Archívum

Napjainkig “élő” feltaláló

Nikolaus August Otto halálának százhuszadik évfordulóján. Ritkaságszámba megy, hogy egy csaknem százötven éves műszaki találmány fennmarad egy olyan korban, amelyet a viharos változások jellemeznek. Az meg végképp meglepő, hogy e találmányra felépült gyár az eltelt másfél évszázadban folyamatosan termeljen, sőt termékeinek kínálatát az idők folyamán állandóan bővítse. Ez a bravúr Nikolaus August Ottonak sikerült, akinek négyütemű motorja ma alapiskolai tananyag. Aligha túlbecsülhető a szerepe az ipartörténetben, arról nem is beszélve, hogy találmánya a mai világ számára is nélkülözhetetlen: az utakon […]

A nőcsábász zseni

Erwin Schrödinger halálának félévszázados jubileumán.  Albert Einsteint imádták a nők. Egy dolog viszont neki sem sikerült: feleségét és szerelmét összehoznia egymással. Ez a bravúr Erwin Schrödinger nevéhez fűződik, aki egyidejűleg két asszonnyal élt együtt, akik ráadásul jó barátnők voltak. Az már csak hab a tortán, hogy időnként így is félrelépett.  Pedig első látásra meglehetősen szürke alaknak tűnt. Erre egyik tanítványa, későbbi jó barátja és munkatársa, Jánossy Lajos ekképp emlékszik vissza: ?Első személyes benyomásom mindig élénken emlékezetemben marad. Beléptem a berlini […]

Betlehemi játék Tejfalun

A tél legfontosabb ünnepéhez, a Megváltó születéséhez kapcsolódnak a legismertebb népi misztériumjátékok, amelyek sok évszázadon át Európa-szerte nagy népszerűségnek örvendtek. A középkortól kezdve a magyar nyelvterületen is általánosan elterjedtek. Időbeli felosztásuk szerint a karácsonyt megelőzően az Adventi időszakban egyes vidékeken a szálláskeresést játszották el, amelyben a szent család menedéket próbál találni a Kisded születése előtt. Nagykarácsony és kiskarácsony (Újév) közötti időszakot betlehemezéssel töltötték ki, míg vízkeresztkor a napkeleti bölcsek (három királyok) hódolatát játszották el az újszülöttnél. Valamennyi között a  legnépszerűbb […]

Galilei és a pisai ferde torony

Az érzékszervek rossz tanácsadók, azaz ne higgyünk a szemünknek. Szinte minden fizikatanár elmondja diákjainak, hogy a legenda szerint Galileo Galilei a pisai ferde toronyból dobált le különféle tárgyakat, így állapította meg, hogy a tömegvonzás független a testek anyagától. A legtöbbször azt is hozzáteszi, hogy ilyen kísérleteket nem folytatott. Valóban. Ennek ellenére a történet igaz. A nagyközönség számára szervezett bemutatókon  került sor a tárgyak hajigálására. A zenész Vicenzo papának   nem kell forognia a sírjában: igaz, hogy csemetéje elbitangolt a matematika területére, viszont a tőle […]

Csallóköz első nyomdásza

A történelmi Magyarország területén a mohácsi vészt követően terjedtek el a nyomdák. Az elsőt Brassóban alapították 1535-ben, ezt követte egy évvel később a nyugati határszélen a sárvári, majd a kolozsvári. Két emberöltő alatt harmincegy nyomda kezdte meg működését, közöttük 1594-ben a később híressé vált pozsonyi intézmény. A tizenhatodik század folyamán az egykori Felvidék területén még Bártfán (1579), Besztercebányán (1578), Eperjesen (1573), Galgócon (1582), Kassán (1560 előtt) és Nagyszombatban (1578) alapítottak állandó nyomdát.  Elmondható, hogy ? akárcsak egész Európában ? nálunk is a  szellemi és tudományos központokban működtek, […]

