Hatvani István születésének kétszázkilencvenedik évfordulóján.
A tizennyolcadik században, annak ellenére, hogy az ész századának hívjuk, meglehetősen könnyen az ördöngösség, mágia vádjával illették azokat, akik fura, a nagyközönség számára érthetetlen kísérleteket folytattak. Nem kerülte el ezt a jelzőt Kempelen Farkas sem, akit csudálatos tanítóként, ?Zauberlehrer? néven illettek a bécsiek, de kortársa, Hatvani Lajos sem járt jobban, akit hol ördöngösnek, hol mágusnak neveztek. Pedig csak természettudós volt. Abból viszont a legkiválóbbak egyike. 
Rimaszombatban született 1718. november 21-én a helyi könyvkötőmester családjában. Iskoláit szülővárosában, valamint Losoncon és Kecskeméten végezte, majd a rév-komáromi iskola nevelője lett. 1838.-ban a debreceni kollégiumban kívánja folytatni tanulmányait, de az időközben kitört pestisjárvány miatt csak három évvel később lett belőle tényleges diák. Ennek elvégzése után külföldi tanulmányútra indul. Bázelben először teológiai, majd orvosdoktori címet szerez. Közben matematikai ismereteit a kor leghíresebb tudósainál, a Bernoulli fivéreknél bővíti. Ilyen háttérrel Európa legjobb egyetemei kínálnak tanári állást a számára, közöttük a leideni, magdeburgi és a heidelbergi is szívesen látná munkatársai sorában. Ő azonban igazi hazafiként viselkedik: a debreceni kollégiumba tér vissza, hogy elfogadja a filozófiai és a matematikai tanszéket. Székfoglaló beszédét a Matematika haszna a tudományokban címen tarja. Kora hasonlóan sokoldalúan képzett egyéniségeihez hasonlóan sok mindent tanít: filozófiát, teológiát, kozmológiát, elméleti és kísérleti fizikát, orvostudományt, földrajzot, víztant, mechanikát, csillagászatot, erkölcstant és természetjogot. Sejthető, hogy Nyugaton szerzett korszerű ismeretei miatt összeakad a bajsza a környezetével. Ő esetében ez a newtoni természettudomány tanítása miatt történt meg. Bár a modern fizika megalapítója ekkor már a világ boldogabbik felén elfogadott volt, olyannyira, hogy még a papok is olvasták, idehaza az egyház tanításainak felforgatását látták benne. Hatvani azonban nem hátrált meg. Egyike volt azoknak, akik felismerték a kísérletezés jelentőségét a természettudományok oktatásában. Magyarországon az elsőként kezdte meg a kémia, mint önálló tantárgy oktatását 1750-ben.
Kiterjedt villamos kísérleteket is folytatott. Ez az ő korában igazi szenzációnak számított. Ráadásul misztikusnak is, emiatt ragadt rá a mágus kifejezés.
Sok hasznos megfigyelést végzett. Meghatározta például a Nap delelési magasságából Debrecen földrajzi szélességét, valamint fontosak az 1769-ben végzett üstökös megfigyelései. A sarki fényről elsőként jelentetett meg tanulmányt hazánkban. Nem kis szerepe van abban, hogy országszerte sok falusi tanító, pap és városi tisztviselő jegyzett fel értékes, a mai kor számára felbecsülhetetlen adatokat a természeti jelenségekről.
Hatvani István a matematika terén is jelentős munkásságot végzett: ő írt elsőként Magyarországon a valószínűség számításról. Az orvosi statisztika úttörője volt, a hazai halálozási adatokból tanácsokat is adott a helyzet megváltoztatására. Végzettségének megfelelően közszolgálatot is ellátott, a debreceni és Bihar-megyei gyógyszertárak főfelügyelője volt. Gondolható, hogy mekkora felelősséget jelentett ez egy olyan korban, amikor minden készítményt a gyógyszerészek maguk állítottak elő.
Először Mária Terézia, majd fia, II. József is sok keserűséget szerzett a debreceni kollégiumnak, még az anyagi támogatást is megvonták tőle. Hatvani István minden befolyását bevetette, Pozsonyban és Bécsben is megpróbált harcolni ? mai szóval érve lobbizni ? a császári önkény ellen. Nem sok sikerrel. A küzdelembe belefáradva hatvannyolc éves korában nyugdíjba vonult. Néhány hónap múltán, 1786. november 16.-án Debrecenben érte őt a halál.
Legendás alakját életrajzok, ismeretterjesztő művek és irodalmi alkotások sora örökítette meg. Közülük legismertebb Jókai Mór: Magyar Faust, Arany János: Hatvani és Schöpflin Aladár: Hatvani professzor feltámadása című műve.