Author Archives: Ozogány Ernő

A magyar villamossági ipar megalapozója

Zipernowsky Károly születésének százhatvanadik évfordulóján. A villamossági ipar hőskoráról elsőként mindenkinek Thomas Alva Edison neve jut az eszébe. Való igaz, az elektrotechnika legnagyobbjai között tartjuk számon: kétezernél is több szabadalmának többségét ebben a témakörben tette. Az izzólámpa megalkotása csak az első lépés volt az úton, amely a mai hatalmas energetikai és fogyasztói hálózatok kialakulásához vezetett. Az amerikai zseni elsőként jelentette ki, hogy nem érdemes egymástól független, sok kis energiaforrást építeni, csakis akkor gazdaságos a villamos energia termelése, ha azt nagy […]

A telefontól a vezetékes rádióig

Puskás Tivadar halálának százhuszadik évfordulóján. A magyar technikatörténet egyik legnagyobb alakja a szikratávíró hőskorában született: 1844. szeptember 17.-én Pesten látta meg a napvilágot. A Szén téri – ma Deák-tér – elemi iskola elvégzése után a bécsi Theresianumban folytatta tanulmányait. Ezt követően a bécsi műegyetemen folytatja tanulmányait, amit atyja halála miatt kénytelen megszakítani. Munkába kell állnia, külföldön próbál szerencsét. Angol nyelvtudását gyarapítandó Londonba utazik, ahol egy ideig német nyelvórák adásával tartja el magát. A tizenkilencedik század hatvanas éveiben kezdődik Magyarországon az […]

A várvédő hős asszony

Zrínyi Ilona halálának háromszátízedik évfordulóján. A magyar történelem aranylapjainak egyik legfényesebb története Zrínyi Miklós horvát bán dicső hadi tette, aki 1566-ban hat héten át védte Szigetvárt a sokszoros túlerőben levő II. Szolimán (Szulejmán)  oszmán-török hadserege ellen, míg végül szeptember 7,-én katonáival együtt hazájáért életét áldozta. Akárcsak  Leonidasz spártai király, aki több mint kétezer évvel korábban a  perzsák ellen védte utolsó szál emberéig a termopüllei szorost. Áldozatuk nem volt hiábavaló:  győzelme ellenére mindkét esetben visszavonulásra kényszerült a nagyhatalmú ellenfél. A szigetvári […]

Az ellopott Nobel-díj nyomában

Nikola Tesla halálának hetvenedik évfordulóján. Rejtő Jenő A tizennégy karátos autó című regényének főhőse, a szeretnivaló csirkefogó Gorcsev Iván, tizenkilenc éves korában elnyeri a fizikai Nobel-díjat. Méghozzá kártyán. A magyar ponyvairodalom legnagyobb alakja aligha sejtette, hogy zsenge gyermekkorában valami hasonló a valóságban is megtörtént: 1909-ben a rádió feltalálásáért az a kutató kapta meg ezt a legnagyobb tudományos elismerést, aki tanítómesterétől egyszerűen elorozta a szabadalmát, s hogy teljes legyen a kép, még hozzácsapta Alekszander Sztyepanovics Popov találmányát, a leföldelt adó- és […]

A párhuzamosok találkozása

Bolyai János születésének kétszáztízedik és Nyikolaj Ivanovics Lobacsevszkij születésének kétszázhuszadik évfordulóján. A geometria egyik alaptétele ? Euklidesz ötödik posztulátuma – egyértelműen kimondja, hogy a párhuzamosok olyan egyenesek, amelyek soha nem találkoznak. Ha igen, akkor is csak a végtelenben. Vele szemben a filozófusok úgy okoskodnak, hogy ha egyszer eljutunk a végtelenbe, akkor az lesz számunkra a valós világ, vagyis jelenlegi helyünk veszi át a végtelen szerepét. Ahol mégiscsak összeérhetnek a párhuzamosok. Hogy ez mennyire igaz, bízzuk a bölcselettudomány képviselőire, viszont a […]

