Lev Davidovics Landau 100. születésnapján A tudománytörténet nagy szerencséjére a legtöbb tudós jó előadó és publicista is, gondolatait világosan, érdekesen tudja megfogalmazni, emiatt oroszlánrészt vállalnak elméleteik elfogadtatásában. Ez egyaránt vonatkozik minden idők három legjelentősebbnek tartott fizikusára, az ókor legjelentősebb zsenijére, szirakuzai Arkhimédészre, a klasszikus fizika megalkotójára, Isaac Newtonra és a huszadik század páratlan zsenijére, Albert Einsteinre. Munkáikat ? ha nem is mindig elméleti cikkeiket, hanem ismeretterjesztő könyveiket – már a kortársak is széles körben olvasták, tekintve, hogy nemcsak a vájt […]
Teller Ede születésének centenáriumán. Szívmelengető büszkeséggel valljuk, hogy népünk a világ tudományos élvonalába tartozik, hiszen létszámához viszonyítva magasan a legtöbb Nobel-díjast tudhatja magáénak: minden milliomodik magyar részesült ebben a kitüntetésben. Számbavétel alkalmával gyakran előbukkan a lehetőség, hogy sokkal többen megkaphatták volna, csak a körülmények kedvezőtlen összejátszása miatt erre nem került sor. A képzeletbeli lista élén Eötvös Loránd áll, akit vagy tucatnyi alkalommal javasoltak elméleteiért és a róla elnevezett inga megszerkesztéséért, amivel kísérletileg is igazolta Albert Einstein általános relativitáselméletének helyességét, amikor […]
Johann Bernoulli halálának kétszázhatvanadik évfordulóján. Vannak családok, amelyek nagybetűkkel írták be nevüket a művészet vagy a tudomány történetébe, mivel több tagjuk is múlhatatlan érdemeivel vívta ki az utókor elismerését. Ezek közé tartozik a svájci Bernoulli-dinasztia, amely nyolc világhírű matematikust és fizikust adott az emberiségnek. Különösen a két testvér, Jacob (1655-1705) és Johann (1667-1748), valamint ez utóbbi fia, Daniel (1700-1782) emelkedett ki közülük. Jacob Bernoulli a bázeli egyetem matematikatanáraként működött, ebbéli minőségében foglakozott a valószínűségszámítással. Tudományos eredményei napjainkig az egyetemi képzés […]