Archívum

Az emberiség dísze

Isaac Newton halálának kétszáznyolcvanadik évfordulójára.  Néha sok évszázad eltelik, mire olyan fényes szellemóriás bukkan fel, aki gyökeresen megváltoztatja az addigi tudományos világképet. Az ókor egyik legjelentősebb tudósa, Nagy Sándor nevelője,  Arisztotelész által kialakított elmélet csaknem kétezer éven át uralta a fizikát, annak ellenére, hogy akadt néhány kutató, aki vitatta helyességét. Viszont megdönteni nem tudta, mivel eredményei, következtetései teljes összhangban voltak a megfigyelésekkel.  A mozgó testek egy idő után megálltak. Ebből következett, hogy a mozgás fenntartásához erő kell. Nemcsak a földön, […]

Megfagyunk, majd megsülünk?

Apokaliptikus képet vetít előre az ENSZ kormányközi bizottságának nyilvánosságra került jelentése bolygónk jövőjéről: az emberi tevékenység nyomán fellépő globális felmelegedés következtében akár hat-hét Celzius fokos átlaghőmérséklet növekedésre kell számítani. Mi ebben a különös? Hiszen egy-két fok az igazán nem a világ. Érdemes azzal kezdeni, hogy egy új elemet tartalmaz a jelentés: egyértelműsíti azt, amit korábban csak valószínűnek tartott, annak ellenére, hogy a fizikusok már régóta mondták: a felmelegedés mögött nem a természetben előforduló, ciklikusan visszatérő folyamatok, hanem a mi civilizációnk […]

A fizika hercege

Louis de Broglie halálának huszadik évfordulóján.  Carl Friedrich Gausst a hálás utókor a matematika fejedelmének nevezte el, hatalmas, szerteágazó tevékenységét értékelve. Louis de Broglie francia fizikus nemcsak korszakalkotó munkássága okán tekinthető a fizika fejedelmének, ő a szó szoros értelmében is főúr volt. Broglie 5. hercegének, Victornak kisebbik fiaként 1892. augusztus 15-én Dieppeben látta meg a napvilágot. Úgy tűnt, hogy igazi nemesi pályát választ magának: történelemből szerzett diplomát. Aztán minden másként történt: bátyja, Maurice hatására ? aki a modern fizika egyik […]

A villamosság bölcsőjénél

Alessandro Volta halálának száznyolcvanadik évfordulóján.  ?Az országban feszültség van? 220 Volt. Csak volt. Ellopták.? ? ekkép jellemezte a közelmúlt legnagyobb magyar humoristája, Hofi Géza a letűnt rendszer közállapotait egyik jelenetében.  Szellemes szójátékának szereplője az a nagyszerű olasz tudós, akinek nevét naponta emlegetjük, ha a villamos feszültség kerül szóba, annak okán, hogy kiemelt szerepet játszott az új tudományág kialakításában.  Abban az időben, amikor láthatatlan folyadéknak, fluidumnak képzelték az áramot. De ezt is csak egy esetben tudták megfigyelni: a dörzs-elektromos gép segítségével […]

?Uramisten, ez beszél!…?

 … kiáltott fel   II. Péter brazil császár, aki a meglepetéstől szinte kővé dermedve állt az előbb még számára is jelentéktelen doboznak tűnő szerkezet előtt. Ekkor az Egyesült Államok százéves fennállásának tiszteletére az egykori fővárosban rendezett philadelphiai világkiállítás vége felé jártak. Az utolsó előtti napon, neki köszönhetően, váratlanul zajos sikert aratott a telefon.  Alexander Graham Bell furfangos ötletének köszönhetően.  Ugyanis a bírálóbizottság tagjaként a császár épp a készüléket szemlélgette, amikor a leleményes feltaláló kiment az erkélyre és belemondta a mikrofonba az […]

