Évfordulók

Akadémia-alapító tanár, tudós, térképész

Mikoviny Sámuel halálának kétszázhatvanadik évfordulóján. Amikor a magyar tudománytörténet egyik legnagyobb alakját szerényen tanárnak nevezzük, aligha tudatosítjuk elévülhetetlen érdemeit. Ő nemcsak egyszerűen tanított, de a selmecbányai bányászati akadémia első vezetője is volt. A világ harmadik legrégebbi műszaki főiskoláját alapította meg: az angol Trinity College és a prágai Műegyetem után 1735-ben épp a Felső-Magyarországi bányavárosban indult be a mérnökképzés. Abban az időben még Németországnak, Franciaországnak és Oroszországnak sem volt ilyen intézménye, mindenütt a hagyományos tudományegyetemeken szerveztek mérnökképző tanfolyamokat. Egyéb világrészeken meg […]

Mérnök, művész, a szabadságharc katonája

Lányi Sámuel halálának másfélszázados évfordulójára. A fentiek közül ha már egyet művel az ember, megérdemli a tiszteletet. Az, hogy mindez együtt, egy személyben összpontosul, igazán kivételesnek mondható. Lányi Sámuel azok közé tartozott, akik mindhárom területen férfiasan helytálltak. Olyannyira, hogy a tudománytörténet legjelesebbjei között tartjuk számon,  művészetéről meg csak annyit, hogy egyik leghíresebb festménye napjainkban a Magyar Nemzeti Galéria féltett kincse. Lányi Sámuel a szepességi Iglón (ma Spišská Nová Ves, Szlovákia) 1791-ben a helyi iskolamester fiaként látta meg a napvilágot.  Szegény sorban […]

Budapest egyik magálmodója

Feszty Adolf halálának száztizedik évfordulóján. A tizenkilencedik század első évtizedeiben a korabeli Pest, Buda és Óbuda együttesen alig volt nagyobb Pozsonynál. Nem is csoda: a koronázó város Bécs közelsége és több országos hivatal székhelyeként virágkorát élte. A híres-nevezetes reformországgyűléseket is itt tartották. A helyzet a szabadságharc leverését követően változott meg, amikor a magyar főnemesség egyre inkább igyekezett Pestre összpontosítani az ország gazdasági és közéletét. Erre a Bach korszakot lezáróan került sor. Az első látványos változást az új uralkodó, Ferenc József […]

Egy zseni utóélete

Bolyai János halálának százötvenedik évfordulójára. Minél nagyobb formátumú egy tudós, minél kevésbé értik meg tevékenységét, annál több legenda kering róla. Ha ehhez még jó adag különcség is járul, akkor a legvadabb feltételezések is hihetővé válnak vele kapcsolatban. Nos, Bolyai János, a magyarság egyik legnagyobb zsenije mindkét feltételnek megfelelt. Sőt, még egy harmadiknak is: az előzőek mellett művészi képességekkel is rendelkezett és társasági embernek is kiváló volt.  Számtalan szobor és festmény készült róla, amelyeken néha egyedül, a legtöbbször ugyancsak világhírű matematikus édesapjával ábrázolták, még […]

A titok fátyolának fellebbentője

Edwin Powell Hubble születésének százhuszadik évfordulóján. Napjainkra elfogadottá vált George Gamow sokáig őrültnek tűnő magyarázata a világ születéséről, amely szerint az ősrobbanás szülte meg a többmilliárd fényévnyi teret kitöltő, emberi ésszel felfoghatatlan mennyiségű tömeget. A Big Bangról még a fizikát kevéssé ismerők, vagy vele szemben előítélettel viseltetők is hallottak. Arról viszont csak a bennfentesek tudnak, hogy ehhez  szükség volt a táguló világegyetem elméletének kidolgozására, amely egy kívülálló, mondhatnánk laikus nevéhez fűződik. Edwin Powell Hubble ugyanis eredetileg jogász volt. Érdemes közelebbről […]

A tudomány legnagyobb ?ködösítője?

