Évfordulók

Modern korunk hírnöke

Hendrik Antoon Lorentz halálának nyolcvanadik évfordulóján A közelmúltbeli centenáriumnak köszönhetően ma már széles körben ismert, hogy Albert Einstein 1905-ben nyilvánosságra hozott, Mozgó testek elektrodinamikája című szakdolgozata jelentette az áttörést a fizikában, hiszen olyan évezredes tényeket cáfolt meg, mint a szilárd testek méretének, tömegének és az idő folyásának állandósága. Cikkében ? amely a későbbiek folyamán speciális relativitáselmélet néven vonult be a fizikába ? nem kevesebbet állított, mint hogy a sebesség növekedésével csökken a test mozgás irányába eső mérete, nő a tömege, […]

Az ?írástudatlan? zseni

Lev Davidovics Landau 100. születésnapján A tudománytörténet nagy szerencséjére a legtöbb tudós jó előadó és publicista is, gondolatait világosan, érdekesen tudja megfogalmazni, emiatt oroszlánrészt vállalnak elméleteik elfogadtatásában. Ez egyaránt vonatkozik minden idők három legjelentősebbnek tartott fizikusára, az ókor legjelentősebb zsenijére, szirakuzai Arkhimédészre, a klasszikus fizika megalkotójára, Isaac Newtonra és a huszadik század páratlan zsenijére, Albert Einsteinre. Munkáikat ? ha nem is mindig elméleti cikkeiket, hanem ismeretterjesztő könyveiket – már a kortársak is széles körben olvasták, tekintve, hogy nemcsak a vájt […]

A Nobel-díj árnyékában

Teller Ede születésének centenáriumán.  Szívmelengető büszkeséggel valljuk, hogy népünk a világ tudományos élvonalába tartozik, hiszen létszámához viszonyítva magasan a legtöbb Nobel-díjast tudhatja magáénak: minden milliomodik magyar részesült ebben a kitüntetésben.  Számbavétel alkalmával gyakran előbukkan a lehetőség, hogy sokkal többen megkaphatták volna, csak a körülmények kedvezőtlen összejátszása miatt erre nem került sor. A képzeletbeli lista élén Eötvös Loránd áll, akit vagy tucatnyi alkalommal javasoltak elméleteiért és a róla elnevezett inga megszerkesztéséért, amivel kísérletileg is igazolta Albert Einstein általános relativitáselméletének helyességét, amikor […]

A család legjobb matematikusa

Johann Bernoulli halálának kétszázhatvanadik évfordulóján.  Vannak családok, amelyek nagybetűkkel írták be nevüket a művészet vagy a tudomány történetébe, mivel több tagjuk is múlhatatlan érdemeivel vívta ki az utókor elismerését. Ezek közé tartozik a svájci Bernoulli-dinasztia, amely nyolc világhírű matematikust és fizikust adott az emberiségnek. Különösen a két testvér, Jacob (1655-1705) és Johann (1667-1748), valamint ez utóbbi fia, Daniel (1700-1782) emelkedett ki közülük. Jacob Bernoulli a bázeli egyetem matematikatanáraként működött, ebbéli minőségében foglakozott a valószínűségszámítással. Tudományos eredményei napjainkig az egyetemi képzés […]

A magyar nagyipar svájci atyja

Ganz Ábrahám halálának száznegyvenedik évfordulóján. Napjainkban, amikor a modern ipari termékek iránt érdeklődők Nyugat-Európára, Amerikára vagy Japánra vetik vigyázó szemüket, elképzelhetetlen, hogy szűkebb tájainkon születnének olyan korszakalkotó találmányok, amelyek ránk irányítanák a világ figyelmét. Pedig nem is olyan régen, a tizenkilencedik század közepétől, három emberöltőn át Buda, majd Budapest számított a gépipar Mekkájának. Aki korszerű terméket akart vásárolni, annak a Ganz és társa gyárral kellett felvennie a kapcsolatot. A gépipar zászlóshajójával. Azzal a gyárral, amelyet szerény körülmények között a névadó […]

