Lord Rayleigh halálának kilencvenedik évfordulóján. Az első angol fizikai Nobel-díjas, John William Strutt nevét hasztalan keresi az óvatlan olvasó a legnevesebb tudományos kitüntetést viselők listáján. Angol sajátságként ugyanis, azzal, hogy édesapja halálával megörökölte az ősi címet, már Rayleigh lordjaként tartja őt számon a világ. Ráadásul nem kellett volna fizikai laboratóriumokban vesztegetnie az idejét, hiszen családja, majd házassága révén a legmagasabb politikai körökben mozoghatott, estélyről estélyre járhatott volna, a gazdag, látványos, fényes élet tárt kapukkal várta őt. Ehelyett a tudomány gazdagságát […]
Peter Higgs nyolcvanadik születésnapján. Az ókor egyik legjelentősebb politikusáról, az idősebb Cato-ról terjedt el az a történet, amely szerint egyszer megkérdezték tőle, miként lehetséges, hogy még nem állítottak neki szobrot Rómában. Ő a rá jellemző kesernyés humorral válaszolt: Mindig jobb, ha a nép azt kérdezi, miért nincs Cato-nak szobra, mintha azt kérdezné, miért van? Korunk egyik legnagyobb tudósa, a nyolcvanadik születésnapját ünneplő Peter Higgs egészen hasonló választ adhat, ha felvetik neki, ez idáig miért nem kapta meg a fizikai Nobel-díjat. […]
Pierre Curie születésének másfélszázados jubileumán. Ritka az olyan alkalom, hogy valaki már életében is nagy hatást gyakorol a tudományos gondolkodásra, halála után pedig gyökeresen megváltoztatja az emberek mindennapi életét. E szerencsés kivételek egyike a százötven évvel ezelőtt, 1859. május 15.-én született Pierre Curie, aki rövid élete alatt annyi felfedezéssel gazdagította a tudományt, amire ma egy kutatóintézet is kevésnek bizonyulna. Igaz, hogy ehhez mindig akadt egy kiváló társ: korai időszakában Jaques bátyja, a későbbiekben pedig ambíciózus, nagy munkabírású felesége. A természettudományok és a matematika szeretetét orvos édesapja […]