Charles Thomson Rees Wilson halálának ötvenedik évfordulóján.  A köd  kellemetlen dolog: csökkenti a látási távolságot, veszélyessé teszi a közlekedést, ha egy katonai egység ködbe burkolózik, kiszámíthatatlan, hogy mikor és mely irányból támad. Átvitt értelemben is  negatív minősítésként él a köztudatban: aki ködösít, a lényegről próbálja elterelni a figyelmet, meg kívánja téveszteni a környezetét. Pedig a köd hasznos is lehet. Olyannyira, hogy korszakalkotó felfedezésekhez nyújthat segítséget. Egy tucatnál is több tudós köszönheti neki fizikai Nobel-díját. Persze nem azzal, hogy a fejükben […]

A magyar gépkocsigyártás megalapozója

Csonka János halálának hetvenedik évfordulóján A szerszámokat,  gépeket és a közlekedési eszközöket az őskortól kezdve egészen a tizenkilencedik század közepéig aranykezű mesterek készítették, ami nem meglepő, hiszen  ezek aránylag egyszerű szerkezetűek voltak.  Akár egy malom, víz- vagy szélmeghajtású gépekből összeállított üzem, manufaktúra, kocsi vagy hintó legyártásához két-három szakma képviselői elegendőnek bizonyultak: a bognár-kádár-kovács alkotta ?triumvirátus? a világ minden táján, akár falusi környezetben is képesnek bizonyult erre. Mai szemmel talán meglepőnek tűnik, de még az első ipari forradalmat is a tanulatlan, ösztönös zsenik vitték győzelemre: a gőzgép, a gőzhajó […]

Az antivilág antiköltője?

Paul Dirac halálának huszonötödik évfordulóján. A szívesen csipkelődő Leon Lederman az alábbi ?műalkotást? tulajdonítja Paul Diracnak, az első antirészecske megjövendölőjének, a huszadik század egyik legjelentősebb fizikusának: ?A megvénülés ronda kórság,  Fizikusnak nagy veszély,  Halj meg inkább jó korán,  Mint harminc évnél többet élj?. Az erről szóló ?tudósítás? nem egy irodalmi lap kritikai rovatában, hanem Az isteni a-tom című érdekfeszítő tudományos ismeretterjesztő könyvben jelent meg. A szerző sem kritikus ? még ha a világot ilyen szemmel is szemléli -, hanem Nobel-díjas […]

Ady ?szenvedő testvére?

Fejér Lipót halálának ötvenedik évfordulóján. Általános a nézet, hogy a művészetek és a matematika meglehetősen távol állnak egymástól, így aztán az egyszerű halandó el sem tudja képzelni, hogy e két terület művelői egyáltalán szót tudnak érteni egymással. Ez a tévhit abból ered, hogy a matematikát a természettudományok közé sorolják. Annak ellenére, hogy már az első fizikai egyenlet megalkotója, Galileo Galilei – négyszáz évvel ezelőtt! – azt vallotta, hogy a természet a matematika nyelvén beszél hozzánk. Ha pedig abba is belegondolunk, […]

Sínre tett ?rakéta?

A sorsfordító modern vasút születésének száznyolcvanadik évfordulóján. A tudománytörténetben bevett szokás, hogy a legnagyobb felfedezések, találmányok ismertetését általában összekötik ?szerzőjük? életének kerek jubileumával, már annak okán is, hogy néha nehéz meghatározni, hogy mikor pattant ki az isteni szikra a fejükből. Bár akadnak kivételek: abban az esetben, ha egy olyan adott időponthoz köthető a találmány születése, amely egycsapásra megváltoztatta az emberi civilizáció fejlődését. Ilyen kivételes esetnek számít az első korszerű gőzmozdony megszerkesztése, amely kétnapos ?újszülöttként? bemutatkozva felforgatta az évezredes életmódot, új […]