Walter Houser Brattain halálának huszadik évfordulóján Alig néhány napja ünnepelte a világ az űrkorszak kezdetének félévszázados jubileumát, tekintve, hogy a műszakilag fejletlennek tartott egykori Szovjetunió 1957. október 4-én felbocsátotta a Szputnyik-1 nevű műholdat, amelynek halk csipogása előrevetítette, hogy egykoron majd égi adók százai sugározzák műsorukat a nézők milliárdjainak, idegen városokban is biztonsággal eljutunk a célhoz a GPS helymeghatározó rendszernek köszönhetően, kontinensek közötti beszélgetéseket bonyolíthatunk le maroktelefonunk segítségével. Ami annál is meglepőbb volt, mivel az ehhez szükséges műszaki eszközt, a parányítás […]
A későbbi Nagyságos Fejedelem, II. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona és I. Rákóczy Ferenc gyermekeként 1676. március 27.-én Borsiban látta meg a napvilágot (a családból egyedül ő írta a későbbiekben Rákóczinak a nevét). Édesapja a Wesselényi-összeesküvésben való részvétele miatt csak hajszállal menekült meg a vérpadtól. Mivel harmincegy évesen, 1676. július 8-án meghalt, úgy kívánta három hónapos fia, a kis Ferenc jövőjét biztosítani, hogy Lipót császárt jelölte meg végrendeletében gyámjának. Mondhatnók: kecskére bízta a káposztát. Végül hosszas közbenjárásra sikerült a családtagoknak elintézniük, […]
Egy játékeszköz történetéről. Ha közéleti, társadalmi vagy politikai kérdésekről van szó, szűkebb pátriánkban gyakran előkerül a magyar kártya fogalma. Ilyenkor újonnan felsóhajt az ember: már megint velünk riogatnak. Anélkül, hogy belegondolnánk, van-e valós alapja e fogalomnak, vajon miről van szó? Létezik-e a valóságban magyar kártya? Bár megszoktuk, hogy ha snapszert, hetest, ultit, ferblit, huszonegyest vagy máriást játszunk, használjuk e fogalmat, sokszor magunk is csak amiatt gondoljuk magyar kártyának a kezünkben forgatott lapokat, mivel a legtöbb esetben a budapesti játékkártyagyár termékéről van […]