikusnak tartott Albert Einsteinnél ily pimaszul beajánlani: ?Ez a fiatalember jó fizikus, bár nem tudja kellőképp megkülönböztetni a matematikát a fizikától. De ez Önt, kedves Mester, valószínűleg nem zavarja majd, mert a szóban forgó különbséget már jó ideje Ön sem […]

Békacombtól a modern elektronikáig avagy egy tévedés hihetetlen utóélete

Luigi Galvani halálának kétszáztizedik évfordulóján A tudománytörténeti munkák, de még az iskolai tankönyvek is ritkán foglalkoznak egy-egy felfedezés hátterével. Terjedelmi okok miatt nincs is rá túl nagy lehetőségük. Ezért elsősorban a kutató munkáját, felfedezésének lényegét ismertetik. A nagy tudósok tévedéseiről ritkán szerez tudomást a közvélemény, holott olykor épp ezek vezetnek az igazi nagy felismerésekhez.  Ezek közé tartozott a bolognai orvos, Luigi Galvani esete is, aki szinte önhibáján kívül vált a villamosság egyik vezéralakjává. Egy biztos: nem volt világjáró ember: Bolognában […]

A gömöri mágus

Hatvani István  születésének kétszázkilencvenedik évfordulóján. A tizennyolcadik században, annak ellenére, hogy az ész századának hívjuk, meglehetősen könnyen az ördöngösség, mágia vádjával illették azokat, akik fura, a nagyközönség számára érthetetlen kísérleteket folytattak. Nem kerülte el ezt a jelzőt Kempelen Farkas sem, akit csudálatos tanítóként, ?Zauberlehrer? néven illettek a bécsiek, de kortársa, Hatvani Lajos sem járt jobban, akit hol ördöngösnek, hol mágusnak neveztek. Pedig csak természettudós volt. Abból viszont a legkiválóbbak egyike. Rimaszombatban született 1718. november 21-én a helyi könyvkötőmester családjában. Iskoláit […]

Az atombomba anyja

Lise Meitner születésének 130. évfordulóján Napjainkban széles körben elterjedt a nézet, hogy az atombombát az amerikai los-alamosi titkos bázison kikísérletező Robert Julius Oppenheimer az atombomba atyja. A kortárs fizikusok viszont azt is tudták, hogy ? bár a fegyver elkészítésében nem volt hajlandó részt venni ?, a maghasadás gyakorlati megvalósítását egy hölgy vetette fel, így őt tekintették az atombomba anyjának. Ráadásul e kiváló tudós egykori közös hazánk, a dualista Osztrák-Magyar Monarchia szülötte, a császárvárosban látta meg a napvilágot.  Philipp Meitner ügyvéd […]

Azok a csábos női lábak…

?leheletvékony nejlonharisnyába bújtatva, a férfiszemek legnagyobb mágnesei! Napjainkban természetes, hogy a műanyagipar e remeke a lányok, asszonyok szépségének kihangsúlyozója, pedig nem is oly régen született meg ez a találmány: mindössze két emberöltővel ezelőtt ismerte meg a világ az első polimerizált szénvegyületből készült terméket, a nylont. Nevét a kor két legjelentősebb városa, New York és London kezdőbetűiből kapta. Épp hetven éve, 1938. október 27.-én mutatták be a nagyközönségnek a vegyipar nagy csodáját, amely egyben egy új termékcsalád diadalútjának kezdetét is jelentette. […]