A tél legfontosabb ünnepéhez, a Megváltó születéséhez kapcsolódnak a legismertebb népi misztériumjátékok, amelyek sok évszázadon át Európa-szerte nagy népszerűségnek örvendtek. A középkortól kezdve a magyar nyelvterületen is általánosan elterjedtek. Időbeli felosztásuk szerint a karácsonyt megelőzően az Adventi időszakban egyes vidékeken a szálláskeresést játszották el, amelyben a szent család menedéket próbál találni a Kisded születése előtt. Nagykarácsony és kiskarácsony (Újév) közötti időszakot betlehemezéssel töltötték ki, míg vízkeresztkor a napkeleti bölcsek (három királyok) hódolatát játszották el az újszülöttnél. Valamennyi között a legnépszerűbb […]
Harsányi János halálának tizedik évfordulóján. Az ember játékszenvedélye civilizációnk kezdetéig nyúlik vissza ? ahogyan azt Johan Huizinga Homo ludens című kiváló művében elemzi, bár ő elsősorban az alkotó tevékenységre helyezi a hangsúlyt -, viszont tény, hogy nem rendelkezünk pontos adatokkal arról, hogy mikor alakult ki a napjainkig legnépszerűbb három ősi játék: a sakk, a kártya és a kockavetés. Csak annyit tudunk róluk, hogy az ókorban már mindhármat ismerték és hogy az előbbiek Kelet-Ázsiából, az utóbbi pedig az Európával szomszédos közel-keleti […]
Hetven éve ment el az a tudós, aki ?kisütött? egy ?mazsolás kalácsot? és nyolc Nobel-díjat. Albert Einstein páratlanul megkapó relativitáselméletei megasztároknak kijáró sikert arattak és népszerűséget hoztak a szerzőnek, mellette szinte eltörpültek azok a tudósok, akik a modern fizikát előkészítették, sőt nagymértékben győzelemre is vitték. Ráadásul még a huszadik század legnagyobb tudósának kikiáltott német zseni Nobel-díjjal értékelt elméletéhez is hozzájárultak. Ma már keveset mond a nagyközönségnek John Joseph Thomson neve. Annak ellenére, hogy ő szolgáltatta az első bizonyítékot az anyag […]
Bay Zoltán születésének száztízedik évfordulóján. Az ember felnőttként a legtöbbször ha nem is felejti el gyerekkori álmait, nem tudja őket magvalósítani. Persze mindig akadnak kivételek. Közéjük tartozik a huszadik század egyik legzseniálisabb fizikusa és műszaki szakembere, Bay Zoltán is, aki kiskorában arról álmodozott, hogy megtapogatja a Holdat. Persze ekkor még a szó fizikai értelmében gondolta. Ahogyan emlékirataiban megírta: ?A Holdat ott láttam elsétálni a torony mögött s azt kérdeztem a felnőttektől: ha felmásznék a toronyra meg tudnám-é tapogatni a Holdat?? E csacska kérdésre sejthető a gyulavári felnőttek válasza, az viszont […]
Blaskovics József születésének centenáriumára. ?Rég nem hallottam ilyen csodálatosan szép török nevet. Igazán irigyellek érte? ? mondotta volt negyven évvel ezelőtt, széles mosollyal az arcán a csehszlovákiai turkológia vezéregyénisége, a Károly Egyetem turkológiai szemináriumának vezetője, Blaskovics József, amikor a prágai Ady Endre Diákkör alelnöke, Kuczy Lajos bemutatott neki. Zavaromban csak annyit tudtam kinyögni: professzor úr, tudtommal az őseim a török fennhatóság előtt kerültek e vidékre. Nevetve folytatta: a neved megtalálható több türk népnél, ha elmennél Kazahsztánba, Azerbajdzsánba, Türkmenisztánba vagy Kirgíziába, […]
Carl Ferdinand Braun születésének százhatvanadik évfordulóján A történelem hemzseg az abszurditásoktól. Persze mindezt általában a régi korokra értjük, amikor még a műveletlen hadvezérek nem tudták megkülönböztetni az ellenséget a jó baráttól. Azt kizártnak tartjuk, hogy a diadalmas huszadik században ilyesmire sor kerülhessen. Nos, Carl Ferdinand Braun élő cáfolata ennek az előítéletnek: Nobel-díjas tudósként az első világháború alatt ellenségnek tekintetvén nem engedték vissza hazájába. Az idős kutató így kényszerű száműzetésben az Egyesült Államokban fejezte be földi pályafutását. Ő maga aligha lepődött meg […]
Gábor Dénes születésének száztizedik évfordulóján. ?Régen rájöttem arra, hogy nagyon nagy veszedelemben van a mi kultúránk. Az egyik előrejelzési probléma: meddig folytatódhat a dolog úgy tovább, ahogyan most folyik. A másik feltalálási probléma, hogyan előzhetjük meg a katasztrófát.? ? mondotta volt a magyar közszolgálati televízió vele készült interjújában nem sokkal fizikai Nobel-díjának átvétele után Gábor Dénes. Immár másfél évtizede nem a fizika állt kutatásainak homlokterében, sokkal inkább izgatta a társadalmi átalakulás, amely apokaliptikus jövőt vetített szeme elé. Ez volt az […]
Hell Miksa születésének kétszázkilencvenedik évfordulóján. A csillagászat a legősibb természettudomány. Olyannyira, hogy már az emberi civilizáció kialakulásának kezdetén is művelték: csaknem ötezer évesek az első, napfogyatkozásról szóló kínai feljegyzések. Ehhez képest kontinensünkön aránylag későn kezdtek vele foglalkozni: a görögök időszámításunk előtt háromszáz évvel jöttek rá igazi jelentőségére. Ami a naptárkészítés fortélyaiban rejlik. Ahhoz, hogy mindig ugyanarra a napra essék a tavaszi napéjegyenlőség, a lehető legpontosabban meg kellett tudni határozni az év hosszát, vagyis a Föld Nap-körüli keringésének idejét. Miközben e […]
Max von Laue halálának félévszázados jubileumán. Rendkívül érdekes a Nobel-díj természetrajza: a legtöbb tudós hosszú kísérletező munkával szerzi meg, vannak viszont olyan szerencsések is, akik egyetlen ötletükkel jutnak fel a tudomány csúcsaira. Az előbbire a legjobb példa Maria Sklodowska-Curie, aki többtonnányi uránszurokércet egy közönséges kondérban kotyvasztva találta meg az első sugárzó anyagot, a rádiumot, vagy Lénárd Fülöp, jónéhány évet felemésztő kísérleteivel, az utóbbi legfényesebb példája Max von Laue. Ez a német zseni egyetlen ötletéért részesült a legnagyobb tudományos kitüntetésben. Ráadásul még a bizonyító méréseket sem kellett elvégeznie, […]
Albert Einstein titkai A huszadik század legnagyobb tudósa halálának ötvenötödik évfordulóján. Nem ritkaság, hogy a hétköznapi embereknek is vannak olyan titkaik, amelyeket legközelebbi családtagjaikkal sem osztanak meg. Magukkal viszik ugyan a sírba, de egy idő után fény derül rájuk. Jobbik esetben megtakarított pénzecske, rosszabbikban ?balkézről? sikerült gyermek, vagy kisebb-nagyobb adósság. Nincs ez másképp a rendkívüli emberekkel sem. De amennyivel különböznek az egyszerű halandóktól, annyival meglepőbb, sok esetben bizarr lehet a napfényre kerülő titkuk. Ez alól nem kivétel minden idők egyik […]