?leheletvékony nejlonharisnyába bújtatva, a férfiszemek legnagyobb mágnesei! Napjainkban természetes, hogy a műanyagipar e remeke a lányok, asszonyok szépségének kihangsúlyozója, pedig nem is oly régen született meg ez a találmány: mindössze két emberöltővel ezelőtt ismerte meg a világ az első polimerizált szénvegyületből készült terméket, a nylont. Nevét a kor két legjelentősebb városa, New York és London kezdőbetűiből kapta. Épp hetven éve, 1938. október 27.-én mutatták be a nagyközönségnek a vegyipar nagy csodáját, amely egyben egy új termékcsalád diadalútjának kezdetét is jelentette. […]
Evangelista Torricelli születésének négyszázadik évfordulóján. Az arisztotelészi fizika mintegy kétezer éven át megfellebbezhetetlennek tűnt. Annál is inkább, mivel a földi szemlélő szempontjából tökéletesen írta le a világot. Az elgurított tárgyak egy idő után lelassultak, majd megálltak. Ebből következett, hogy a mozgás fenntartásához erő kellett. A Föld teljesen síknak találtatott, hiszen minden irányban közlekedve folyamatosan érzékelni lehetett, hogy olyan lapos, mint a palacsinta. A Nap reggel felkelt, este lenyugodott, tehát folyamatosan keringett sárbolygónk körül. A természet nem ismeri a légüres teret, […]
Asbóth Oszkár őshelikopterének nyolcvanadik születésnapján. Se szeri, se száma az élhetetlen feltalálókról szóló ? nagyrészt igaz ? történeteknek, amelyekben korszakalkotó találmányuk hasznát egy élelmes üzletember aratja le. Ritka az olyan eset, amikor a nagyszerű műszaki érzék kivételes menedzseri képességekkel is párosul. Örömmel nyugtázhatjuk a tényt, hogy nem mindennapi üzleti érzékkel megáldott feltalálók között egy honfitársunk, Asbóth Oszkár is fellelhető. A huszadik század első évtizede a repülés hőskorának számít: léghajók tucatjaival végeznek kísérleteket, 1903-ban pedig igazi világszenzációként a Wright-fivérek repülőgépe néhány percre a levegőbe emelkedik. A géptervezők a kor […]
Wilhelm Wien halálának 80. évfordulóján. ?Ezt a fiatalembert feneketlen tudatlanság jellemzi? ? csattant fel Wilmhelm Wien, a müncheni egyetem vizsgabizottságának elnöke. A témavezető, Arnold Sommerfeld, a modern atomelmélet egyik megalkotója teljes mellszélességgel kiállt a bukásra ítélt doktorandusz, Werner Heisenberg mellett: ?páratlan tehetség? ? győzködte a Nobel díjas tudóst. Wien megkegyelmezett a fizikusjelöltnek, hagyta átmenni. Nem kellett megbánnia a tettét, az általa zavarosnak ítélt elméletért Heisenberg 1932-ben átvehette a fizikai Nobel-díjat. De ezt egykori vizsgáztatója már csak az égi fizikustársaság tagjaként […]
Willy Messerschmitt születésének száztizedik évfordulóján. Miközben hazájában legendák övezték személyét, tájainkon csak válogatott szitkok kíséretében lehetett négy évtizeden keresztül kiejteni a nevét. Az ok mindkét esetben ugyanaz volt: megszerkesztette a világ legkorszerűbb légi járműveit, az általa kidolgozott elveken alakult ki napjaink katonai és civil repülőgépipara, csakhogy a történelem úgy hozta, hogy korának legjobb vadászgépeivel a testvéri Szovjetunió ellen harcoltak a Luftwaffe pilótái. Arról már kevesebb szó esik, hogy ugyanezt a géptípust a második világháború után Csehszlovákiában AVIA S-199 név alatt […]
Richard Phillips Feynman születésének kilencvenedik évfordulóján. ?A fizika olyan, mint a szex, lehetnek következményei, de nem ezért csináljuk? ? mondotta volt Richard Feynman, akire már e szokatlan párosítás miatt is felfigyelt volna a világ. Csakhogy ő ennél sokkal többet tett: már huszonkét évesen számon tartotta őt a szakma, emiatt doktorandusz hallgatóként részt vehetett az amerikai atombomba megszerkesztésére irányuló Manhattan-tervben, játékos ötleteivel, borotvaéles eszével megszerezte magának a fizika nagy öregjének Niels Bohrnak és Robert Oppenheimernek, a Manhattan-terv vezetőjének atyai barátságát, megírta […]
Max Planck születésének másfélszázados jubileumán ?Kvantumok pedig nincsenek? ? fakadt ki Max Planck, korának vezető fizikusa. Ezt nem csak szóban hirdette, írásba is adta: 1913-ban, amikor egyik tehetséges kollégáját javasolta a Porosz Tudományos Akadémia rendes tagjainak sorába, azzal mentegette őt, hogy Albert Einsteint nagy fizikusnak tartja, annak ellenére, hogy olyan badarságokban hisz, mint a fény kvantumjellege. Nem is lenne semmi baj e véleménnyel, ha nem éppen az új tudományág, a kvantumfizika megalapítójától származna. Aki annak ellenére, hogy tudta, felismerése Newton […]
Déri Miksa halálának hetvenedik évfordulóján A ma embere számára hihetetlennek tűnik, hogy az ezernyi gonddal küszködő Magyarország nem is olyan régen ipari nagyhatalom volt: nagyszerű tudósai, mérnökei itthon szabadalmaztatták találmányaikat, amelyekkel elárasztották az egész világot, munkát, megélhetést biztosítva sok ezer munkásnak és fellendülést hozva az országnak. Aligha kell hangsúlyozni, hogy mindez a boldog békeidőkben, azaz az 1867-es kiegyezést követő fél évszázadnyi időszakban történt. Abban a korban, amelyben hazánk a világ leggyorsabban fejlődő országa volt. Nem kis mértékben annak köszönhetően, hogy […]
Szilárd Leó születésének száztizedik évfordulóján. Egyre szélesebb körökben ismert, hogy a legnagyobb tudósok sokoldalú tehetségek voltak. A legtöbbjük a zenében volt az átlagon felül járatos, Albert Einstein például olyan nagyszerűen hegedült, hogy jótékonysági koncerteken is fellépett, Teller Ede pedig igazi zongoravirtuóznak számított. Ritkább azonban az olyan eset, amikor egy kiváló elme több tudományágban is elismerésre méltó teljesítményt nyújt. Ebből a szempontból hazánkfiai az éllovasok közé tartoznak. A legismertebb Neumann János, aki a matematika és a fizika több területét is döntő […]