Archívum

A titok fátyolának fellebbentője

Edwin Powell Hubble születésének százhuszadik évfordulóján. Napjainkra elfogadottá vált George Gamow sokáig őrültnek tűnő magyarázata a világ születéséről, amely szerint az ősrobbanás szülte meg a többmilliárd fényévnyi teret kitöltő, emberi ésszel felfoghatatlan mennyiségű tömeget. A Big Bangról még a fizikát kevéssé ismerők, vagy vele szemben előítélettel viseltetők is hallottak. Arról viszont csak a bennfentesek tudnak, hogy ehhez  szükség volt a táguló világegyetem elméletének kidolgozására, amely egy kívülálló, mondhatnánk laikus nevéhez fűződik. Edwin Powell Hubble ugyanis eredetileg jogász volt. Érdemes közelebbről […]

A tudomány legnagyobb ?ködösítője?

Charles Thomson Rees Wilson halálának ötvenedik évfordulóján.  A köd  kellemetlen dolog: csökkenti a látási távolságot, veszélyessé teszi a közlekedést, ha egy katonai egység ködbe burkolózik, kiszámíthatatlan, hogy mikor és mely irányból támad. Átvitt értelemben is  negatív minősítésként él a köztudatban: aki ködösít, a lényegről próbálja elterelni a figyelmet, meg kívánja téveszteni a környezetét. Pedig a köd hasznos is lehet. Olyannyira, hogy korszakalkotó felfedezésekhez nyújthat segítséget. Egy tucatnál is több tudós köszönheti neki fizikai Nobel-díját. Persze nem azzal, hogy a fejükben […]

A magyar gépkocsigyártás megalapozója

Csonka János halálának hetvenedik évfordulóján A szerszámokat,  gépeket és a közlekedési eszközöket az őskortól kezdve egészen a tizenkilencedik század közepéig aranykezű mesterek készítették, ami nem meglepő, hiszen  ezek aránylag egyszerű szerkezetűek voltak.  Akár egy malom, víz- vagy szélmeghajtású gépekből összeállított üzem, manufaktúra, kocsi vagy hintó legyártásához két-három szakma képviselői elegendőnek bizonyultak: a bognár-kádár-kovács alkotta ?triumvirátus? a világ minden táján, akár falusi környezetben is képesnek bizonyult erre. Mai szemmel talán meglepőnek tűnik, de még az első ipari forradalmat is a tanulatlan, ösztönös zsenik vitték győzelemre: a gőzgép, a gőzhajó […]

Az antivilág antiköltője?

Paul Dirac halálának huszonötödik évfordulóján. A szívesen csipkelődő Leon Lederman az alábbi ?műalkotást? tulajdonítja Paul Diracnak, az első antirészecske megjövendölőjének, a huszadik század egyik legjelentősebb fizikusának: ?A megvénülés ronda kórság,  Fizikusnak nagy veszély,  Halj meg inkább jó korán,  Mint harminc évnél többet élj?. Az erről szóló ?tudósítás? nem egy irodalmi lap kritikai rovatában, hanem Az isteni a-tom című érdekfeszítő tudományos ismeretterjesztő könyvben jelent meg. A szerző sem kritikus ? még ha a világot ilyen szemmel is szemléli -, hanem Nobel-díjas […]

Ady ?szenvedő testvére?

Fejér Lipót halálának ötvenedik évfordulóján. Általános a nézet, hogy a művészetek és a matematika meglehetősen távol állnak egymástól, így aztán az egyszerű halandó el sem tudja képzelni, hogy e két terület művelői egyáltalán szót tudnak érteni egymással. Ez a tévhit abból ered, hogy a matematikát a természettudományok közé sorolják. Annak ellenére, hogy már az első fizikai egyenlet megalkotója, Galileo Galilei – négyszáz évvel ezelőtt! – azt vallotta, hogy a természet a matematika nyelvén beszél hozzánk. Ha pedig abba is belegondolunk, […]

Sínre tett ?rakéta?

