Évfordulók

A magyar villamossági ipar legnagyobbja

Bláthy Ottó Titusz halálának hetvenedik évfordulóján. Egészen a tizenkilencedik század második feléig az aranykezű, zseniális mesteremberek határozták meg a gépipar fejlődését. A legtöbbjük még iskolába se járt, vagy éppen csak az alapismereteket sajátította el. Ez egyaránt vonatkozik Thomas Newcomenre, a gőzgép feltalálójára, James Wattra, aki e csodálatos berendezés végső alakját megadta, de leginkább George Stephensonra, aki nagyjából a gőzmozdony megszerkesztésével egy időben tanult meg írni-olvasni. De még a villamosságtan megalapozója, Michael Faraday sem koptatta túl sok ideig az iskolapadot. Ennek […]

A zseniális lusta diák

Jean Léon Foucault születésének százkilencvenedik évfordulóján Sok legenda kering a legnagyobb tudósokról annak kapcsán, hogy diákkorukban rossz tanulók voltak. Persze hamar kiderül,  csak arról van szó, hogy szuverén gondolkodásuk, zsenge korban kialakult véleményük nehezen volt összeegyeztethető a középszerre épülő iskolai oktatással. Az viszont kivételesnek számít, hogy egy világhírű, ráadásul szinte szenvedéllyel dolgozó kutató gyerekkorában lusta lett volna. Ez a rendkívűli, nem túl rokonszenves tulajdonság jellemezte Jean Léon Foucault rövid életének csaknem felét. De aztán akkora lelkesedéssel vetette magát kutatásaiba, hogy a fizika több területén […]

Magyarország dísze

Bél Mátyás halálának kétszázhatvanadik évfordulóján. Meglehetősen ritka az olyan eset, hogy egy tudóst már életében ünnepelnek, sőt állandó jelzőt ? epitheton ornans ? is ragasztanak a nevéhez. Európai méretben a minden idők legnagyobb fizikusának tekintett Isaac Newton érdemelte ki ezt a dicsőséget, akit az emberiség díszének neveztek el, hazánkban pedig Bél Mátyásnak jutott ki az elismerés, aki a Magyarország dísze jelzőt kapta. A leegyszerűsítéseket kedvelő laikusok általában a kivételes személyiség legjelentősebb művével azonosítják imádatuk tárgyát, ez Newton esetében a klasszikus […]

A filozofikus géptől modern korunkig

Thomas Newcomen és James Watt halálának évfordulójára. Napjainkban megszokott, hogy egy kutató, feltaláló akár több egyetemi diplomával a zsebében fog hozzá élete álmának megvalósításához. Az eszünkbe sem jut, hogy nem is oly régen, mindössze  néhány emberöltővel ezelőtt tanulatlan aranykezű zsenik alkották meg azt a berendezést, amely fölött tanácstalanul álltak az igazi tudósok és amely gyökeresen megváltoztatta az emberiség évezredes életmódját. A gőzgép ugyanis annak ellenére működőképes volt, hogy meg tudták volna magyarázni, milyen erő hajtja. El is nevezték filozofikus, vagyis […]

A nagy áttörés

Kandó Kálmán születésének száznegyvenedik évfordulóján Meleg nyári estéken, jól behűtött zöld veltelinit szopogatva aligha gondol az ember arra, hogy a világ egyik legzamatosabb, legízesebb, legillatosabb boráról híres vidékén került sor a nagy áttörésre. Nem katonai alakulatok álltak szemben a svájci Alpok déli nyúlványánál elterülő festői szépségű völgy fölötti lejtőkön: a technikatörténet egyik nevezetes csatája zajlott itt le, amelyben fényes diadalt aratott a villamos vontatás a gőzvasút fölött.  Számunkra különösen érdekes, hogy a győztes ?csapat? vezére egy fiatal, pelyhedző állú magyar […]

A fejlett világ mérnöke, a fejlődők reménye

Bánki Donát születésének százötvenedik évfordulójára.  A múlt homályába vész az a boldog korszak, amikor egy-egy találmányt akár évszázadokon keresztül is használtak. A világcsúcstartó ezen a téren Arkhimédesz, a  szirakúzai zseni, akinek hajítógépeit ezernégyszáz éven át alkalmazták, Thomas Newcomen sem panaszkodhat, tekintve, hogy az általa szerkesztett gőzgép másfél évszázadon át szivattyúzta a bányavizet és még napjainkban, csaknem három évszázad múltán is meggyőződhetnek működőképességéről a kensingtoni múzeum látogatói. Korunk nem ilyen kegyes a feltalálókkal szemben: szinte évente jelennek meg a piacon a […]

A ?legjobb körök? fizikusa

Lord Rayleigh halálának kilencvenedik évfordulóján.  Az első angol fizikai Nobel-díjas, John William Strutt nevét hasztalan keresi az óvatlan olvasó a legnevesebb tudományos kitüntetést viselők listáján. Angol sajátságként ugyanis, azzal, hogy édesapja halálával megörökölte az ősi címet, már Rayleigh lordjaként tartja őt számon a világ. Ráadásul nem kellett volna fizikai laboratóriumokban vesztegetnie az idejét, hiszen családja, majd házassága révén a legmagasabb politikai körökben mozoghatott, estélyről estélyre járhatott volna, a gazdag, látványos, fényes élet tárt kapukkal várta őt.  Ehelyett a tudomány gazdagságát […]

Az ősanyag nyomában

Peter Higgs nyolcvanadik születésnapján.  Az ókor egyik legjelentősebb politikusáról, az idősebb Cato-ról terjedt el az a történet, amely szerint egyszer megkérdezték tőle, miként lehetséges, hogy még nem állítottak neki szobrot Rómában. Ő a rá jellemző kesernyés humorral válaszolt: Mindig jobb, ha a nép azt kérdezi, miért nincs Cato-nak szobra, mintha azt kérdezné, miért van? Korunk egyik legnagyobb tudósa, a nyolcvanadik születésnapját ünneplő Peter Higgs egészen hasonló választ adhat, ha felvetik neki, ez idáig miért nem kapta meg a fizikai Nobel-díjat. […]

A gyakorlati tudomány szellemóriása

Pierre Curie születésének másfélszázados jubileumán.  Ritka az olyan alkalom, hogy valaki már életében is nagy hatást gyakorol a tudományos gondolkodásra, halála után pedig gyökeresen megváltoztatja az emberek mindennapi életét. E szerencsés kivételek egyike a százötven évvel ezelőtt, 1859. május 15.-én született Pierre Curie, aki rövid élete alatt annyi felfedezéssel gazdagította a tudományt, amire ma egy kutatóintézet is kevésnek bizonyulna. Igaz, hogy ehhez mindig akadt egy kiváló társ: korai időszakában Jaques bátyja, a későbbiekben pedig ambíciózus, nagy munkabírású felesége. A természettudományok és a matematika szeretetét orvos édesapja […]

A kút és az inga

Eötvös Loránd halálának kilencvenedik évfordulóján. Edgar Allan Poe fenti című, félelmetes novellájából a múlt század hetvenes éveiben készült az a nevezetes horrorfilm, amelynek vetítése közben nem egy jelenetnél hallani lehetett a nézők fogainak vacogását. Bár a történet nem mutatja, csak sejteti, hogy milyen rettenetes titkokat rejt a kút, a zaklatott sorsú és -elméjű, szerző álmában sem gondolta volna, hogy néhány évtized múltán készül olyan inga, amely ? kis túlzással ? ezt meg is mutatja. E különös műszert nem más, mint […]