Archívum

A tudomány vidám pillanatai

Egy kis előzetes 2011 Szilveszterére. Se szeri se száma a tudósokról szóló anekdotáknak, amelyek néha csodabogár mivoltukat kívánják igazolni, máskor  gondolatvilágukba próbálnak betekintést nyújtani. Sok közülük igaz, még több nem, viszont jellemzik a kort, melyben éltek, a légkört melyben alkottak. Amiatt is érdemes közülük néhányat feleleveníteni, mivel  e kiváló elmék emberi mivoltukban közelebb kerülnek hozzánk. A legrégibb történet a matematika atyjáról, Püthagoraszról  terjedt el a köztudatban. Terjesztői szinte kizárólag matematikatanárok, akik az isteni tudomány ismertetését a derékszögű háromszög törvénye felfedezésével kezdik   Eszerint amikor Püthagorasz rájött arra, hogy […]

Quo vadis, Európa?

Palackposta a Lajtától keletre. A történelemtudomány legfontosabb tanulsága, Hogy az emberiség nem tanul saját történelméből. Albert Einstein ?Az országban feszültség van? Kétszázhúsz Volt. Volt, mert ellopták?. Hofi Géza egy emberöltő óta klasszikussá nemesedett szösszenete pontosan jelzi az egykori hazai közállapotokat. Azóta volt rendszerváltás, meg miegyéb, de a kérdés újonnan feltehető, sőt, a globalizáció egyre nagyobb térhódításával kiterjeszthető: Európában feszültség van? A válasz ezúttal egyszerű igen, azt is hozzátéve: nemcsak van, de lesz is. Hogy miért? Mert az országokért felelős személyeknek […]

A hallgatag múzsa megalkotója

Georges Meliés születésének másfélszázados évfordulóján. Az évezredes álom, a kép és a hang rögzítése a tizenkilencedik század folyamán vált valósággá.  Kezdetben csak egyszerű képet sikerült rögzíteni, Louis Mandé Daguerre találmányának köszönhetően, de hamarosan elérkezett az idő olyan állóképsorozat vetítésére is, amelyek a mozgás különböző fázisait adták vissza, ezzel a mozgás illúzióját keltették a nézőben. Thomas Alva Edison, a Menlo-parki varázsló nevéhez fűződik mindkét eljárás kidolgozása: a hangrögzítést fonográffal oldotta meg, és ugyancsak ő alkotta meg az első filmkamerát is. Csakhogy […]

Az álmok érméje

 Alfred Nobel legjelentősebb tettéről. Augustus római császár bizalmas embere, Maecenas lovag neve minden kultúrnyelvben a bőkezű adakozásai miatt maradt fenn. Kései utóda, az autodidakta zseni, feltaláló és gyáros Alfred Nobel mecénási igyekezetében ókori elődjével szemben már nemcsak a költőkre, de a kutatókra is gondolt: 1890-ben keltezett végrendeletében az élettan és az orvostudomány legjelesebb képviselőit is a nevét viselő díjban kívánta részesíteni, amelyet jelentékeny vagyonának kamatai alkottak. Éles előrelátásáról tanúskodik, hogy egy évvel halála előtt, 1895. november 27-én testamentumát kibővítette, melynek értelmében már […]

Fényévekre Európától

A finnországi svédek sanyarú sorsáról. Idestova három évtizede annak, hogy a pozsonyi finn kereskedelmi kirendeltségen akadt dolgom: üzleti partneremet kellett meglátogatnom néhány ügyes-bajos kérdésben. Az Új Szó akkori szerkesztőségével csaknem szemben álló, Gorkij utcai épületet könnyen megtaláltam, viszont hosszasan tanulmányoztam a bejáratnál elhelyezett táblát. Úgy tűnt, hogy az idegen nyelvű szöveg jóval hosszabb a szlováknál. Ezek szerint nyelvrokonaink meglehetősen szószátyárak, nyugtáztam magamban, majd felballagtam a második emeleti irodába. A tárgyalás végén a kirendeltség vezető munkatársát, S. mérnököt megkérdeztem, hogy mi […]