A legkomolyabb játék nagymestere

Harsányi János halálának tizedik évfordulóján.  Az ember játékszenvedélye civilizációnk kezdetéig nyúlik vissza ? ahogyan azt Johan Huizinga Homo ludens című kiváló művében elemzi, bár ő elsősorban az alkotó tevékenységre helyezi a hangsúlyt -, viszont tény, hogy nem rendelkezünk pontos adatokkal arról, hogy  mikor alakult ki a napjainkig legnépszerűbb három ősi játék:  a sakk, a kártya és a kockavetés. Csak annyit tudunk róluk, hogy az ókorban már mindhármat ismerték és hogy az előbbiek Kelet-Ázsiából, az utóbbi pedig az Európával szomszédos közel-keleti […]

A fizika ?főszakácsa?

Hetven éve ment el az a tudós, aki ?kisütött? egy ?mazsolás kalácsot? és nyolc Nobel-díjat.  Albert Einstein páratlanul megkapó relativitáselméletei megasztároknak kijáró sikert arattak és népszerűséget hoztak a szerzőnek, mellette szinte eltörpültek azok a tudósok, akik a modern fizikát előkészítették, sőt nagymértékben győzelemre is vitték. Ráadásul még a huszadik század legnagyobb tudósának kikiáltott német zseni Nobel-díjjal értékelt elméletéhez is hozzájárultak. Ma már keveset mond a nagyközönségnek John Joseph Thomson neve. Annak ellenére, hogy ő szolgáltatta az első bizonyítékot az anyag […]

Aki letapogatta a Holdat

Bay Zoltán születésének száztízedik évfordulóján. Az ember felnőttként a legtöbbször ha nem is felejti el gyerekkori álmait, nem tudja őket magvalósítani. Persze mindig akadnak kivételek. Közéjük tartozik a huszadik század egyik legzseniálisabb fizikusa és műszaki szakembere, Bay Zoltán is, aki kiskorában arról álmodozott, hogy megtapogatja a Holdat. Persze ekkor még a szó fizikai értelmében gondolta. Ahogyan emlékirataiban megírta: ?A Holdat ott láttam elsétálni a torony mögött s azt kérdeztem a felnőttektől: ha felmásznék a toronyra meg tudnám-é tapogatni a Holdat?? E csacska kérdésre sejthető a gyulavári felnőttek válasza, az viszont […]

A prágai bey története

Blaskovics József születésének centenáriumára. ?Rég nem hallottam ilyen csodálatosan szép török nevet. Igazán irigyellek érte? ? mondotta volt negyven évvel ezelőtt, széles mosollyal az arcán a csehszlovákiai turkológia vezéregyénisége, a Károly Egyetem turkológiai szemináriumának vezetője, Blaskovics József, amikor a prágai Ady Endre Diákkör alelnöke, Kuczy Lajos bemutatott neki. Zavaromban csak annyit tudtam kinyögni: professzor úr, tudtommal az őseim a török fennhatóság előtt kerültek e vidékre. Nevetve folytatta: a neved megtalálható több türk népnél, ha elmennél Kazahsztánba, Azerbajdzsánba, Türkmenisztánba vagy Kirgíziába, […]

Nobel-díjas ellenség (?)

Carl Ferdinand Braun születésének százhatvanadik évfordulóján A történelem hemzseg az abszurditásoktól. Persze mindezt általában a régi korokra értjük, amikor még a műveletlen hadvezérek nem tudták megkülönböztetni az ellenséget a jó baráttól. Azt kizártnak tartjuk, hogy a diadalmas huszadik században ilyesmire sor kerülhessen. Nos, Carl Ferdinand Braun élő cáfolata ennek az előítéletnek: Nobel-díjas tudósként az első világháború alatt ellenségnek tekintetvén nem engedték vissza hazájába. Az idős kutató így kényszerű száműzetésben az Egyesült Államokban fejezte be földi pályafutását. Ő maga aligha lepődött meg […]