Gábor Dénes születésének száztizedik évfordulóján. ?Régen rájöttem arra, hogy nagyon nagy veszedelemben van a mi kultúránk. Az egyik előrejelzési probléma: meddig folytatódhat a dolog úgy tovább, ahogyan most folyik. A másik feltalálási probléma, hogyan előzhetjük meg a katasztrófát.? ? mondotta volt a magyar közszolgálati televízió vele készült interjújában nem sokkal fizikai Nobel-díjának átvétele után Gábor Dénes. Immár másfél évtizede nem a fizika állt kutatásainak homlokterében, sokkal inkább izgatta a társadalmi átalakulás, amely apokaliptikus jövőt vetített szeme elé. Ez volt az […]
Hell Miksa születésének kétszázkilencvenedik évfordulóján. A csillagászat a legősibb természettudomány. Olyannyira, hogy már az emberi civilizáció kialakulásának kezdetén is művelték: csaknem ötezer évesek az első, napfogyatkozásról szóló kínai feljegyzések. Ehhez képest kontinensünkön aránylag későn kezdtek vele foglalkozni: a görögök időszámításunk előtt háromszáz évvel jöttek rá igazi jelentőségére. Ami a naptárkészítés fortélyaiban rejlik. Ahhoz, hogy mindig ugyanarra a napra essék a tavaszi napéjegyenlőség, a lehető legpontosabban meg kellett tudni határozni az év hosszát, vagyis a Föld Nap-körüli keringésének idejét. Miközben e […]
Max von Laue halálának félévszázados jubileumán. Rendkívül érdekes a Nobel-díj természetrajza: a legtöbb tudós hosszú kísérletező munkával szerzi meg, vannak viszont olyan szerencsések is, akik egyetlen ötletükkel jutnak fel a tudomány csúcsaira. Az előbbire a legjobb példa Maria Sklodowska-Curie, aki többtonnányi uránszurokércet egy közönséges kondérban kotyvasztva találta meg az első sugárzó anyagot, a rádiumot, vagy Lénárd Fülöp, jónéhány évet felemésztő kísérleteivel, az utóbbi legfényesebb példája Max von Laue. Ez a német zseni egyetlen ötletéért részesült a legnagyobb tudományos kitüntetésben. Ráadásul még a bizonyító méréseket sem kellett elvégeznie, […]
Albert Einstein titkai A huszadik század legnagyobb tudósa halálának ötvenötödik évfordulóján. Nem ritkaság, hogy a hétköznapi embereknek is vannak olyan titkaik, amelyeket legközelebbi családtagjaikkal sem osztanak meg. Magukkal viszik ugyan a sírba, de egy idő után fény derül rájuk. Jobbik esetben megtakarított pénzecske, rosszabbikban ?balkézről? sikerült gyermek, vagy kisebb-nagyobb adósság. Nincs ez másképp a rendkívüli emberekkel sem. De amennyivel különböznek az egyszerű halandóktól, annyival meglepőbb, sok esetben bizarr lehet a napfényre kerülő titkuk. Ez alól nem kivétel minden idők egyik […]
Mikoviny Sámuel halálának kétszázhatvanadik évfordulóján Amikor a magyar tudománytörténet egyik legnagyobb alakját szerényen tanárnak nevezzük, aligha tudatosítjuk elévülhetetlen érdemeit. Ő nemcsak egyszerűen tanított, de a selmecbányai bányászati akadémia első vezetője is volt. A világ harmadik műszaki főiskoláját alapította meg: az angol Trinity College és a prágai Műegyetem után 1735-ben épp a Felső-Magyarországi bányavárosban indult be a mérnökképzés. Abban az időben még Németországnak, Franciaországnak és Oroszországnak sem volt ilyen intézménye, mindenütt a hagyományos tudományegyetemeken szerveztek mérnökképző tanfolyamokat. Egyéb világrészeken meg nem […]
Mikoviny Sámuel halálának kétszázhatvanadik évfordulóján. Amikor a magyar tudománytörténet egyik legnagyobb alakját szerényen tanárnak nevezzük, aligha tudatosítjuk elévülhetetlen érdemeit. Ő nemcsak egyszerűen tanított, de a selmecbányai bányászati akadémia első vezetője is volt. A világ harmadik legrégebbi műszaki főiskoláját alapította meg: az angol Trinity College és a prágai Műegyetem után 1735-ben épp a Felső-Magyarországi bányavárosban indult be a mérnökképzés. Abban az időben még Németországnak, Franciaországnak és Oroszországnak sem volt ilyen intézménye, mindenütt a hagyományos tudományegyetemeken szerveztek mérnökképző tanfolyamokat. Egyéb világrészeken meg […]
Lányi Sámuel halálának másfélszázados évfordulójára. A fentiek közül ha már egyet művel az ember, megérdemli a tiszteletet. Az, hogy mindez együtt, egy személyben összpontosul, igazán kivételesnek mondható. Lányi Sámuel azok közé tartozott, akik mindhárom területen férfiasan helytálltak. Olyannyira, hogy a tudománytörténet legjelesebbjei között tartjuk számon, művészetéről meg csak annyit, hogy egyik leghíresebb festménye napjainkban a Magyar Nemzeti Galéria féltett kincse. Lányi Sámuel a szepességi Iglón (ma Spišská Nová Ves, Szlovákia) 1791-ben a helyi iskolamester fiaként látta meg a napvilágot. Szegény sorban […]
Dőrejárás Tejfalun. Bő negyven évvel ezelőtt az izmosodó elektronikus média izgalmas élő közvetítésben számolt be a mohácsi busójárásról, érzékletesen bemutatva, hogy milyen páni félelem lett úrrá a betolakodó török katonákon, akik fejvesztve menekültek a faragott maszkos szörnyek elől. A vértelen győzelem emlékére az óta is, több mint ötszáz éve megrendezik ezt a nemes népi hagyományt. A néprajzosok hangja már ekkor sem hallatszott az égig, így hosszú időnek kellett eltelnie, mire közismertté vált, hogy bár igaz lehet az egyszeri történet, viszont […]
Feszty Adolf halálának száztizedik évfordulóján. A tizenkilencedik század első évtizedeiben a korabeli Pest, Buda és Óbuda együttesen alig volt nagyobb Pozsonynál. Nem is csoda: a koronázó város Bécs közelsége és több országos hivatal székhelyeként virágkorát élte. A híres-nevezetes reformországgyűléseket is itt tartották. A helyzet a szabadságharc leverését követően változott meg, amikor a magyar főnemesség egyre inkább igyekezett Pestre összpontosítani az ország gazdasági és közéletét. Erre a Bach korszakot lezáróan került sor. Az első látványos változást az új uralkodó, Ferenc József […]
Bolyai János halálának százötvenedik évfordulójára. Minél nagyobb formátumú egy tudós, minél kevésbé értik meg tevékenységét, annál több legenda kering róla. Ha ehhez még jó adag különcség is járul, akkor a legvadabb feltételezések is hihetővé válnak vele kapcsolatban. Nos, Bolyai János, a magyarság egyik legnagyobb zsenije mindkét feltételnek megfelelt. Sőt, még egy harmadiknak is: az előzőek mellett művészi képességekkel is rendelkezett és társasági embernek is kiváló volt. Számtalan szobor és festmény készült róla, amelyeken néha egyedül, a legtöbbször ugyancsak világhírű matematikus édesapjával ábrázolták, még […]