Archívum

A nagy áttörés

Kandó Kálmán születésének száznegyvenedik évfordulóján Meleg nyári estéken, jól behűtött zöld veltelinit szopogatva aligha gondol az ember arra, hogy a világ egyik legzamatosabb, legízesebb, legillatosabb boráról híres vidékén került sor a nagy áttörésre. Nem katonai alakulatok álltak szemben a svájci Alpok déli nyúlványánál elterülő festői szépségű völgy fölötti lejtőkön: a technikatörténet egyik nevezetes csatája zajlott itt le, amelyben fényes diadalt aratott a villamos vontatás a gőzvasút fölött.  Számunkra különösen érdekes, hogy a győztes ?csapat? vezére egy fiatal, pelyhedző állú magyar […]

A fejlett világ mérnöke, a fejlődők reménye

Bánki Donát születésének százötvenedik évfordulójára.  A múlt homályába vész az a boldog korszak, amikor egy-egy találmányt akár évszázadokon keresztül is használtak. A világcsúcstartó ezen a téren Arkhimédesz, a  szirakúzai zseni, akinek hajítógépeit ezernégyszáz éven át alkalmazták, Thomas Newcomen sem panaszkodhat, tekintve, hogy az általa szerkesztett gőzgép másfél évszázadon át szivattyúzta a bányavizet és még napjainkban, csaknem három évszázad múltán is meggyőződhetnek működőképességéről a kensingtoni múzeum látogatói. Korunk nem ilyen kegyes a feltalálókkal szemben: szinte évente jelennek meg a piacon a […]

A ?legjobb körök? fizikusa

Lord Rayleigh halálának kilencvenedik évfordulóján.  Az első angol fizikai Nobel-díjas, John William Strutt nevét hasztalan keresi az óvatlan olvasó a legnevesebb tudományos kitüntetést viselők listáján. Angol sajátságként ugyanis, azzal, hogy édesapja halálával megörökölte az ősi címet, már Rayleigh lordjaként tartja őt számon a világ. Ráadásul nem kellett volna fizikai laboratóriumokban vesztegetnie az idejét, hiszen családja, majd házassága révén a legmagasabb politikai körökben mozoghatott, estélyről estélyre járhatott volna, a gazdag, látványos, fényes élet tárt kapukkal várta őt.  Ehelyett a tudomány gazdagságát […]

Az ősanyag nyomában

Peter Higgs nyolcvanadik születésnapján.  Az ókor egyik legjelentősebb politikusáról, az idősebb Cato-ról terjedt el az a történet, amely szerint egyszer megkérdezték tőle, miként lehetséges, hogy még nem állítottak neki szobrot Rómában. Ő a rá jellemző kesernyés humorral válaszolt: Mindig jobb, ha a nép azt kérdezi, miért nincs Cato-nak szobra, mintha azt kérdezné, miért van? Korunk egyik legnagyobb tudósa, a nyolcvanadik születésnapját ünneplő Peter Higgs egészen hasonló választ adhat, ha felvetik neki, ez idáig miért nem kapta meg a fizikai Nobel-díjat. […]

A gyakorlati tudomány szellemóriása

Pierre Curie születésének másfélszázados jubileumán.  Ritka az olyan alkalom, hogy valaki már életében is nagy hatást gyakorol a tudományos gondolkodásra, halála után pedig gyökeresen megváltoztatja az emberek mindennapi életét. E szerencsés kivételek egyike a százötven évvel ezelőtt, 1859. május 15.-én született Pierre Curie, aki rövid élete alatt annyi felfedezéssel gazdagította a tudományt, amire ma egy kutatóintézet is kevésnek bizonyulna. Igaz, hogy ehhez mindig akadt egy kiváló társ: korai időszakában Jaques bátyja, a későbbiekben pedig ambíciózus, nagy munkabírású felesége. A természettudományok és a matematika szeretetét orvos édesapja […]

