Találatok: Nobel díjasok

Modern korunk hírnöke

Hendrik Antoon Lorentz halálának nyolcvanadik évfordulóján A közelmúltbeli centenáriumnak köszönhetően ma már széles körben ismert, hogy Albert Einstein 1905-ben nyilvánosságra hozott, Mozgó testek elektrodinamikája című szakdolgozata jelentette az áttörést a fizikában, hiszen olyan évezredes tényeket cáfolt meg, mint a szilárd testek méretének, tömegének és az idő folyásának állandósága. Cikkében ? amely a későbbiek folyamán speciális relativitáselmélet néven vonult be a fizikába ? nem kevesebbet állított, mint hogy a sebesség növekedésével csökken a test mozgás irányába eső mérete, nő a tömege, […]

Az ?írástudatlan? zseni

Lev Davidovics Landau 100. születésnapján A tudománytörténet nagy szerencséjére a legtöbb tudós jó előadó és publicista is, gondolatait világosan, érdekesen tudja megfogalmazni, emiatt oroszlánrészt vállalnak elméleteik elfogadtatásában. Ez egyaránt vonatkozik minden idők három legjelentősebbnek tartott fizikusára, az ókor legjelentősebb zsenijére, szirakuzai Arkhimédészre, a klasszikus fizika megalkotójára, Isaac Newtonra és a huszadik század páratlan zsenijére, Albert Einsteinre. Munkáikat ? ha nem is mindig elméleti cikkeiket, hanem ismeretterjesztő könyveiket – már a kortársak is széles körben olvasták, tekintve, hogy nemcsak a vájt […]

Az űrkorszak elindítója

Walter Houser Brattain halálának huszadik évfordulóján Alig néhány napja ünnepelte a világ az űrkorszak kezdetének félévszázados jubileumát, tekintve, hogy a műszakilag fejletlennek tartott egykori Szovjetunió 1957. október 4-én felbocsátotta a Szputnyik-1 nevű műholdat, amelynek halk csipogása előrevetítette, hogy egykoron majd égi adók százai sugározzák műsorukat a nézők milliárdjainak, idegen városokban is biztonsággal eljutunk a célhoz a GPS helymeghatározó rendszernek köszönhetően, kontinensek közötti beszélgetéseket bonyolíthatunk le maroktelefonunk segítségével. Ami annál is meglepőbb volt, mivel az ehhez szükséges műszaki eszközt, a parányítás […]

A tudomány hősi halottja

Iréne Joliot-Curie születésének száztizedik évfordulójára Már az ókorban kialakult a tudósnak az a típusa, amely a legnagyobb dicsőségnek tartotta, ha életét az emberiség haladásáért áldozhatja. A ?hősi szenvedély? (furor heroicus) klasszikus példája Empedoklész görög tudós esete, aki kétezer-ötszáz évvel ezelőtt az Etna vulkán kráterébe leereszkedve vesztette életét. Hősiességén felbuzdulva egész tudósgenerációk álmodoztak hasonló életútról, akik közül valóban sokakat utolért a görög zseni sorsa. Annál inkább, mivel a legtöbb esetben csak sejtették a veszélyt, igazából nem tudatosították, hiszen esetleg csak utólag […]

Modern korunk kezdete

Guglielmo Marchese Marconi halálának 70. évfordulójára. El sem tudjuk képzelni életünket rádió, televízió, maroktelefon nélkül. Annyira mindennapjaink részévé váltak, hogy elveszettek lennénk nélkülük. Pedig nem is olyan régen nemcsak, hogy nem ismerték ezeket a találmányokat, de alkalomadtán beteg elme hagymázas szüleményének is gondolták, hogy valaha is nagyobb távolságra vezeték nélkül lehet híreket továbbítani. Így volt ezzel Giuseppe Marconi olasz nagybirtokos is, aki komolyan aggódott tizenéves fiáért. Ő ugyanis tizennyolc éves korára ahelyett, hogy ? olasz vérmérsékletének megfelelően –  a lányokat […]

Két haza büszkesége

Oláh György 80. születésnapjára. Gyakran elhangzik az érv, hogy idehaza aligha tudna egy-egy tudós világraszóló eredményt elérni, a megfelelő körülmények híján. Ez nemcsak napjainkra érvényes, a múltban, pontosabban a második világháborút követő években fokozottan igaz volt. Olyannyira, hogy az 1994-es kémiai Nobel-díj kitüntetettje, Oláh György nem felejtette el életrajzában megemlíteni, hogy milyen nyomorúságos körülmények között voltak kénytelenek dolgozni az ötvenes évek elején. Még megfelelő vegyszerük sem volt a kísérletek elvégzésére, a laboratóriumi körülményekről nem is beszélve. Ő maga úgy jutott […]

A fizika hercege

Louis de Broglie halálának huszadik évfordulóján.  Carl Friedrich Gausst a hálás utókor a matematika fejedelmének nevezte el, hatalmas, szerteágazó tevékenységét értékelve. Louis de Broglie francia fizikus nemcsak korszakalkotó munkássága okán tekinthető a fizika fejedelmének, ő a szó szoros értelmében is főúr volt. Broglie 5. hercegének, Victornak kisebbik fiaként 1892. augusztus 15-én Dieppeben látta meg a napvilágot. Úgy tűnt, hogy igazi nemesi pályát választ magának: történelemből szerzett diplomát. Aztán minden másként történt: bátyja, Maurice hatására ? aki a modern fizika egyik […]

Elektronikus korunk bölcsőjénél

Heinrich Hertz születésének másfélszázados jubileumára.  Napjaink elképzelhetetlenek rádió, tévé, mobiltelefon nélkül. Elveszettnek éreznénk magunkat nélkülük. Pedig több tízezer éven át nem hiányzott az emberiségnek egyik sem. Olyannyira nem, hogy még dédapáink sem ismerték. Ez is bizonyítja, hogy a huszadik században mekkorát változott a világ. A hagyományos életmódot felváltotta egy új, amely nem biztos, hogy jobb az előzőnél, de mindenképpen gyökeresen különbözik tőle. Pedig a kezdetek nagyon szerények voltak: mindössze néhány tudós állt az elektromágnesség bölcsőjénél. Közülük is kulcsszerepet játszott a […]

Csendes forradalmár

Pierre Curie halálának centenáriumán Gyakran felvetődik a kérdés, hogy valójában mikor is kezdődött a korszakváltás a fizikában, amelynek eredménye a természettudományos világkép gyökeres átalakulása lett. A legegyszerűbb, hétköznapi fogalmakról derült ki, hogy a valóságban egészen más jellemzőket mutatnak, mint ahogyan azt évezredeken keresztül tudtuk: a fény egyszerre részecske és hullám, a tömeg nagysága, a szilárd testek mérete és az idő múlása a mozgástól függ, ráadásul nem minden vegyi elem állandó, átalakulhat az egyik a másikba. Borzadály belegondolni, de tény, több […]

A jövő villamossága

Heike Kamerling Onnes halálának nyolcvanadik évfordulójára.  A tudomány eredményeit olykor csak évtizedek-évszázadok múltán sikerül megvalósítani a gyakorlatban. Ez nemcsak a régi korokra érvényes, napjainkban sincs másképp. Hiába büszkélkedünk azzal, hogy a legrövidebb idő alatt minden felfedezés   napi életünk része lesz, az ipar, energetika és a környezetkímélés számára oly fontos szupravezetés felhasználása még jó ideig a jövő zenéje marad. De miről is van szó? A villamossággal foglalkozó tudósok a tizenkilencedik század folyamán kiderítették, hogy az árammal szemben a fémvezető ellenállást tanúsít. […]