Aage Niels Bohr kilencvenedik születésnapján. Ha valakire érvényes a népi mondás, hogy az alma nem esik messze a fájától, a dán tudomány egyik legnagyobb alakjára tökéletesen igaz: követte édesapját a fizikusi pályán, még szakterületét és későbbiek folyamán az intézetét is tőle örökölte, ráadásul ugyanabban a témakörben szerezte meg a fizikai Nobel díjat is. Azt is mondhatnók, hogy aranykanállal a szájában született: épp hogy csak meglátta a napvilágot 1922. június 19.-én, ugyanezen év december 10.-én édesapja átvehette a svéd király kezéből […]
Békésy György halálának negyvenedik évfordulóján. Senki sem tett annyit Budapest világvárossá fejlesztéséért, mint Podmaniczky Frigyes báró, a Közmunkatanács elnöke, aki a tizenkilencedik század második felében bő negyedszázad alatt a magyar fővárost korszerű metropolisszá fejlesztette. De ennek ára volt: minden energiáját a közjónak szentelte, így nem volt ideje a magánéletre. Emiatt nem véletlen, hogy Budapest vőlegényeként becézték, a magyar irodalom egyik legnagyobbja, Krúdy Gyula pedig e címen regényben dolgozta fel élettörténetét. Ugyanígy a tudomány is egész embert kíván, így aztán művelői […]
Lénárd Fülöp születésének százötvenedik évfordulóján. A huszadik század kezdetétől minden tudós álma a Nobel-díj. A vele járó pénzösszeg sem elhanyagolható, de a lényeg, hogy ez a kitüntetés belépőjegyet jelent a halhatatlanok klubjába: aki egyszer megkapta, feljut a világhírnév csúcsaira, bekerül minden lexikonba, enciklopédiába, tudományos és ismeretterjesztő művek kedvelt szereplőjévé válik. Sokan hosszadalmas munkával, több évtizedes kísérletezéssel érdemlik ki, a legnagyobbak, az igazi zsenik csak úgy ontják magukból az ötleteket, akár többet is begyűjthetnének belőle. Erre a legjobb példa Albert Einstein, […]
Békésy György halálának negyvenedik évfordulóján. Senki sem tett annyit Budapest világvárossá fejlesztéséért, mint Podmaniczky Frigyes báró, a Közmunkatanács elnöke, aki a tizenkilencedik század második felében bő negyedszázad alatt a magyar fővárost korszerű metropolisszá fejlesztette. De ennek ára volt: minden energiáját a közjónak szentelte, így nem volt ideje a magánéletre. Emiatt nem véletlen, hogy Budapest vőlegényeként becézték, a magyar irodalom egyik legnagyobbja, Krúdy Gyula pedig e címen regényben dolgozta fel élettörténetét. Ugyanígy a tudomány is egész embert kíván, így aztán művelői közül sokan […]
Bauer Győző akadémikus hetvenedik születésnapján. John Ernst Steinbeck megrendítő kisregénye, Az egerek és emberek főhőse, Lennie, kielégítetlen szeretetéhségében halálra simogatja a kezébe kerülő puha, kicsi állatokat. Azokat a lényeket, amelyek fontosabb szerepet játszanak az életünkben, mint ahogy azt gondolnánk. Egerek, tengerimalacok és nyulak nélkül napjainkban is még egy sor betegség kaszálná az emberiséget, nem lenne több ezer modern gyógyszer, a farmakológia tudománya talán ki sem alakulhatott volna. Ahhoz, hogy tudjuk, miként hat szervezetünkre a gyógyító hatású idegen vegyi anyag, hogy […]
Lebstück Mária halálának százhuszadik évfordulóján. Talán még szolgálatban van az első amerikai kommandós nő, az 1991-es Öbölháború hőse, kinek életéről G.I. Jane címmel Demi Moore főszereplésével a közelmúltban nálunk is vetített nagysikerű film készült. Pályája azt példázza, hogy a gyengébb nem tagjai is képesek a legnagyobb megpróbáltatások elviselésére és emberpróbáló hőstettek végrehajtására. Ehhez csak halkan tehetjük hozzá: a magyar asszonyok erre másfélszáz évvel korábban szolgáltattak példát. A huszárok körül kialakult legenda prózai és kegyetlen valóságból táplálkozott: minden fedezet nélkül, gyenge […]