Találatok: Nobel díjasok

A tegnap holnapjának a megálmodója

Walter Houser Brattain születésének száztizedik évfordulóján. Napjaink felnövekvő generációi el sem tudják képzelni életüket a műholdtévé, CD lemezjátszó, mobiltelefon, nagyképernyős televízió, nagysebességű számítógép, sétálómagnó és a fogyasztói elektronika ezernyi kütyüje nélkül. Számukra a két emberöltővel ezelőtti kor, amikor még ezeket a berendezéseket vagy nem ismerték, vagy csak kezdetleges formájukban léteztek, a történelmi múlt homályába vész, akárcsak a honfoglalás, Róma viaskodása Karthágóval vagy Leonidász király önfeláldozása hadseregével együtt a perzsák ellen vívott thermopüllei ütközetben.  Ritkán gondolunk arra, hogy a ma megalapozásában […]

Az álmok érméje

 Alfred Nobel legjelentősebb tettéről. Augustus római császár bizalmas embere, Maecenas lovag neve minden kultúrnyelvben a bőkezű adakozásai miatt maradt fenn. Kései utóda, az autodidakta zseni, feltaláló és gyáros Alfred Nobel mecénási igyekezetében ókori elődjével szemben már nemcsak a költőkre, de a kutatókra is gondolt: 1890-ben keltezett végrendeletében az élettan és az orvostudomány legjelesebb képviselőit is a nevét viselő díjban kívánta részesíteni, amelyet jelentékeny vagyonának kamatai alkottak. Éles előrelátásáról tanúskodik, hogy egy évvel halála előtt, 1895. november 27-én testamentumát kibővítette, melynek értelmében már […]

Egytucat ötlet, mely megrengette a világot

Történelemkönyvek és szakmunkák szinte kizárólag a társadalmi mozgalmaknak, politikai átalakulásoknak tulajdonítják a forradalmak kitörését, a világrengető események bekövetkeztét. A kiváltó okokról csak nagyritkán esik szó, így aztán olybá tűnhet, a véletlen műve, hogy egy adott korban mikor mi következik be. Viszont ha néhány évvel, esetleg egy-két évtizeddel visszaforgatjuk az idő kerekét, a múlt homályából előtűnik az a felfedezés, találmány, világnézetváltó elmélet, amely átszabta a társadalom arculatát. 1. Könyvnyomtatás Meglehetősen ártatlanul következett be az első áttörés: Johann Gutenberg (1400 k. ? […]

A legkomolyabb játék nagymestere

Harsányi János halálának tizedik évfordulóján.  Az ember játékszenvedélye civilizációnk kezdetéig nyúlik vissza ? ahogyan azt Johan Huizinga Homo ludens című kiváló művében elemzi, bár ő elsősorban az alkotó tevékenységre helyezi a hangsúlyt -, viszont tény, hogy nem rendelkezünk pontos adatokkal arról, hogy  mikor alakult ki a napjainkig legnépszerűbb három ősi játék:  a sakk, a kártya és a kockavetés. Csak annyit tudunk róluk, hogy az ókorban már mindhármat ismerték és hogy az előbbiek Kelet-Ázsiából, az utóbbi pedig az Európával szomszédos közel-keleti […]

A fizika ?főszakácsa?

Hetven éve ment el az a tudós, aki ?kisütött? egy ?mazsolás kalácsot? és nyolc Nobel-díjat.  Albert Einstein páratlanul megkapó relativitáselméletei megasztároknak kijáró sikert arattak és népszerűséget hoztak a szerzőnek, mellette szinte eltörpültek azok a tudósok, akik a modern fizikát előkészítették, sőt nagymértékben győzelemre is vitték. Ráadásul még a huszadik század legnagyobb tudósának kikiáltott német zseni Nobel-díjjal értékelt elméletéhez is hozzájárultak. Ma már keveset mond a nagyközönségnek John Joseph Thomson neve. Annak ellenére, hogy ő szolgáltatta az első bizonyítékot az anyag […]

Nobel-díjas ellenség (?)