A szép színes világ megálmodója

Goldmark  Péter Károly halálának harmincadik évfordulóján A fejlett nyugati államokhoz viszonyítva meglehetősen későn, 1955-ben jelent meg kísérleti adásaival a Magyar  Televízió, ami azt a képzetet keltheti a kívülállóban, hogy hazánkfiai aligha vehettek részt a huszadik század egyik legnagyobb csodájának a megalkotásában. Ennek épp az ellenkezője az igaz: a kezdetektől fogva az élvonalba tartoztak, Okolicsányí Ferencet, Babits Viktort és Mihály Dénest az elektromechanikus televízió jelentős úttörőiként tartjuk számon, azt meg igazán büszkén vallhatjuk, hogy a világ élethű visszaadását jelentő színes televíziót […]

Az űrkorszak elindítója

Walter Houser Brattain halálának huszadik évfordulóján Alig néhány napja ünnepelte a világ az űrkorszak kezdetének félévszázados jubileumát, tekintve, hogy a műszakilag fejletlennek tartott egykori Szovjetunió 1957. október 4-én felbocsátotta a Szputnyik-1 nevű műholdat, amelynek halk csipogása előrevetítette, hogy egykoron majd égi adók százai sugározzák műsorukat a nézők milliárdjainak, idegen városokban is biztonsággal eljutunk a célhoz a GPS helymeghatározó rendszernek köszönhetően, kontinensek közötti beszélgetéseket bonyolíthatunk le maroktelefonunk segítségével. Ami annál is meglepőbb volt, mivel az ehhez szükséges műszaki eszközt, a parányítás […]

A tudomány hősi halottja

Iréne Joliot-Curie születésének száztizedik évfordulójára Már az ókorban kialakult a tudósnak az a típusa, amely a legnagyobb dicsőségnek tartotta, ha életét az emberiség haladásáért áldozhatja. A ?hősi szenvedély? (furor heroicus) klasszikus példája Empedoklész görög tudós esete, aki kétezer-ötszáz évvel ezelőtt az Etna vulkán kráterébe leereszkedve vesztette életét. Hősiességén felbuzdulva egész tudósgenerációk álmodoztak hasonló életútról, akik közül valóban sokakat utolért a görög zseni sorsa. Annál inkább, mivel a legtöbb esetben csak sejtették a veszélyt, igazából nem tudatosították, hiszen esetleg csak utólag […]

Modern korunk kezdete

Guglielmo Marchese Marconi halálának 70. évfordulójára. El sem tudjuk képzelni életünket rádió, televízió, maroktelefon nélkül. Annyira mindennapjaink részévé váltak, hogy elveszettek lennénk nélkülük. Pedig nem is olyan régen nemcsak, hogy nem ismerték ezeket a találmányokat, de alkalomadtán beteg elme hagymázas szüleményének is gondolták, hogy valaha is nagyobb távolságra vezeték nélkül lehet híreket továbbítani. Így volt ezzel Giuseppe Marconi olasz nagybirtokos is, aki komolyan aggódott tizenéves fiáért. Ő ugyanis tizennyolc éves korára ahelyett, hogy ? olasz vérmérsékletének megfelelően –  a lányokat […]

Az igazi ?iparbáró?

Mechwart András halálának centenáriumán.  Amikor napjainkban a közéleti személyiségek diadalittasan közlik, hogy ismét egy nyugati/távol-keleti nagyvállalat létesített fióküzemet nálunk, a gyanútlan szemlélőben fel sem merül, hogy nem is olyan régen volt oly boldog kor, amikor a magyarországi vállalatot fogadták ekképpen a világ különböző tájain. Amikor Budapest a legkorszerűbb ipar legnagyobb fellegvára volt. Amikor olyan zsenik működtek a városban, mint Bláthy Ottó Titusz, Déri Miksa és Zipernowsky Károly, a transzformátor feltalálói és egy sor villamos motor, egyéb műszaki berendezés kifejlesztői, Kandó […]