Tycho de Brahe különös élete a tudós halálának négyszáztizedik évfordulóján. A közvélemény leginkább a világtól elzárt laboratóriumokba képzeli a tudósokat, akiknek a hétköznapi dolgokhoz vajmi kevés közük van. Nos Tycho de Brahe ennek az elvárásnak megfelel. Részben. Annyiban, hogy egy szigeten töltötte élete egy részét, a csillagos eget bámulva. De szobatudós nem volt, az biztos. Olyannyira nem, hogy még az orrát se tudta igazán lógatni. Alig múlt húsz éves, amikor az egyetemen Manderup Parsbjerg nevű diáktársával egy matematikai tételen összeveszett. Nemesi gőgjére jellemzően párbajra hívta […]
Százöt éve temették el Thököly Imrét szülővárosában Időnként fel-feltűnnek az olyan értékelések, amelyek szerint Thököly Imre személyes példájával és nevelési módszereivel hozzájárult mostohafiának II. Rákóczi Ferencnek szellemi gyarapodásához, későbbi szabadságharcának kirobbantásához. Az előbbi megállapításnak van valóságalapja, egy azonban biztos: nemhogy nem nevelte felesége, Zrínyi Ilona gyermekét, de jószerével alig ismerte, Csupán néhányszor találkoztak, közelebbi kapcsolatba is csak egy alkalommal kerültek egymással. Nem mintha Thököly nem szerette volna. Csakhogy a kor zaklatott körülményei ezt nem tették lehetővé. Magyarországon háború dúlt. A […]
Michael Faraday születésének kétszázhuszadik évfordulójára. Az ókori görög tudósokkal ellentétben, akik gondolati úton próbálták megfejteni a természet titkait, a későbbi századok folyamán felismerték a megfigyelések, sőt a kísérletek jelentőségét. Ebből a szempontból sokáig Galileo Galilei állt az élen, aki ráadásul nemcsak a természeti törvények meghatározására, de bemutató célzattal is végzett fizikai kísérleteket. Ezek közül legismertebb a pisai ferde toronyból ledobott különféle tárgyak viselkedésének demonstrálása szabadesés közben. De még az ő szorgalma is eltörpül Michael Faraday mellett, aki évtizedeken keresztül, napi […]
Petzval József halálának százhuszadik évfordulóján. Az emberiség évezredeken keresztül csak keze munkájával: rajzok, festmények segítségével volt képes megállítani az idő múlását. Csupán modern korunk küszöbén, a fényképezőgép feltalálásával vált lehetővé a mindennapok eseményeinek gyors megörökítése a jövő számára és az így készült pillanatkép sokszorosítása. Nem véletlenül tartott évszázadokig az új eljárás feltalálása: a fotográfia fortélyait nem lehetett a természettől ellesni, minden részletében az alkotók fejében kellett megszületnie. Ehhez a világ legkülönbözőbb tájain dolgozó soktucat tudós évszázadokat átívelő munkájára volt szükség; […]
Pierre Fermat születésének 410. Évfordulóján. A köznyelvben műkedvelőként az olyan személyt jelölik, aki csak kedvtelésből, saját szórakozására űz valamilyen, általában művészeti, irodalmi, társadalmi, vagy tudományos tevékenységet. Ez a legtöbbször egyben minősítést is jelent: meg sem közelíti a szakmabeliek, a profik színvonalát. Nos, e jellemzés első része érvényes Pierre Fermatra, míg az utóbbi aligha: nemcsak a legmagasabb színvonalon művelte a matematikát, de egyik ágának, a valószínűségszámítás megalapításának társszerzője volt, ráadásul az Isaac Newton és Wilhelm Gottfried Leibnitz által kialakított differenciálszámítás legnagyobb előfutára, míg a róla elnevezett egyik tételt […]
Ernest Orlando Lawrence születésének 110. évfordulójára. Az alkimisták évszázadokon keresztül biztosra vették, hogy a bölcsek köve segítségével rézből, ólomból vagy higanyból aranyat tudnak előállítani, vagyis az egyik vegyi elem másikká alakulhat. A kémia tudománya ezt a legutóbbi két évszázadban megcáfolta. Aztán bekövetkezett, amit senki sem várt: a huszadik század hajnalán Henri Becquerel, Marie Sklodowska Curie és férje, Pierre Curie felismerésének köszönhetően bebizonyosodott, hogy bizonyos anyagok radioaktív sugárzást bocsátanak ki, miközben kisebb rendszámú elemekké alakulnak át. Felfedezésükért 1903-ban átvehették a fizikai […]
Sass Flóra fantasztikus életútja A kutató születésének százhetvenedik évfordulóján A tizenkilencedik század tájainkon már aránylag konszolidált viszonyok között zajlott, leszámítva az 1848-49-es forradalmat és a szabadságharcot, amely felborította a korábbi életformát, számtalan családnak szörnyű tragédiát okozva, ennek dacára arra hazánkfiai közül még rémálmaiban sem gondolt senki, hogy a szó szoros értelmében rabszolga lehet belőle. Méghozzá nem a vad Afrikában, csupán párszáz kilométerre Magyarország határaitól. Ez a sors jutott ki a gyereklány Sass Flórának, aki tíz éven át rabszolgaként sínylődött, mígnem […]
Róna Erzsébet halálának harmincadik évfordulóján. Számtalan cikk, írás jelent meg azokról a magyar tudósokról, akik eljutottak ugyan a Nobel-díj küszöbére, ám valamilyen okból mégsem kapták meg. Arról viszont eddig nem esett szó, hogy közöttük egy magyar hölgy is akadt. Annál is inkább érdemes közelebbről megismerkedni vele, mivel nemcsak tudósként lehet érdekes számunkra, de annak élő példájaként is, hogy az Óperencián túl mennyivel könnyebb volt érvényesülni egy tehetségnek. Míg a vele egyidős Vendl Mária, az első magyar mineralógus, egyetemi tanár-asszony évtizednyi […]
Bödők Zsigmond halálának évfordulóján. Magyar író számára a lehető legcsodálatosabb helyen, a legjobb időpontban találkoztunk pár évvel ezelőtt: az oroszlános szökőkút tövében, a budapesti Vörösmarty téren, június első napjaiban, az Ünnepi Könyvhét alkalmából. Mindketten a felvidéki könyvsátorban, ugyanazon a napon mutattuk be legújabb ismeretterjesztő könyvünket. Bödők Zsiga a tőle megszokott magabiztos, erős kézfogással üdvözölt. Pár mondatot váltottunk csak, miközben sugárzott lényéből az erő, az optimizmus. A Magyar Talentum sorozat hetedik, a számítástechnika nagyjairól szóló könyvét hozta, megjegyezve, hogy hamarosan belefog […]
Meglepő felfedezés a nándorfehérvári diadal 555. évfordulóján. A tejfalusiak Csiba László ? Presinszky Lajos: Fejezetek Tejfalu történetéből című, 1993-ban kiadott remek könyvéből értesülhettek arról a történelmi tényként kezelt eseményről, hogy az 1456-os győztes nándorfehérvári ütközetben életét feláldozó hős, a lófarkas zászlót a vár fokára kitűzni igyekvő törököt magával a mélybe rántó Dugovics Titusz fiának, Bertalannak ajándékozta 1459-ben Mátyás király a községet (48. old.). A szívszorítóan megható önfeláldozó tett forrásaként a Pozsony Vármegye Monographiája szolgál, amely Antonio Bonfini munkáját, A magyar […]