Rudolf Ludwig Mössbauer nyolcvanadik születésnapján. A huszadik század közepén már csak a jól felszerelt, anyagiakban dúskáló laboratóriumok számára termett babért szerte a világon. Ez fokozottan vonatkozott az atomi részecskék kutatására, ahol sokmilliós, hamarosan sok százmilliós gyorsítókat építettek, hogy felderítsék a mikrovilágban lejátszódó folyamatokat. Ekkor vált az Egyesült Államok a kutatások zászlóshajójává. A szegény európai országok ebben a versenyben szinte behozhatatlan hátrányba kerültek. Akadtak viszont géniuszok, akik a szűkös anyagi lehetőségek ellenére világrengető felfedezéseket tettek. Ezek egyike egy huszonéves fiatal, Rudolf […]
Polányi János nyolcvanadik születésnapján Külön öröm, ha egy jelentős tudós tevékenységéről születésének kerek évfordulóján nemcsak megemlékezni tudunk, hanem fizikai valóságában is üdvözölhetjük. A magyarság ebben a tekintetben szinte elkényeztetett helyzetben volt az utóbbi szűk évtizedben, mivel három Nobel-díjasa is megérte nyolcvanadik születésnapját: 2000-ben Harsányi Jánost, két évvel ezelőtt Oláh Györgyöt, míg most, 2009. január 23.-án Polányi Jánost köszönthetjük e szép jubileum alkalmából. Szakmai körökben természetesen tudott, hogy mit tettek a tudományért. Mi, laikusok adósságunkat törlesztjük vele szemben, amikor közelebbről megismerkedünk […]
Hermann Minkowski halálának centenáriumán. Nagy ritkaság, hogy egy jelentős tudós nem saját eredményei, hanem egyik megjegyzése alapján válik világhírűvé, sőt sztárrá a legszélesebb közönség körében. Ez történt meg Hermann Minkowskival, aki, miután 1908-ban megmutatták neki Albert Einstein három évvel korábban publikált, A mozgó testek elektrodinamikájáról című dolgozatát, ekképp fejezte ki csodálkozását: ?Ez ugyanaz az Einstein, akit néhány éve tanítottam? Akkor úgy tűnt, nem sokat tud?. Persze ez kevés lett volna ahhoz, hogy beírja nevét a fizikatörténet aranykönyvébe. Az említett cikk […]
Petzval Ottó születésének bicentenáriumán. A magyar tudomány Vízkereszt napján két kivételes ajándékot is kapott: 1807-ben született minden idők egyik legnagyobb feltalálója, Petzval József? a sors különleges játéka folytán két évvel később, kétszáz évvel ezelőtt, 1809. január 6.-án, Szepesbélán Ottó nevű öccse látta meg a napvilágot, aki a honi fizika és matematika nagyszerű művelőjeként vonult be a nemzet emlékezetébe. Bár világhírnevet szerzett bátyja árnyékában fejtette ki tevékenységét, már csak amiatt is megérdemli az utókor kitüntetett figyelmét, mivel múlhatatlan érdemeket szerzett a […]
Margittai Neumann János születésének százötödik évfordulóján. Ritkaságszámba megy, ha valakit tizennégy éves korában komoly tudósnak tartanak. Az még inkább, hogy szédületes karriert jósol neki az ország legjobb matematikusa. E tények fényében az már csak hab a tortán, hogy az ókori eposzok mintájára az ifjú hős állandó díszítő jelzőt – epitheton ornans ? kapjon. E kivételes kegy adatott meg Neumann Jánosnak, akit serdülőként a legendás hírű matematikus, Fejér Lipót ?hazánk legnagyobb Jancsijának? titulált. Hogy mennyire kiérdemelte a megelőlegezett bizalmat, annak fényes […]
Wolfgang Pauli halálának ötvenedik évfordulóján. Vannak oly ritka egyéniségek, akik tűzön-vízen át kitartanak meggyőződésük mellett. Akik embert-istent nem ismernek, ha biztosak az igazukban. A tudomány területén az elsőséget toronymagasan Wolfgang Pauli tartja, aki nem átallotta egyik aspiránsát az ájult tisztelettel körülvett, a legnagyobb élő fizikusnak tartott Albert Einsteinnél ily pimaszul beajánlani: ?Ez a fiatalember jó fizikus, bár nem tudja kellőképp megkülönböztetni a matematikát a fizikától. De ez Önt, kedves Mester, valószínűleg nem zavarja majd, mert a szóban forgó különbséget már jó ideje Ön sem […]
Luigi Galvani halálának kétszáztizedik évfordulóján A tudománytörténeti munkák, de még az iskolai tankönyvek is ritkán foglalkoznak egy-egy felfedezés hátterével. Terjedelmi okok miatt nincs is rá túl nagy lehetőségük. Ezért elsősorban a kutató munkáját, felfedezésének lényegét ismertetik. A nagy tudósok tévedéseiről ritkán szerez tudomást a közvélemény, holott olykor épp ezek vezetnek az igazi nagy felismerésekhez. Ezek közé tartozott a bolognai orvos, Luigi Galvani esete is, aki szinte önhibáján kívül vált a villamosság egyik vezéralakjává. Egy biztos: nem volt világjáró ember: Bolognában […]
Hatvani István születésének kétszázkilencvenedik évfordulóján. A tizennyolcadik században, annak ellenére, hogy az ész századának hívjuk, meglehetősen könnyen az ördöngösség, mágia vádjával illették azokat, akik fura, a nagyközönség számára érthetetlen kísérleteket folytattak. Nem kerülte el ezt a jelzőt Kempelen Farkas sem, akit csudálatos tanítóként, ?Zauberlehrer? néven illettek a bécsiek, de kortársa, Hatvani Lajos sem járt jobban, akit hol ördöngösnek, hol mágusnak neveztek. Pedig csak természettudós volt. Abból viszont a legkiválóbbak egyike. Rimaszombatban született 1718. november 21-én a helyi könyvkötőmester családjában. Iskoláit […]
Lise Meitner születésének 130. évfordulóján Napjainkban széles körben elterjedt a nézet, hogy az atombombát az amerikai los-alamosi titkos bázison kikísérletező Robert Julius Oppenheimer az atombomba atyja. A kortárs fizikusok viszont azt is tudták, hogy ? bár a fegyver elkészítésében nem volt hajlandó részt venni ?, a maghasadás gyakorlati megvalósítását egy hölgy vetette fel, így őt tekintették az atombomba anyjának. Ráadásul e kiváló tudós egykori közös hazánk, a dualista Osztrák-Magyar Monarchia szülötte, a császárvárosban látta meg a napvilágot. Philipp Meitner ügyvéd […]
?leheletvékony nejlonharisnyába bújtatva, a férfiszemek legnagyobb mágnesei! Napjainkban természetes, hogy a műanyagipar e remeke a lányok, asszonyok szépségének kihangsúlyozója, pedig nem is oly régen született meg ez a találmány: mindössze két emberöltővel ezelőtt ismerte meg a világ az első polimerizált szénvegyületből készült terméket, a nylont. Nevét a kor két legjelentősebb városa, New York és London kezdőbetűiből kapta. Épp hetven éve, 1938. október 27.-én mutatták be a nagyközönségnek a vegyipar nagy csodáját, amely egyben egy új termékcsalád diadalútjának kezdetét is jelentette. […]