Elektronikus korunk bölcsőjénél

Heinrich Hertz születésének másfélszázados jubileumára.  Napjaink elképzelhetetlenek rádió, tévé, mobiltelefon nélkül. Elveszettnek éreznénk magunkat nélkülük. Pedig több tízezer éven át nem hiányzott az emberiségnek egyik sem. Olyannyira nem, hogy még dédapáink sem ismerték. Ez is bizonyítja, hogy a huszadik században mekkorát változott a világ. A hagyományos életmódot felváltotta egy új, amely nem biztos, hogy jobb az előzőnél, de mindenképpen gyökeresen különbözik tőle. Pedig a kezdetek nagyon szerények voltak: mindössze néhány tudós állt az elektromágnesség bölcsőjénél. Közülük is kulcsszerepet játszott a […]

Egy zseni a szent őrültek országából

Dimitrij Ivanovics Mengyelejev halálának centenáriumán.  Fura világ volt a cári Oroszország: csak úgy ontotta magából a nagyszerű tehetségeket, különösen a tizenkilencedik század folyamán, akik a hatalom számára előbb-utóbb kényelmetlenné váltak. Aztán megőrültek, vagy csak meghasonlottak, esetleg a szellemi számkivetettség lett az osztályrészük. Sok volt közöttük a mellőzött zseni, még több a szent őrült. Ebbe a világba született az a tudós, aki kétezer éve után rendet tudott teremteni a természet alapvető építőkockái, a vegyi elemek között. Olyan egyszerű, elegáns módszerrel, hogy […]

A száztornyú város műegyetemének három évszázada

A világ második legrégebbi műegyeteméről  Az arabok által feltalált klasszikus egyetemek immár évezredes hagyománnyal büszkélkedhetnek Európában: az első, a bolognai a tizenegyedik században nyitotta meg kapuit. Arra azonban sokáig senki sem gondolt, hogy a műszaki ismereteket is felsőfokú intézményekben oktassák. Amikor ? jó néhány évszázad múltán ? felmerült erre az igény, a már kialakult egyetemi struktúrába sorolták be az új tanszékeket. Sokáig így volt ez a prágai Károly Egyetemen, még tovább Pesten, ahol csupán a tizenkilencedik század második felében vált […]

A bölcs rabbi

Bisztritz Katz (Kohén) Dávid születésének százkilencvenedik évfordulóján Ezernyolcszáz hatvannégy júliusában a tejfalusi filozófus rabbit, Bisztritz (Bistricar) ha-Kohén Dávidot megválasztották a hegyaljamádi zsidó hitközség élére. Mielőtt elutazott volna a tokajhegyaljai nagyközségbe, búcsúszónoklatot tartott híveinek.   Hozzá is kezdett példabeszédéhez, amelyet egyre sodróbban, felajzottabban adott elő. Olyannyira felizgatta magát, hogy rosszul lett, perceken belül meghalt.  A helyi izraelita temetőben még aznap – a vallási előírásoknak eleget téve -, 1864. július 14.-én helyezték végső nyugalomra. Mindössze negyvenhét évet élt. De ki volt ez a bölcsnek nevezett rabbi, akinek nevével […]

Nagyok közül az első

Bolyai Farkas halálának százötvenedik évfordulójára.  A magyar matematika évszázadok óta a világ élvonalába tartozik. Elég csak König Gyula, Beke Manó, Kürschák József, Rados Gusztáv, Riesz Frigyes, Fejér Lipót, Turán Pál,  Lánczos Kornél, Neumann János, Rényi Alfréd, Rényi Kató, Péter Rózsa, Erdős Pál, Lovász László munkásságára utalni, vagy az utóbbi két emberöltő alkalmazott matematikusainak sikereit áttekinteni: Kemény Jánosnak a BASIC programozási nyelvet, Simonyi Károlynak – aki a közeljövőben Charlesként látogat el a világűrbe – a WORD és az EXCEL programokat köszönheti a világ. Valamennyiük közül kiemelkedik a legnagyobb: […]