Zrínyi Ilona halálának háromszátízedik évfordulóján. A magyar történelem aranylapjainak egyik legfényesebb története Zrínyi Miklós horvát bán dicső hadi tette, aki 1566-ban hat héten át védte Szigetvárt a sokszoros túlerőben levő II. Szolimán (Szulejmán) oszmán-török hadserege ellen, míg végül szeptember 7,-én katonáival együtt hazájáért életét áldozta. Akárcsak Leonidasz spártai király, aki több mint kétezer évvel korábban a perzsák ellen védte utolsó szál emberéig a termopüllei szorost. Áldozatuk nem volt hiábavaló: győzelme ellenére mindkét esetben visszavonulásra kényszerült a nagyhatalmú ellenfél. A szigetvári […]
Zipernowsky Károly halálának hetvenedik évfordulóján. A villamossági ipar hőskoráról elsőként mindenkinek Thomas Alva Edison neve jut az eszébe. Való igaz, az elektrotechnika legnagyobbjai között tartjuk számon: kétezernél is több szabadalmának többségét ebben a témakörben tette. Az amerikai zseni elsőként jelentette ki, hogy nem érdemes egymástól független, sok kis energiaforrást építeni, csakis akkor gazdaságos a villamos energia termelése, ha nagy erőművek állítják elő, majd az egységes elosztó hálózaton keresztül juttatják el a fogyasztóhoz. Elképzeléseit a gyakorlatba is átültette: a világon elsőként […]
Wigner Jenő születésének száztízedik évfordulóján. ?Jenőt ne bántsátok, különösen a fejét ne, mert az a leggyengébb pontja? ? gyakran ekképp élcelődött Wigner Antal egyetlen fia rovására. A tipikus ?szendvicsgyereknek? ez csöppet sem növelte önbizalmát, mivel amúgy is gyors észjárású, cserfes szájú Bertha ? Biri ? nővére és rosszcsont Margit ? Manci ? húga árnyékában élt. Ráadásul meglehetősen későn, háromévesen tanult meg beszélni, kiskorától kezdve erősen rövidlátó, ennek megfelelően szemüveges volt, ami eleve kizárta őt a fiúk legtöbb játékából és ez még mind nem […]
Louis de Broglie születésének százhuszadik évfordulóján. Carl Friedrich Gausst a hálás utókor a matematika fejedelmének nevezte el, hatalmas, szerteágazó tevékenységét értékelve. Louis de Broglie francia fizikus nemcsak korszakalkotó munkássága okán tekinthető a fizika fejedelmének, ő a szó szoros értelmében is főúr volt. Broglie 5. hercegének, Victornak kisebbik fiaként százhúsz évvel ezelőtt, 1892. augusztus 15-én Dieppeben látta meg a napvilágot. Úgy tűnt, hogy igazi nemesi pályát választ magának: történelemből szerzett diplomát. Aztán minden másként történt: bátyja, Maurice hatására – aki a […]
Nikolaus August Otto születésének száznyolcvanadik évfordulóján. Ritkaságszámba megy, hogy egy csaknem százötven éves műszaki találmány fennmarad egy olyan korban, amelyet a viharos változások jellemeznek. Az meg végképp meglepő, hogy e találmányra felépült gyár az eltelt másfél évszázadban folyamatosan termeljen, sőt termékeinek kínálatát az idők folyamán állandóan bővítse. Ez a bravúr Nikolaus August Ottonak sikerült, akinek négyütemű motorja ma alapiskolai tananyag. Aligha túlbecsülhető a szerepe az ipartörténetben, arról nem is beszélve, hogy találmánya a mai világ számára is nélkülözhetetlen: az utakon […]
Paul Dirac születésének száztizedik évfordulóján. A szívesen csipkelődő Leon Lederman az alábbi ?műalkotást? tulajdonítja Paul Diracnak, az első antirészecske megjövendölőjének, a huszadik század egyik legjelentősebb fizikusának: ?A megvénülés ronda kórság, Fizikusnak nagy veszély, Halj meg inkább jó korán, Mint harminc évnél többet élj?. Az erről szóló ?tudósítás? nem egy irodalmi lap kritikai rovatában, hanem Az isteni a-tom, mi a kérdés, ha a válasz a világegyetem című érdekfeszítő tudományos ismeretterjesztő könyvben jelent meg. A szerző sem kritikus, még ha a világot […]
Leon Max Lederman kilencvenedik születésnapján. A közvélekedéssel ellentétben a tudósok nagy része nem komor, a valóságtól elrugaszkodott, elefántcsonttoronyban élő csodabogár, ellenkezőleg: jó humorral megáldott, nagyon is hús-vér ember. Az élen kétségkívül Albert Einstein áll, akinek éles humora és szabadszájúsága nem egy esetben okozott kellemetlenséget, de Enrico Fermit is imádták meghökentő ötleteiért, a magyarok közül leginkább Szilárd Leó és Kármán Tódor voltak a legjobb anekdotamesélők. Az a kirobbanó jókedv viszont kivételes adottság, ami a huszadik századi részecskefizika egyik vezéregyéniségét, Leon Ledermant […]
Sir William Henry Bragg születésének másfélszázados jubileumán. Jevgenyij Vasziljevics Bazarov, a nihilista eszméket valló medikus, Ivan Szergejevics Turgenyev korszakalkotó regényének, az Apák és fiúk főhőse ifjonti lázadó hevületében perben áll az idősebb nemzedékkel, elveti az apák eszméit, erkölcsét, világlátását. Az örök lázadás tizenkilencedik századi megtestesítője az elnyomás szorításában vergődő Oroszországban. Vannak viszont konszolidált korok és a nyugalom állapotában leledző társadalmak, ahol a nemzedéki ellentétek sokkal kevésbé ütköznek ki, sőt apák és fiúk között olyan harmonikus együttműködés alakulhat ki, amely korszakalkotó […]
Aage Niels Bohr kilencvenedik születésnapján. Ha valakire érvényes a népi mondás, hogy az alma nem esik messze a fájától, a dán tudomány egyik legnagyobb alakjára tökéletesen igaz: követte édesapját a fizikusi pályán, még szakterületét és későbbiek folyamán az intézetét is tőle örökölte, ráadásul ugyanabban a témakörben szerezte meg a fizikai Nobel díjat is. Azt is mondhatnók, hogy aranykanállal a szájában született: épp hogy csak meglátta a napvilágot 1922. június 19.-én, ugyanezen év december 10.-én édesapja átvehette a svéd király kezéből […]
Békésy György halálának negyvenedik évfordulóján. Senki sem tett annyit Budapest világvárossá fejlesztéséért, mint Podmaniczky Frigyes báró, a Közmunkatanács elnöke, aki a tizenkilencedik század második felében bő negyedszázad alatt a magyar fővárost korszerű metropolisszá fejlesztette. De ennek ára volt: minden energiáját a közjónak szentelte, így nem volt ideje a magánéletre. Emiatt nem véletlen, hogy Budapest vőlegényeként becézték, a magyar irodalom egyik legnagyobbja, Krúdy Gyula pedig e címen regényben dolgozta fel élettörténetét. Ugyanígy a tudomány is egész embert kíván, így aztán művelői […]