Egytucat ötlet, mely megrengette a világot

Történelemkönyvek és szakmunkák szinte kizárólag a társadalmi mozgalmaknak, politikai átalakulásoknak tulajdonítják a forradalmak kitörését, a világrengető események bekövetkeztét. A kiváltó okokról csak nagyritkán esik szó, így aztán olybá tűnhet, a véletlen műve, hogy egy adott korban mikor mi következik be. Viszont ha néhány évvel, esetleg egy-két évtizeddel visszaforgatjuk az idő kerekét, a múlt homályából előtűnik az a felfedezés, találmány, világnézetváltó elmélet, amely átszabta a társadalom arculatát. 1. Könyvnyomtatás Meglehetősen ártatlanul következett be az első áttörés: Johann Gutenberg (1400 k. ? […]

A tudományos ismeretterjesztés jelene és jövője

Idestova fél évszázaddal ezelőtt egy ifjúsági tévévitában megkérdezték az ismeretterjesztés élő klasszikusát, Benedek Istvánt, hogy egyáltalán mi szüksége egy átlagembernek a tudományos ismeretekre. Ő visszakérdezett: ?Mire jó a szerelem?? Vitapartnerei kórusban válaszolták: ?Hát arra, hogy gyerekeink legyenek?. Benedek arcán halvány mosoly futott végig: ?Ugyan már, ahhoz nem kell szerelem. Viszont vele sokkal teljesebb az élet?. Már csak amiatt is, mivel sokkal könnyebben boldogulunk a hétköznapok útvesztőiben, ha tisztában vagyunk a bennünket körülvevő tárgyak, berendezések működésével, a természet apró jelzéseivel. Fiatal […]

Klasszikusokat szó szerint (?)

Tudjuk-e, hogy mit beszélünk? Még nagyapáink korában is, amikor a latin és a görög nyelv a gimnáziumi alapképzés része volt, minden magát műveltnek tartó embernek illett ismerni a klasszikusok aranyköpéseit, amelyeket aztán társasági érintkezésük során megfelelően ki is használtak: egy-egy kérdés felvetésekor eredetiben idézték a szerzőt. Persze az a világ legtermészetesebb dolga volt, hogy szó szerint illetve az alkalomnak megfelelő módon dobták be a társalgásba a bevált bölcsességet. Aztán eltelt néhány évtized, a klasszikus nyelvek kikoptak a tanintézményekből, aminek következményeként, […]

A mi arab kincsünk

A történelemkönyveket lapozva vagy akár napjaink írott és elektronikus sajtóját figyelve az emberben olyan érzés támad, hogy másfélezer éve egyfolytában baja van az európai civilizációnak az arabbal, a későbbiekben az iszlámmal. A felszínen maradva persze mindez könnyen bizonyítható. Még csak fel sem tűnik a hétköznapi életben számtalan olyan fogalom, sőt tudományág, amelyről már az első pillanatban nyilvánvaló, hogy az arab kultúrkincs része. Arab számokat használunk. Az iskolában algebrát tanulunk. A számítógépesek algoritmus nélkül elvesznének. A modern orvostudományt Avicenna, igazi nevén […]

Az űrkorszak elindítója

Walter Houser Brattain halálának huszadik évfordulóján Alig néhány napja ünnepelte a világ az űrkorszak kezdetének félévszázados jubileumát, tekintve, hogy a műszakilag fejletlennek tartott egykori Szovjetunió 1957. október 4-én felbocsátotta a Szputnyik-1 nevű műholdat, amelynek halk csipogása előrevetítette, hogy egykoron majd égi adók százai sugározzák műsorukat a nézők milliárdjainak, idegen városokban is biztonsággal eljutunk a célhoz a GPS helymeghatározó rendszernek köszönhetően, kontinensek közötti beszélgetéseket bonyolíthatunk le maroktelefonunk segítségével. Ami annál is meglepőbb volt, mivel az ehhez szükséges műszaki eszközt, a parányítás […]