Carl Ferdinand Braun születésének százhatvanadik évfordulóján A történelem hemzseg az abszurditásoktól. Persze mindezt általában a régi korokra értjük, amikor még a műveletlen hadvezérek nem tudták megkülönböztetni az ellenséget a jó baráttól. Azt kizártnak tartjuk, hogy a diadalmas huszadik században ilyesmire sor kerülhessen. Nos, Carl Ferdinand Braun élő cáfolata ennek az előítéletnek: Nobel-díjas tudósként az első világháború alatt ellenségnek tekintetvén nem engedték vissza hazájába. Az idős kutató így kényszerű száműzetésben az Egyesült Államokban fejezte be földi pályafutását. Ő maga aligha lepődött meg […]

A szellemképektől az Apokalipszis elkerüléséig

Gábor Dénes születésének száztizedik évfordulóján. ?Régen rájöttem arra, hogy nagyon nagy veszedelemben van a mi kultúránk. Az egyik előrejelzési probléma: meddig folytatódhat a dolog úgy tovább, ahogyan most folyik. A másik feltalálási probléma, hogyan előzhetjük meg a katasztrófát.? ? mondotta volt a magyar közszolgálati televízió vele készült interjújában nem sokkal fizikai Nobel-díjának átvétele után Gábor Dénes. Immár másfél évtizede nem a fizika állt kutatásainak homlokterében, sokkal inkább izgatta a társadalmi átalakulás, amely apokaliptikus jövőt vetített szeme elé. Ez volt az […]

Aki szerencsés csillagzat alatt született

Max von Laue halálának félévszázados jubileumán.  Rendkívül érdekes a Nobel-díj természetrajza: a legtöbb tudós hosszú kísérletező munkával szerzi meg, vannak viszont olyan szerencsések is, akik egyetlen ötletükkel jutnak fel a tudomány csúcsaira. Az előbbire a legjobb példa Maria Sklodowska-Curie, aki többtonnányi uránszurokércet egy közönséges kondérban  kotyvasztva találta meg az első sugárzó anyagot, a rádiumot, vagy Lénárd Fülöp, jónéhány évet felemésztő kísérleteivel,  az utóbbi legfényesebb példája Max von Laue. Ez a német zseni egyetlen ötletéért részesült a legnagyobb tudományos kitüntetésben. Ráadásul még a bizonyító méréseket sem kellett elvégeznie,  […]

Albert Einstein titkai

Albert Einstein titkai A huszadik század legnagyobb tudósa halálának ötvenötödik évfordulóján. Nem ritkaság, hogy a hétköznapi embereknek is vannak olyan titkaik, amelyeket legközelebbi családtagjaikkal sem osztanak meg. Magukkal viszik ugyan a sírba, de egy idő után fény derül rájuk. Jobbik esetben megtakarított pénzecske, rosszabbikban ?balkézről? sikerült gyermek, vagy kisebb-nagyobb adósság. Nincs ez másképp a rendkívüli emberekkel sem. De amennyivel különböznek az egyszerű halandóktól, annyival meglepőbb, sok esetben bizarr lehet a napfényre kerülő titkuk. Ez alól nem kivétel minden idők egyik […]

A tudomány legnagyobb ?ködösítője?

Charles Thomson Rees Wilson halálának ötvenedik évfordulóján.  A köd  kellemetlen dolog: csökkenti a látási távolságot, veszélyessé teszi a közlekedést, ha egy katonai egység ködbe burkolózik, kiszámíthatatlan, hogy mikor és mely irányból támad. Átvitt értelemben is  negatív minősítésként él a köztudatban: aki ködösít, a lényegről próbálja elterelni a figyelmet, meg kívánja téveszteni a környezetét. Pedig a köd hasznos is lehet. Olyannyira, hogy korszakalkotó felfedezésekhez nyújthat segítséget. Egy tucatnál is több tudós köszönheti neki fizikai Nobel-díját. Persze nem azzal, hogy a fejükben […]