Találatok: Atomfizika

A Nobel-díj árnyékában

Teller Ede születésének centenáriumán.  Szívmelengető büszkeséggel valljuk, hogy népünk a világ tudományos élvonalába tartozik, hiszen létszámához viszonyítva magasan a legtöbb Nobel-díjast tudhatja magáénak: minden milliomodik magyar részesült ebben a kitüntetésben.  Számbavétel alkalmával gyakran előbukkan a lehetőség, hogy sokkal többen megkaphatták volna, csak a körülmények kedvezőtlen összejátszása miatt erre nem került sor. A képzeletbeli lista élén Eötvös Loránd áll, akit vagy tucatnyi alkalommal javasoltak elméleteiért és a róla elnevezett inga megszerkesztéséért, amivel kísérletileg is igazolta Albert Einstein általános relativitáselméletének helyességét, amikor […]

Az itthon maradt marslakó

  Marx György születésének nyolcvanadik évfordulóján.  A marslakók vagy fél tucat változatban ismert legendája szerint ebbe a csoportba azok a lángelmék sorolhatók, akik a természettudományok terén olyan kiemelkedő teljesítményekre képesek, amire földi lény aligha, vagyis egy felsőbbrendű civilizáció képviselői. Megszólalásig hasonlítanak az emberekre, viszont van egy közös tulajdonságuk: pocsék angol kiejtésük. Hogy le ne bukjanak ? Szilárd Leó szerint ? magyaroknak mondják magukat. E legenda elterjesztésében fontos szerep jutott a nyolcvan éve született Marx Györgynek, akinek személyében minden idők legjobb ismeretterjesztőinek […]

Csendes forradalmár

Pierre Curie halálának centenáriumán Gyakran felvetődik a kérdés, hogy valójában mikor is kezdődött a korszakváltás a fizikában, amelynek eredménye a természettudományos világkép gyökeres átalakulása lett. A legegyszerűbb, hétköznapi fogalmakról derült ki, hogy a valóságban egészen más jellemzőket mutatnak, mint ahogyan azt évezredeken keresztül tudtuk: a fény egyszerre részecske és hullám, a tömeg nagysága, a szilárd testek mérete és az idő múlása a mozgástól függ, ráadásul nem minden vegyi elem állandó, átalakulhat az egyik a másikba. Borzadály belegondolni, de tény, több […]

A jövő villamossága

Heike Kamerling Onnes halálának nyolcvanadik évfordulójára.  A tudomány eredményeit olykor csak évtizedek-évszázadok múltán sikerül megvalósítani a gyakorlatban. Ez nemcsak a régi korokra érvényes, napjainkban sincs másképp. Hiába büszkélkedünk azzal, hogy a legrövidebb idő alatt minden felfedezés   napi életünk része lesz, az ipar, energetika és a környezetkímélés számára oly fontos szupravezetés felhasználása még jó ideig a jövő zenéje marad. De miről is van szó? A villamossággal foglalkozó tudósok a tizenkilencedik század folyamán kiderítették, hogy az árammal szemben a fémvezető ellenállást tanúsít. […]