A világhódító magyar villamossági ipar megalapozója

Zipernowsky Károly halálának hetvenedik évfordulóján. A villamossági ipar hőskoráról elsőként mindenkinek Thomas Alva Edison neve jut az eszébe. Való igaz, az elektrotechnika legnagyobbjai között tartjuk számon: kétezernél is több szabadalmának többségét ebben a témakörben tette. Az amerikai zseni elsőként jelentette ki, hogy nem érdemes egymástól független, sok kis energiaforrást építeni, csakis akkor gazdaságos a villamos energia termelése, ha nagy erőművek állítják elő, majd az egységes elosztó hálózaton keresztül juttatják el a fogyasztóhoz. Elképzeléseit a gyakorlatba is átültette: a világon elsőként […]

A legszerényebb zseni

Wigner Jenő születésének száztízedik évfordulóján. ?Jenőt ne bántsátok, különösen a fejét ne, mert az a leggyengébb pontja? ? gyakran ekképp élcelődött Wigner Antal egyetlen fia rovására. A tipikus ?szendvicsgyereknek? ez csöppet sem növelte önbizalmát, mivel amúgy is gyors észjárású, cserfes szájú Bertha ? Biri ? nővére és rosszcsont Margit ? Manci ? húga árnyékában élt. Ráadásul meglehetősen későn, háromévesen tanult meg beszélni, kiskorától kezdve erősen rövidlátó, ennek megfelelően szemüveges volt, ami eleve kizárta őt a fiúk legtöbb játékából és ez még mind nem […]

A tudomány hercege

Louis de Broglie születésének százhuszadik évfordulóján. Carl Friedrich Gausst a hálás utókor a matematika fejedelmének nevezte el, hatalmas, szerteágazó tevékenységét értékelve. Louis de Broglie francia fizikus nemcsak korszakalkotó munkássága okán tekinthető a fizika fejedelmének, ő a szó szoros értelmében is főúr volt. Broglie 5. hercegének, Victornak kisebbik fiaként százhúsz évvel ezelőtt, 1892. augusztus 15-én Dieppeben látta meg a napvilágot. Úgy tűnt, hogy igazi nemesi pályát választ magának: történelemből szerzett diplomát. Aztán minden másként történt: bátyja, Maurice hatására – aki a […]

Egy műszaki zseni kézjegye napjainkban

Nikolaus August Otto születésének száznyolcvanadik évfordulóján. Ritkaságszámba megy, hogy egy csaknem százötven éves műszaki találmány fennmarad egy olyan korban, amelyet a viharos változások jellemeznek. Az meg végképp meglepő, hogy e találmányra felépült gyár az eltelt másfél évszázadban folyamatosan termeljen, sőt termékeinek kínálatát az idők folyamán állandóan bővítse. Ez a bravúr Nikolaus August Ottonak sikerült, akinek négyütemű motorja ma alapiskolai tananyag. Aligha túlbecsülhető a szerepe az ipartörténetben, arról nem is beszélve, hogy találmánya a mai világ számára is nélkülözhetetlen: az utakon […]

Az antivilág antiköltője

Paul Dirac születésének száztizedik évfordulóján. A szívesen csipkelődő Leon Lederman az alábbi ?műalkotást? tulajdonítja Paul Diracnak, az első antirészecske megjövendölőjének, a huszadik század egyik legjelentősebb fizikusának: ?A megvénülés ronda kórság, Fizikusnak nagy veszély, Halj meg inkább jó korán, Mint harminc évnél többet élj?. Az erről szóló ?tudósítás? nem egy irodalmi lap kritikai rovatában, hanem Az isteni a-tom, mi a kérdés, ha a válasz a világegyetem című érdekfeszítő tudományos ismeretterjesztő könyvben jelent meg. A szerző sem kritikus, még ha a világot […]