január 2009

Szegény ember fizikája, avagy a géniusz diadala a pénztelenség fölött

Rudolf Ludwig Mössbauer nyolcvanadik születésnapján. A huszadik század közepén már csak a jól felszerelt, anyagiakban dúskáló laboratóriumok számára termett babért szerte a világon. Ez fokozottan vonatkozott az atomi részecskék kutatására, ahol sokmilliós, hamarosan sok százmilliós gyorsítókat építettek, hogy felderítsék a mikrovilágban lejátszódó folyamatokat.  Ekkor vált az Egyesült Államok a kutatások zászlóshajójává. A szegény európai országok ebben a versenyben szinte behozhatatlan hátrányba kerültek. Akadtak viszont géniuszok, akik a szűkös anyagi lehetőségek ellenére világrengető felfedezéseket tettek. Ezek egyike egy huszonéves fiatal, Rudolf […]

Az alma és a fája

Polányi János nyolcvanadik születésnapján Külön öröm, ha egy jelentős tudós tevékenységéről születésének kerek évfordulóján nemcsak megemlékezni tudunk, hanem fizikai valóságában is üdvözölhetjük. A magyarság ebben a tekintetben szinte elkényeztetett helyzetben volt az utóbbi szűk évtizedben, mivel három Nobel-díjasa is megérte nyolcvanadik születésnapját: 2000-ben Harsányi Jánost, két évvel ezelőtt Oláh Györgyöt, míg most, 2009. január 23.-án Polányi Jánost köszönthetjük e szép jubileum alkalmából. Szakmai körökben természetesen tudott, hogy mit tettek a tudományért. Mi, laikusok adósságunkat törlesztjük vele szemben, amikor közelebbről megismerkedünk […]

Aki Einsteint a csillagokba emelte

Hermann Minkowski halálának centenáriumán. Nagy ritkaság, hogy egy jelentős tudós nem saját eredményei, hanem egyik megjegyzése alapján válik világhírűvé, sőt sztárrá a legszélesebb közönség körében. Ez történt meg Hermann Minkowskival, aki, miután 1908-ban megmutatták neki Albert Einstein három évvel korábban publikált, A mozgó testek elektrodinamikájáról című dolgozatát, ekképp fejezte ki csodálkozását: ?Ez ugyanaz az Einstein, akit néhány éve tanítottam? Akkor úgy tűnt, nem sokat tud?. Persze ez kevés lett volna ahhoz, hogy beírja nevét a fizikatörténet aranykönyvébe. Az említett cikk […]

Vízkereszt, vagy a második ajándék

Petzval Ottó születésének bicentenáriumán.  A magyar tudomány Vízkereszt napján két kivételes ajándékot is kapott: 1807-ben  született minden idők egyik legnagyobb  feltalálója, Petzval József? a sors különleges játéka folytán két évvel később, kétszáz évvel ezelőtt, 1809. január 6.-án, Szepesbélán Ottó nevű öccse látta meg a napvilágot, aki a honi fizika és matematika nagyszerű művelőjeként vonult be a nemzet emlékezetébe. Bár világhírnevet szerzett bátyja árnyékában fejtette ki tevékenységét, már csak amiatt is megérdemli az utókor kitüntetett figyelmét, mivel múlhatatlan érdemeket szerzett a […]