A kút és az inga

Eötvös Loránd halálának kilencvenedik évfordulóján. Edgar Allan Poe fenti című, félelmetes novellájából a múlt század hetvenes éveiben készült az a nevezetes horrorfilm, amelynek vetítése közben nem egy jelenetnél hallani lehetett a nézők fogainak vacogását. Bár a történet nem mutatja, csak sejteti, hogy milyen rettenetes titkokat rejt a kút, a zaklatott sorsú és -elméjű, szerző álmában sem gondolta volna, hogy néhány évtized múltán készül olyan inga, amely ? kis túlzással ? ezt meg is mutatja. E különös műszert nem más, mint […]

Kerekeken gördülő világ

Carl Friedrich Michael Benz halálának nyolcvanadik évfordulóján.   Méltán nevezik a tizenkilencedik századot a technika századának: ebben a korban alkották meg a gőzgépet és a villamos erőművet, amely kirobbantotta az ipari forradalmat, valamint megszületett a gőzmozdony, lehetővé téve nagyszámú személy és addig elképzelhetetlen mennyiségű nyersanyag, készáru nagy távolságra szállítását. Mindezek koronája az autó megalkotása lett, amely immár nemcsak síneken, de szükség esetén úttalan utakon is képes volt közlekedni. Röpke néhány évtized alatt olymértékű társadalmi változás állt be civilizációnk életében, amely felrobbantotta […]

Szegény ember fizikája, avagy a géniusz diadala a pénztelenség fölött

Rudolf Ludwig Mössbauer nyolcvanadik születésnapján. A huszadik század közepén már csak a jól felszerelt, anyagiakban dúskáló laboratóriumok számára termett babért szerte a világon. Ez fokozottan vonatkozott az atomi részecskék kutatására, ahol sokmilliós, hamarosan sok százmilliós gyorsítókat építettek, hogy felderítsék a mikrovilágban lejátszódó folyamatokat.  Ekkor vált az Egyesült Államok a kutatások zászlóshajójává. A szegény európai országok ebben a versenyben szinte behozhatatlan hátrányba kerültek. Akadtak viszont géniuszok, akik a szűkös anyagi lehetőségek ellenére világrengető felfedezéseket tettek. Ezek egyike egy huszonéves fiatal, Rudolf […]

Az alma és a fája

Polányi János nyolcvanadik születésnapján Külön öröm, ha egy jelentős tudós tevékenységéről születésének kerek évfordulóján nemcsak megemlékezni tudunk, hanem fizikai valóságában is üdvözölhetjük. A magyarság ebben a tekintetben szinte elkényeztetett helyzetben volt az utóbbi szűk évtizedben, mivel három Nobel-díjasa is megérte nyolcvanadik születésnapját: 2000-ben Harsányi Jánost, két évvel ezelőtt Oláh Györgyöt, míg most, 2009. január 23.-án Polányi Jánost köszönthetjük e szép jubileum alkalmából. Szakmai körökben természetesen tudott, hogy mit tettek a tudományért. Mi, laikusok adósságunkat törlesztjük vele szemben, amikor közelebbről megismerkedünk […]

Aki Einsteint a csillagokba emelte

Hermann Minkowski halálának centenáriumán. Nagy ritkaság, hogy egy jelentős tudós nem saját eredményei, hanem egyik megjegyzése alapján válik világhírűvé, sőt sztárrá a legszélesebb közönség körében. Ez történt meg Hermann Minkowskival, aki, miután 1908-ban megmutatták neki Albert Einstein három évvel korábban publikált, A mozgó testek elektrodinamikájáról című dolgozatát, ekképp fejezte ki csodálkozását: ?Ez ugyanaz az Einstein, akit néhány éve tanítottam? Akkor úgy tűnt, nem sokat tud?. Persze ez kevés lett volna ahhoz, hogy beírja nevét a fizikatörténet aranykönyvébe. Az említett cikk […]