Louis Jacques Mandé Daguerre halálának százhatvanadik évfordulójára. Aligha túlzás azt állítani, hogy a képrögzítés kezdetei az őskorba nyúlnak vissza: valahol az altamirai barlangrajzok keletkezésének idején, vagy még korábban, több tízezer évvel ezelőtt született meg korai eleinkben az őket körülvevő világ ábrázolásának az igénye. Minden bizonnyal ez kezdetekben a többi művészeti ághoz – a tánchoz és a zenéhez – hasonlóan kultikus célokat szolgált, viszont egyértelmű már e korai művészek esetében is a valósághűségre való törekvés igénye. Az ókorban, elsősorban az egyiptomi […]
A legnagyobb skót, James Clerk Maxwell születésének száznyolcvanadik évfordulójára. Leon Lederman Nobel-díjas fizikus szerint a zseniális felfedezés egy diákpólóra nyomtatva is elfér. Ez a meghatározás tökéletesen illik Galileo Galilei képletére a gyorsuló tárgyak által megtett útról vagy Albert Einstein tömeg-energia összefüggésére. Az viszont lélegzetelállító bravúr, hogy néhány képlettel leírható három tudományterület, a villamosság, a mágnesség és az elektromágneses tér valamennyi tulajdonsága. Ez a nem mindennapi teljesítmény egy rövid életű skót fizikus, James Clerk Maxwell nevéhez fűződik. Az egyik legősibb skót […]
Tarczy Lajos halálának százharmincadik évfordulóján. Ha csak annyit tett volna, hogy az ifjú Petőfi Sándort támogatja, már megérdemelné, hogy megemlékezzünk róla. Ne feledjük, Petrovics Sándorból pápai diákkorában lett Petőfi. Többek között Tarczy hatására. De e nagyszerű tanáregyéniség ennél sokkal többet tett. Olyannyira, hogy a tizenkilencedik század magyar szellemi életének egyik vezető alakja vált belőle. A Komárom melletti Hetényben látta meg a napvilágot 1807. december 6-án. Mivel már kora gyerekkorában megnyilvánultak kivételes képességei, szülei a helyi lelkészt, Kovács Pétert bízták meg […]
Nemes Szöllőskislaki Kármán Tódor születésének 130. évfordulóján. A nyolcvankét éves Kármán Tódor fáradtan megpihent a Fehér Ház rózsakertjébe vezető lépcső tetején. John Fitzgerald Kennedy odalépett hozzá, előzékenyen a karját nyújtotta. – Köszönöm elnök úr, lejtőn lefelé nincs az embernek segítségre szüksége. Az alkalmat e találkára az szolgáltatta, hogy kifejezetten Kármán kedvéért alapította meg az Egyesült Államok elnöke a Tudományos Emlékérmet, a legnagyobb kitüntetést, amelyet civil kaphat az ország biztonságának és védelmének erősítéséért. A marslakók ? az embereknél sokkal intelligensebb lények – földi inváziójának legendáját, akik […]
A csernobili katasztrófa negyedszázados jubileumán. Szikrázó tavaszi nap volt 1986. május elseje. Legközelebbi munkatársammal vidám hangulatban vettünk részt az ?önkéntes? felvonuláson. Jókedvünket persze nem a nemzetközi munkásmozgalom ünnepe iránti hevület szította, sokkal inkább a minden utcasarkon árult söröcske, borocska. Hiába, az elvtársak tudták, hogy mitől döglik a légy, meg persze a dolgozó nép. Egyszer csak a suttogva továbbadott információ eljutott a fülünkbe: veszélyes nap ez a mai, jobb lett volna, ha ki sem jövünk a friss levegőre, mivel hat nappal […]
Ötven éve járt először ember az űrben. Hihetetlen, de tény: nem a műszaki fejlettségére oly büszke Egyesült Államok küldte az első embert az űrbe, hanem a lenézett, elmaradottnak tekintett Szovjetunió. Nem csoda, hogy lórúgásszerű sokként érték meg az Újvilág lakosai a fél évszázaddal ezelőtti megaláztatást. Pedig volt idejük rá felkészülni, hiszen négy és fél évvel korábban, 1957. október 4.-én épp a nagy ellenfél tudósai állították földkörüli pályára az első műholdat, a Szputnyik 1-et, egy hónappal később pedig már Lajka kutya, […]
Kilencven éve született Rényi Alfréd. ?Aki azt mondja, nem szereti a matematikát, az tulajdonképpen azt mondja, nem szeret gondolkodni? ? vallotta Rényi Alfréd, a huszadik század egyik legjelentősebb matematikusa, akinek tevékenységéről méltatlanul keveset tudunk. Pedig az általa feltalált módszereket naponta használjuk, sőt ? a digitális televízió bevezetésével – negyven évvel a halála után ültetik át a gyakorlatba azokat a felismeréseket, amelyeket az információelmélet terén neki köszönhetünk. Igazi szellemi dinasztia tagjaként látta meg a napvilágot, 1921.március 20.-án: édesanyja, Alexander Borka Budapest […]
Galamb József születésének 130. évfordulójára. Egy találó jellemzés szerint az amerikaiak kultikus tárgya a gépkocsi: a kontinensnyi országban a legfontosabb közlekedési eszköz, gyakorlatilag mindenki használja? milliószámra az autóban fogannak, születnek, töltik életük nagy részét és ebben a járműben halnak meg. Nemcsak napjainkban, de immár egy évszázada. Annak ellenére, hogy a gépkocsi európai találmány, a legrégebbi üzemek is kontinensünkön kezdték el termelésüket, az Újvilágban vált már a huszadik század elején tömegtermékké. Napjainkban már kevesen tudják, hogy ennek hátterében egy magyar mérnök, […]
Nikolaus August Otto halálának százhuszadik évfordulóján. Ritkaságszámba megy, hogy egy csaknem százötven éves műszaki találmány fennmarad egy olyan korban, amelyet a viharos változások jellemeznek. Az meg végképp meglepő, hogy e találmányra felépült gyár az eltelt másfél évszázadban folyamatosan termeljen, sőt termékeinek kínálatát az idők folyamán állandóan bővítse. Ez a bravúr Nikolaus August Ottonak sikerült, akinek négyütemű motorja ma alapiskolai tananyag. Aligha túlbecsülhető a szerepe az ipartörténetben, arról nem is beszélve, hogy találmánya a mai világ számára is nélkülözhetetlen: az utakon […]
Erwin Schrödinger halálának félévszázados jubileumán. Albert Einsteint imádták a nők. Egy dolog viszont neki sem sikerült: feleségét és szerelmét összehoznia egymással. Ez a bravúr Erwin Schrödinger nevéhez fűződik, aki egyidejűleg két asszonnyal élt együtt, akik ráadásul jó barátnők voltak. Az már csak hab a tortán, hogy időnként így is félrelépett. Pedig első látásra meglehetősen szürke alaknak tűnt. Erre egyik tanítványa, későbbi jó barátja és munkatársa, Jánossy Lajos ekképp emlékszik vissza: ?Első személyes benyomásom mindig élénken emlékezetemben marad. Beléptem a berlini […]