A tél legfontosabb ünnepéhez, a Megváltó születéséhez kapcsolódnak a legismertebb népi misztériumjátékok, amelyek sok évszázadon át Európa-szerte nagy népszerűségnek örvendtek. A középkortól kezdve a magyar nyelvterületen is általánosan elterjedtek. Időbeli felosztásuk szerint a karácsonyt megelőzően az Adventi időszakban egyes vidékeken a szálláskeresést játszották el, amelyben a szent család menedéket próbál találni a Kisded születése előtt. Nagykarácsony és kiskarácsony (Újév) közötti időszakot betlehemezéssel töltötték ki, míg vízkeresztkor a napkeleti bölcsek (három királyok) hódolatát játszották el az újszülöttnél. Valamennyi között a legnépszerűbb […]
Az érzékszervek rossz tanácsadók, azaz ne higgyünk a szemünknek. Szinte minden fizikatanár elmondja diákjainak, hogy a legenda szerint Galileo Galilei a pisai ferde toronyból dobált le különféle tárgyakat, így állapította meg, hogy a tömegvonzás független a testek anyagától. A legtöbbször azt is hozzáteszi, hogy ilyen kísérleteket nem folytatott. Valóban. Ennek ellenére a történet igaz. A nagyközönség számára szervezett bemutatókon került sor a tárgyak hajigálására. A zenész Vicenzo papának nem kell forognia a sírjában: igaz, hogy csemetéje elbitangolt a matematika területére, viszont a tőle […]
A történelmi Magyarország területén a mohácsi vészt követően terjedtek el a nyomdák. Az elsőt Brassóban alapították 1535-ben, ezt követte egy évvel később a nyugati határszélen a sárvári, majd a kolozsvári. Két emberöltő alatt harmincegy nyomda kezdte meg működését, közöttük 1594-ben a később híressé vált pozsonyi intézmény. A tizenhatodik század folyamán az egykori Felvidék területén még Bártfán (1579), Besztercebányán (1578), Eperjesen (1573), Galgócon (1582), Kassán (1560 előtt) és Nagyszombatban (1578) alapítottak állandó nyomdát. Elmondható, hogy ? akárcsak egész Európában ? nálunk is a szellemi és tudományos központokban működtek, […]