A sorsfordító modern vasút születésének száznyolcvanadik évfordulóján. A tudománytörténetben bevett szokás, hogy a legnagyobb felfedezések, találmányok ismertetését általában összekötik ?szerzőjük? életének kerek jubileumával, már annak okán is, hogy néha nehéz meghatározni, hogy mikor pattant ki az isteni szikra a fejükből. Bár akadnak kivételek: abban az esetben, ha egy olyan adott időponthoz köthető a találmány születése, amely egycsapásra megváltoztatta az emberi civilizáció fejlődését. Ilyen kivételes esetnek számít az első korszerű gőzmozdony megszerkesztése, amely kétnapos ?újszülöttként? bemutatkozva felforgatta az évezredes életmódot, új […]

A magyar villamossági ipar legnagyobbja

Bláthy Ottó Titusz halálának hetvenedik évfordulóján. Egészen a tizenkilencedik század második feléig az aranykezű, zseniális mesteremberek határozták meg a gépipar fejlődését. A legtöbbjük még iskolába se járt, vagy éppen csak az alapismereteket sajátította el. Ez egyaránt vonatkozik Thomas Newcomenre, a gőzgép feltalálójára, James Wattra, aki e csodálatos berendezés végső alakját megadta, de leginkább George Stephensonra, aki nagyjából a gőzmozdony megszerkesztésével egy időben tanult meg írni-olvasni. De még a villamosságtan megalapozója, Michael Faraday sem koptatta túl sok ideig az iskolapadot. Ennek […]

A zseniális lusta diák

Jean Léon Foucault születésének százkilencvenedik évfordulóján Sok legenda kering a legnagyobb tudósokról annak kapcsán, hogy diákkorukban rossz tanulók voltak. Persze hamar kiderül,  csak arról van szó, hogy szuverén gondolkodásuk, zsenge korban kialakult véleményük nehezen volt összeegyeztethető a középszerre épülő iskolai oktatással. Az viszont kivételesnek számít, hogy egy világhírű, ráadásul szinte szenvedéllyel dolgozó kutató gyerekkorában lusta lett volna. Ez a rendkívűli, nem túl rokonszenves tulajdonság jellemezte Jean Léon Foucault rövid életének csaknem felét. De aztán akkora lelkesedéssel vetette magát kutatásaiba, hogy a fizika több területén […]

Magyarország dísze

Bél Mátyás halálának kétszázhatvanadik évfordulóján. Meglehetősen ritka az olyan eset, hogy egy tudóst már életében ünnepelnek, sőt állandó jelzőt ? epitheton ornans ? is ragasztanak a nevéhez. Európai méretben a minden idők legnagyobb fizikusának tekintett Isaac Newton érdemelte ki ezt a dicsőséget, akit az emberiség díszének neveztek el, hazánkban pedig Bél Mátyásnak jutott ki az elismerés, aki a Magyarország dísze jelzőt kapta. A leegyszerűsítéseket kedvelő laikusok általában a kivételes személyiség legjelentősebb művével azonosítják imádatuk tárgyát, ez Newton esetében a klasszikus […]

A filozofikus géptől modern korunkig

Thomas Newcomen és James Watt halálának évfordulójára. Napjainkban megszokott, hogy egy kutató, feltaláló akár több egyetemi diplomával a zsebében fog hozzá élete álmának megvalósításához. Az eszünkbe sem jut, hogy nem is oly régen, mindössze  néhány emberöltővel ezelőtt tanulatlan aranykezű zsenik alkották meg azt a berendezést, amely fölött tanácstalanul álltak az igazi tudósok és amely gyökeresen megváltoztatta az emberiség évezredes életmódját. A gőzgép ugyanis annak ellenére működőképes volt, hogy meg tudták volna magyarázni, milyen erő hajtja. El is nevezték filozofikus, vagyis […]