Találatok: Nobel díjasok

Az antivilág antiköltője?

Paul Dirac halálának huszonötödik évfordulóján. A szívesen csipkelődő Leon Lederman az alábbi ?műalkotást? tulajdonítja Paul Diracnak, az első antirészecske megjövendölőjének, a huszadik század egyik legjelentősebb fizikusának: ?A megvénülés ronda kórság,  Fizikusnak nagy veszély,  Halj meg inkább jó korán,  Mint harminc évnél többet élj?. Az erről szóló ?tudósítás? nem egy irodalmi lap kritikai rovatában, hanem Az isteni a-tom című érdekfeszítő tudományos ismeretterjesztő könyvben jelent meg. A szerző sem kritikus ? még ha a világot ilyen szemmel is szemléli -, hanem Nobel-díjas […]

A ?legjobb körök? fizikusa

Lord Rayleigh halálának kilencvenedik évfordulóján.  Az első angol fizikai Nobel-díjas, John William Strutt nevét hasztalan keresi az óvatlan olvasó a legnevesebb tudományos kitüntetést viselők listáján. Angol sajátságként ugyanis, azzal, hogy édesapja halálával megörökölte az ősi címet, már Rayleigh lordjaként tartja őt számon a világ. Ráadásul nem kellett volna fizikai laboratóriumokban vesztegetnie az idejét, hiszen családja, majd házassága révén a legmagasabb politikai körökben mozoghatott, estélyről estélyre járhatott volna, a gazdag, látványos, fényes élet tárt kapukkal várta őt.  Ehelyett a tudomány gazdagságát […]

A gyakorlati tudomány szellemóriása

Pierre Curie születésének másfélszázados jubileumán.  Ritka az olyan alkalom, hogy valaki már életében is nagy hatást gyakorol a tudományos gondolkodásra, halála után pedig gyökeresen megváltoztatja az emberek mindennapi életét. E szerencsés kivételek egyike a százötven évvel ezelőtt, 1859. május 15.-én született Pierre Curie, aki rövid élete alatt annyi felfedezéssel gazdagította a tudományt, amire ma egy kutatóintézet is kevésnek bizonyulna. Igaz, hogy ehhez mindig akadt egy kiváló társ: korai időszakában Jaques bátyja, a későbbiekben pedig ambíciózus, nagy munkabírású felesége. A természettudományok és a matematika szeretetét orvos édesapja […]

Szegény ember fizikája, avagy a géniusz diadala a pénztelenség fölött

Rudolf Ludwig Mössbauer nyolcvanadik születésnapján. A huszadik század közepén már csak a jól felszerelt, anyagiakban dúskáló laboratóriumok számára termett babért szerte a világon. Ez fokozottan vonatkozott az atomi részecskék kutatására, ahol sokmilliós, hamarosan sok százmilliós gyorsítókat építettek, hogy felderítsék a mikrovilágban lejátszódó folyamatokat.  Ekkor vált az Egyesült Államok a kutatások zászlóshajójává. A szegény európai országok ebben a versenyben szinte behozhatatlan hátrányba kerültek. Akadtak viszont géniuszok, akik a szűkös anyagi lehetőségek ellenére világrengető felfedezéseket tettek. Ezek egyike egy huszonéves fiatal, Rudolf […]

Az alma és a fája

Polányi János nyolcvanadik születésnapján Külön öröm, ha egy jelentős tudós tevékenységéről születésének kerek évfordulóján nemcsak megemlékezni tudunk, hanem fizikai valóságában is üdvözölhetjük. A magyarság ebben a tekintetben szinte elkényeztetett helyzetben volt az utóbbi szűk évtizedben, mivel három Nobel-díjasa is megérte nyolcvanadik születésnapját: 2000-ben Harsányi Jánost, két évvel ezelőtt Oláh Györgyöt, míg most, 2009. január 23.-án Polányi Jánost köszönthetjük e szép jubileum alkalmából. Szakmai körökben természetesen tudott, hogy mit tettek a tudományért. Mi, laikusok adósságunkat törlesztjük vele szemben, amikor közelebbről megismerkedünk […]

