Archívum

Tejfalu nevének hírvivői

Amit Teyfalvi Chiba Mártonról és Pál fiáról tudhatunk.   Terentianus Maurus találó meghatározása szerint a könyveknek is megvan a sorsa ? vagy ahogy a római stiliszta mondotta volt: habent sua fata libelli ?, ráadásul olykor sokkal változatosabb, mint az emberé, hiszen egy írott mű szerencsés esetben akár évezredekig sem jut az enyészet sorsára. Néha viszont az alkotás az egyetlen tudósítás szerzőjének származásáról. Nincs megbízható adat arról, hogy Teyfalvi Chiba Márton hol született, csak azt tudjuk, hogy tejfalusi rokonaival tartotta a kapcsolatot, […]

Egy legenda vége

Meglepő felfedezés a nándorfehérvári diadal 555. évfordulóján.   A tejfalusiak Csiba László ? Presinszky Lajos: Fejezetek Tejfalu történetéből című, 1993-ban kiadott remek könyvéből értesülhettek arról a történelmi tényként kezelt eseményről, hogy az 1456-os győztes nándorfehérvári ütközetben életét feláldozó hős, a lófarkas zászlót a vár fokára kitűzni igyekvő törököt magával a mélybe rántó Dugovics Titusz fiának, Bertalannak ajándékozta 1459-ben Mátyás király a községet (48. old.). A szívszorítóan megható önfeláldozó tett forrásaként a Pozsony Vármegye Monographiája szolgál, amely  Antonio Bonfini munkáját, A magyar […]

A látható világ megörökítője

Louis Jacques Mandé Daguerre halálának százhatvanadik évfordulójára. Aligha túlzás azt állítani, hogy a képrögzítés kezdetei az őskorba nyúlnak vissza: valahol az altamirai barlangrajzok keletkezésének idején, vagy még korábban, több tízezer évvel ezelőtt született meg korai eleinkben az őket körülvevő világ ábrázolásának az igénye. Minden bizonnyal ez kezdetekben a többi művészeti ághoz – a tánchoz és a zenéhez – hasonlóan kultikus célokat szolgált, viszont egyértelmű már e korai művészek esetében is a valósághűségre való törekvés igénye. Az ókorban, elsősorban az egyiptomi […]

“Ackor monda az Isten…”

A legnagyobb skót, James Clerk Maxwell születésének száznyolcvanadik évfordulójára. Leon Lederman Nobel-díjas fizikus szerint a zseniális felfedezés egy diákpólóra nyomtatva is elfér. Ez a meghatározás tökéletesen illik Galileo Galilei képletére a gyorsuló tárgyak által megtett útról vagy Albert Einstein tömeg-energia összefüggésére. Az viszont lélegzetelállító bravúr, hogy néhány képlettel leírható három tudományterület, a villamosság, a mágnesség és az elektromágneses tér valamennyi tulajdonsága.  Ez a nem mindennapi teljesítmény egy rövid életű skót fizikus, James Clerk Maxwell nevéhez fűződik.   Az egyik legősibb skót […]

Természettudós, ismeretterjesztő, filozófus

Tarczy Lajos halálának százharmincadik évfordulóján.   Ha csak annyit tett volna, hogy az ifjú Petőfi Sándort támogatja, már megérdemelné, hogy megemlékezzünk róla. Ne feledjük, Petrovics Sándorból pápai diákkorában lett Petőfi. Többek között Tarczy hatására. De e nagyszerű tanáregyéniség ennél sokkal többet tett. Olyannyira, hogy a tizenkilencedik század magyar szellemi életének egyik vezető alakja vált belőle. A Komárom melletti Hetényben látta meg a napvilágot 1807. december 6-án.  Mivel már kora gyerekkorában megnyilvánultak kivételes képességei, szülei a helyi lelkészt, Kovács Pétert bízták meg […]

Amerika első marslakója

Nemes  Szöllőskislaki Kármán Tódor születésének 130. évfordulóján. A nyolcvankét éves Kármán Tódor fáradtan megpihent a Fehér Ház rózsakertjébe vezető lépcső tetején. John Fitzgerald Kennedy odalépett hozzá, előzékenyen a karját nyújtotta. –  Köszönöm elnök úr, lejtőn lefelé nincs az embernek segítségre szüksége. Az alkalmat e találkára az szolgáltatta, hogy kifejezetten Kármán kedvéért alapította meg az Egyesült Államok elnöke a Tudományos Emlékérmet, a legnagyobb kitüntetést, amelyet civil kaphat az ország biztonságának és védelmének erősítéséért. A marslakók ? az embereknél sokkal intelligensebb lények – földi  inváziójának legendáját, akik […]

A süllyedő birodalom Titanicja

A csernobili katasztrófa negyedszázados jubileumán. Szikrázó tavaszi nap volt 1986. május elseje. Legközelebbi munkatársammal vidám hangulatban vettünk részt az ?önkéntes? felvonuláson. Jókedvünket persze nem a nemzetközi munkásmozgalom ünnepe iránti hevület szította, sokkal inkább a minden utcasarkon árult söröcske, borocska. Hiába, az elvtársak tudták, hogy mitől döglik a légy, meg persze a dolgozó nép. Egyszer csak a suttogva továbbadott információ eljutott a fülünkbe: veszélyes nap ez a mai, jobb lett volna, ha ki sem jövünk a friss levegőre, mivel hat nappal […]

A csillagok közelében

Ötven éve járt először ember az űrben. Hihetetlen, de tény: nem a műszaki fejlettségére oly büszke Egyesült Államok küldte az első embert az űrbe, hanem a lenézett, elmaradottnak tekintett Szovjetunió. Nem csoda, hogy lórúgásszerű sokként érték meg az Újvilág lakosai a fél évszázaddal ezelőtti megaláztatást. Pedig volt idejük rá felkészülni, hiszen négy és fél évvel korábban, 1957. október 4.-én épp a nagy ellenfél tudósai állították földkörüli pályára az első műholdat, a Szputnyik 1-et, egy hónappal később pedig már Lajka kutya, […]

A gondolkodás szerelmese

Kilencven éve született Rényi Alfréd. ?Aki azt mondja, nem szereti a matematikát, az tulajdonképpen azt mondja, nem szeret gondolkodni? ? vallotta Rényi Alfréd, a huszadik század egyik legjelentősebb matematikusa, akinek tevékenységéről méltatlanul keveset tudunk. Pedig az általa feltalált módszereket naponta használjuk, sőt ? a digitális televízió bevezetésével – negyven évvel a halála után ültetik át a gyakorlatba azokat a felismeréseket, amelyeket az információelmélet terén neki köszönhetünk. Igazi szellemi dinasztia tagjaként látta meg a napvilágot, 1921.március 20.-án: édesanyja,  Alexander Borka Budapest […]

Amerika négy keréken

Galamb József születésének 130. évfordulójára. Egy találó jellemzés szerint az amerikaiak  kultikus tárgya a gépkocsi: a kontinensnyi országban a legfontosabb közlekedési eszköz, gyakorlatilag mindenki használja? milliószámra az  autóban fogannak, születnek, töltik életük nagy részét és ebben a járműben halnak meg. Nemcsak napjainkban, de immár egy évszázada. Annak ellenére, hogy a gépkocsi európai találmány, a legrégebbi üzemek is kontinensünkön kezdték el termelésüket, az Újvilágban vált már a huszadik század elején tömegtermékké. Napjainkban már kevesen tudják, hogy ennek hátterében egy magyar mérnök, […]