Békésy György halálának negyvenedik évfordulóján. Senki sem tett annyit Budapest világvárossá fejlesztéséért, mint Podmaniczky Frigyes báró, a Közmunkatanács elnöke, aki a tizenkilencedik század második felében bő negyedszázad alatt a magyar fővárost korszerű metropolisszá fejlesztette. De ennek ára volt: minden energiáját a közjónak szentelte, így nem volt ideje a magánéletre. Emiatt nem véletlen, hogy Budapest vőlegényeként becézték, a magyar irodalom egyik legnagyobbja, Krúdy Gyula pedig e címen regényben dolgozta fel élettörténetét. Ugyanígy a tudomány is egész embert kíván, így aztán művelői […]
Lénárd Fülöp születésének százötvenedik évfordulóján. A huszadik század kezdetétől minden tudós álma a Nobel-díj. A vele járó pénzösszeg sem elhanyagolható, de a lényeg, hogy ez a kitüntetés belépőjegyet jelent a halhatatlanok klubjába: aki egyszer megkapta, feljut a világhírnév csúcsaira, bekerül minden lexikonba, enciklopédiába, tudományos és ismeretterjesztő művek kedvelt szereplőjévé válik. Sokan hosszadalmas munkával, több évtizedes kísérletezéssel érdemlik ki, a legnagyobbak, az igazi zsenik csak úgy ontják magukból az ötleteket, akár többet is begyűjthetnének belőle. Erre a legjobb példa Albert Einstein, […]