A fizika lelkiismerete

Wolfgang Pauli halálának ötvenedik évfordulóján.   Vannak oly ritka egyéniségek, akik tűzön-vízen át kitartanak meggyőződésük mellett. Akik embert-istent nem ismernek, ha biztosak az igazukban. A tudomány területén az elsőséget toronymagasan Wolfgang Pauli tartja, aki nem átallotta egyik aspiránsát az ájult tisztelettel körülvett, a legnagyobb élő fizikusnak tartott Albert Einsteinnél ily pimaszul beajánlani: ?Ez a fiatalember jó fizikus, bár nem tudja kellőképp megkülönböztetni a matematikát a fizikától. De ez Önt, kedves Mester, valószínűleg nem zavarja majd, mert a szóban forgó különbséget már jó ideje Ön sem […]

A kvantumfizika nagypapája

Wilhelm Wien halálának 80. évfordulóján. ?Ezt a fiatalembert feneketlen tudatlanság jellemzi? ? csattant fel Wilmhelm Wien, a müncheni egyetem vizsgabizottságának elnöke. A témavezető, Arnold Sommerfeld, a modern atomelmélet egyik megalkotója teljes mellszélességgel kiállt a bukásra ítélt doktorandusz, Werner Heisenberg mellett: ?páratlan tehetség? ? győzködte a Nobel díjas tudóst. Wien megkegyelmezett a fizikusjelöltnek, hagyta átmenni. Nem kellett megbánnia a tettét, az általa zavarosnak ítélt elméletért Heisenberg 1932-ben átvehette a fizikai Nobel-díjat. De ezt egykori vizsgáztatója már csak az égi fizikustársaság tagjaként […]

Wigner Jenő legnagyobb büszkesége

John Bardeen századik születésnapjára. Wigner Jenő szerénységére pontosan jellemző, hogy őszintén meglepődött, amikor megkapta a fizikai Nobel-díjat. Arra viszont kifejezetten büszke volt, hogy egyik tehetséges tanítványa részesült ugyanebben a kitüntetésben. Méltán: John Bardeen ugyanis a tudománytörténetben egyedülálló módon kétszer is átvehette a fizikai Nobel-díjat. Ráadásul olyan felfedezésekért, amelyek nemcsak mai életünket határozzák meg döntő mértékben, de a jövő iparának is az alapját jelentik. Emiatt is érdemes közelebbről megismerkedni e rendkívül érdekes tudóssal. Bardeen tranzisztoros rádióval Az 1908. május 23.-án a […]

Szex + fizika = a játékosság diadala

Richard Phillips Feynman születésének kilencvenedik évfordulóján.  ?A fizika olyan, mint a szex, lehetnek következményei, de nem ezért csináljuk? ? mondotta volt Richard Feynman, akire már e szokatlan párosítás miatt is felfigyelt volna a világ. Csakhogy ő ennél sokkal többet tett: már huszonkét évesen számon tartotta őt a szakma, emiatt doktorandusz hallgatóként részt vehetett az amerikai atombomba megszerkesztésére irányuló Manhattan-tervben, játékos ötleteivel, borotvaéles eszével megszerezte magának a fizika nagy öregjének Niels Bohrnak és Robert Oppenheimernek, a Manhattan-terv vezetőjének atyai barátságát, megírta […]

A korszakalkotó tudós, aki nem hitt a saját szemének

Max Planck születésének másfélszázados jubileumán ?Kvantumok pedig nincsenek? ? fakadt ki Max Planck, korának vezető fizikusa. Ezt nem csak szóban hirdette, írásba is adta: 1913-ban, amikor egyik tehetséges kollégáját javasolta a Porosz Tudományos Akadémia rendes tagjainak sorába, azzal mentegette őt, hogy Albert Einsteint nagy fizikusnak tartja, annak ellenére, hogy olyan badarságokban hisz, mint a fény kvantumjellege. Nem is lenne semmi baj e véleménnyel, ha nem éppen az új tudományág, a kvantumfizika megalapítójától származna. Aki annak ellenére, hogy tudta, felismerése Newton […]