Mikoviny Sámuel halálának kétszázhatvanadik évfordulóján. Amikor a magyar tudománytörténet egyik legnagyobb alakját szerényen tanárnak nevezzük, aligha tudatosítjuk elévülhetetlen érdemeit. Ő nemcsak egyszerűen tanított, de a selmecbányai bányászati akadémia első vezetője is volt. A világ harmadik legrégebbi műszaki főiskoláját alapította meg: az angol Trinity College és a prágai Műegyetem után 1735-ben épp a Felső-Magyarországi bányavárosban indult be a mérnökképzés. Abban az időben még Németországnak, Franciaországnak és Oroszországnak sem volt ilyen intézménye, mindenütt a hagyományos tudományegyetemeken szerveztek mérnökképző tanfolyamokat. Egyéb világrészeken meg […]
Lányi Sámuel halálának másfélszázados évfordulójára. A fentiek közül ha már egyet művel az ember, megérdemli a tiszteletet. Az, hogy mindez együtt, egy személyben összpontosul, igazán kivételesnek mondható. Lányi Sámuel azok közé tartozott, akik mindhárom területen férfiasan helytálltak. Olyannyira, hogy a tudománytörténet legjelesebbjei között tartjuk számon, művészetéről meg csak annyit, hogy egyik leghíresebb festménye napjainkban a Magyar Nemzeti Galéria féltett kincse. Lányi Sámuel a szepességi Iglón (ma Spišská Nová Ves, Szlovákia) 1791-ben a helyi iskolamester fiaként látta meg a napvilágot. Szegény sorban […]
Feszty Adolf halálának száztizedik évfordulóján. A tizenkilencedik század első évtizedeiben a korabeli Pest, Buda és Óbuda együttesen alig volt nagyobb Pozsonynál. Nem is csoda: a koronázó város Bécs közelsége és több országos hivatal székhelyeként virágkorát élte. A híres-nevezetes reformországgyűléseket is itt tartották. A helyzet a szabadságharc leverését követően változott meg, amikor a magyar főnemesség egyre inkább igyekezett Pestre összpontosítani az ország gazdasági és közéletét. Erre a Bach korszakot lezáróan került sor. Az első látványos változást az új uralkodó, Ferenc József […]
Bolyai János halálának százötvenedik évfordulójára. Minél nagyobb formátumú egy tudós, minél kevésbé értik meg tevékenységét, annál több legenda kering róla. Ha ehhez még jó adag különcség is járul, akkor a legvadabb feltételezések is hihetővé válnak vele kapcsolatban. Nos, Bolyai János, a magyarság egyik legnagyobb zsenije mindkét feltételnek megfelelt. Sőt, még egy harmadiknak is: az előzőek mellett művészi képességekkel is rendelkezett és társasági embernek is kiváló volt. Számtalan szobor és festmény készült róla, amelyeken néha egyedül, a legtöbbször ugyancsak világhírű matematikus édesapjával ábrázolták, még […]
Edwin Powell Hubble születésének százhuszadik évfordulóján. Napjainkra elfogadottá vált George Gamow sokáig őrültnek tűnő magyarázata a világ születéséről, amely szerint az ősrobbanás szülte meg a többmilliárd fényévnyi teret kitöltő, emberi ésszel felfoghatatlan mennyiségű tömeget. A Big Bangról még a fizikát kevéssé ismerők, vagy vele szemben előítélettel viseltetők is hallottak. Arról viszont csak a bennfentesek tudnak, hogy ehhez szükség volt a táguló világegyetem elméletének kidolgozására, amely egy kívülálló, mondhatnánk laikus nevéhez fűződik. Edwin Powell Hubble ugyanis eredetileg jogász volt. Érdemes közelebbről […]
Charles Thomson Rees Wilson halálának ötvenedik évfordulóján. A köd kellemetlen dolog: csökkenti a látási távolságot, veszélyessé teszi a közlekedést, ha egy katonai egység ködbe burkolózik, kiszámíthatatlan, hogy mikor és mely irányból támad. Átvitt értelemben is negatív minősítésként él a köztudatban: aki ködösít, a lényegről próbálja elterelni a figyelmet, meg kívánja téveszteni a környezetét. Pedig a köd hasznos is lehet. Olyannyira, hogy korszakalkotó felfedezésekhez nyújthat segítséget. Egy tucatnál is több tudós köszönheti neki fizikai Nobel-díját. Persze nem azzal, hogy a fejükben […]
Csonka János halálának hetvenedik évfordulóján A szerszámokat, gépeket és a közlekedési eszközöket az őskortól kezdve egészen a tizenkilencedik század közepéig aranykezű mesterek készítették, ami nem meglepő, hiszen ezek aránylag egyszerű szerkezetűek voltak. Akár egy malom, víz- vagy szélmeghajtású gépekből összeállított üzem, manufaktúra, kocsi vagy hintó legyártásához két-három szakma képviselői elegendőnek bizonyultak: a bognár-kádár-kovács alkotta ?triumvirátus? a világ minden táján, akár falusi környezetben is képesnek bizonyult erre. Mai szemmel talán meglepőnek tűnik, de még az első ipari forradalmat is a tanulatlan, ösztönös zsenik vitték győzelemre: a gőzgép, a gőzhajó […]
Paul Dirac halálának huszonötödik évfordulóján. A szívesen csipkelődő Leon Lederman az alábbi ?műalkotást? tulajdonítja Paul Diracnak, az első antirészecske megjövendölőjének, a huszadik század egyik legjelentősebb fizikusának: ?A megvénülés ronda kórság, Fizikusnak nagy veszély, Halj meg inkább jó korán, Mint harminc évnél többet élj?. Az erről szóló ?tudósítás? nem egy irodalmi lap kritikai rovatában, hanem Az isteni a-tom című érdekfeszítő tudományos ismeretterjesztő könyvben jelent meg. A szerző sem kritikus ? még ha a világot ilyen szemmel is szemléli -, hanem Nobel-díjas […]
Fejér Lipót halálának ötvenedik évfordulóján. Általános a nézet, hogy a művészetek és a matematika meglehetősen távol állnak egymástól, így aztán az egyszerű halandó el sem tudja képzelni, hogy e két terület művelői egyáltalán szót tudnak érteni egymással. Ez a tévhit abból ered, hogy a matematikát a természettudományok közé sorolják. Annak ellenére, hogy már az első fizikai egyenlet megalkotója, Galileo Galilei – négyszáz évvel ezelőtt! – azt vallotta, hogy a természet a matematika nyelvén beszél hozzánk. Ha pedig abba is belegondolunk, […]
A sorsfordító modern vasút születésének száznyolcvanadik évfordulóján. A tudománytörténetben bevett szokás, hogy a legnagyobb felfedezések, találmányok ismertetését általában összekötik ?szerzőjük? életének kerek jubileumával, már annak okán is, hogy néha nehéz meghatározni, hogy mikor pattant ki az isteni szikra a fejükből. Bár akadnak kivételek: abban az esetben, ha egy olyan adott időponthoz köthető a találmány születése, amely egycsapásra megváltoztatta az emberi civilizáció fejlődését. Ilyen kivételes esetnek számít az első korszerű gőzmozdony megszerkesztése, amely kétnapos ?újszülöttként? bemutatkozva felforgatta az évezredes életmódot, új […]