Archívum

Lángos csillag áll felettünk

Edmond Halley  háromszázötvenedik születésnapjára.  József Attila megkapóan szép, Betlehemi királyok című versében a Kisded előtt hódoló uralkodókat ?lángos csillag? vezeti el a jászolhoz.  A történtek idején a laikusok szentül hitték, hogy katasztrófák, háborúk baljós elöjelét látják az égi fényben, míg a tudósok úgy gondolták,   a föld kipárolgásából keletkezö jelenségről van szó. Az ókori ember számára egyáltalán nem voltak ismeretlenek az üstökösök, hiszen már idöszámításunk előtt kétezer évvel pontos leírást adtak róluk a babiloni és a kínai csillagászok, azt is bizonyítva, hogy bizonyos rendszeresség figyelhető meg a feltűnésükben. Ennek ellenére […]

A villamosság bölcsőjénél

Charles Augustin de Coulomb halálának kétszázadik évfordulójára.  A tizennyolcadik századot a fények, az ész, a filozófusok századának tartják a francia siécle des lumiéres, siécle de la raison, siécle des philosophes meghatározások nyomán. Való igaz, az ebben a korban működő francia enciklopédisták tevékenysége vezetett ahhoz a forradalomhoz, amely elvezette az európai társadalmakat modern világunkba. Eközben a természettudományok területén is történt egynéhány dolog. A villamossági kísérletek olyan szenzációszámba mentek, hogy a legszélesebb közönség érdeklődésének homlokterébe kerültek. Nem számított komolynak az a szalon, […]

Tudományok fejedelme

Gottfried Wilhelm Leibniz háromszázhatvanadik születésnapjára Vannak korok, amikor nagy felfedezések születnek. Vannak korok, amikor nagyon nagy tudósok születnek. Akik nem egyszer személyesen is ismerik egymást, nagy szellemi vitákat, csatákat vívnak.  A sírfelirata szerint az emberiség díszének nevezett Isaac Newton ezek közé tartozott. De nála semmivel sem volt kisebb elme kortársa, Wilhelm Gottfried Leibniz, aki univerzalitásával, több tudományban való hihetetlen jártasságával kiérdemelte nemcsak kortársai, de az utókor feltétlen csodálatát és hódolatát is. Ha azt mondanánk, hogy a matematika Newtonja volt, akkor […]

Az Academia Istropolitana dísze

Regiomontanus ötszázhetvenedik születésnapjára. Pozsony történetének egyik legfényesebb fejezete kezdődik 1467-ben, amikor Vitéz János érsek Mátyás király megbízásából megalapítja a város első felsőfokú tanintézményét, az Academia Itropolitanát. A humanizmus lelkes híve, Mátyás király minden bizonnyal egykori nevelője, Vitéz János, valamint olasz felesége, Beatrix és a vele hozott tudósok, hatására ? tekintve, hogy az első európai egyetemek is Itáliában jöttek létre -, határozza el hazai egyetem alapítását.  Ennek érdekében 1465-ben követeket küldött II. Pál pápához, hogy engedélyezze a tanintézet felállítását.  Az év május 19-én kiadott pápai […]

Az Újvilág felfedezője

Kolumbusz Kristóf halálának ötszázadik évfordulójára A nagy embereket számtalan legenda övezi, életük homályos részeit a legváltozatosabb módon színezi ki az utókor fantáziája. Az bizton állítható, hogy Kolumbusz Kristóf ebben a tekintetben toronymagasan vezető helyet foglal el. Csak egyet tudunk róla biztosan: ötszáz évvel ezelőtt hunyt el. A többi a múlt homályába vész: mikor és hol született, mit tett élete első negyedszázadában, mikor jutott el először Amerikába. Sőt még azt sem tudjuk biztosan, hol nyugszanak a hamvai. Ezért is érdemes fél […]

Apokalipszis most?

A csernobili baleset huszadik évfordulóján.  Nyilvánvaló volt, hogy a csernobili katasztrófa huszadik évfordulója kapcsán ismét a köztudatba kerül minden mítosz és legenda, amely ezt a szörnyű eseményt övezi: az atomrobbanástól kezdve a több tízezer csehszlovákiai áldozatig. El is határoztam: nem írok róla. Csakhogy két nappal a kerek évforduló után váratlan esemény történt: az Európai Unió az atomenergia mellett tette le a voksot. Vagyis szorgalmazni fogja újabb magreaktorok építését. Hogy is van ez? Felelőtlenül halálos veszélynek teszik ki ötszázmillió állampolgárukat? Vagy […]

Csendes forradalmár

Pierre Curie halálának centenáriumán Gyakran felvetődik a kérdés, hogy valójában mikor is kezdődött a korszakváltás a fizikában, amelynek eredménye a természettudományos világkép gyökeres átalakulása lett. A legegyszerűbb, hétköznapi fogalmakról derült ki, hogy a valóságban egészen más jellemzőket mutatnak, mint ahogyan azt évezredeken keresztül tudtuk: a fény egyszerre részecske és hullám, a tömeg nagysága, a szilárd testek mérete és az idő múlása a mozgástól függ, ráadásul nem minden vegyi elem állandó, átalakulhat az egyik a másikba. Borzadály belegondolni, de tény, több […]

A Nagyságos Fejedelem Csehországban

Rákóczi születésének háromszázharmincadik évfordulójára. A későbbi Nagyságos Fejedelem, II. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona és I. Rákóczy Ferenc gyermekeként 1676. március 27.-én Borsiban látta meg a napvilágot (a családból egyedül ő írta a későbbiekben Rákóczinak a nevét). Édesapja a Wesselényi-összeesküvésben való részvétele miatt csak hajszállal menekült meg a vérpadtól. Mivel harmincegy évesen, 1676. július 8-án meghalt, úgy kívánta három hónapos fia,  a kis Ferenc jövőjét biztosítani, hogy Lipót császárt jelölte meg végrendeletében gyámjának. Mondhatnók: kecskére bízta a káposztát.  Végül hosszas közbenjárásra sikerült […]

A jövő villamossága

Heike Kamerling Onnes halálának nyolcvanadik évfordulójára.  A tudomány eredményeit olykor csak évtizedek-évszázadok múltán sikerül megvalósítani a gyakorlatban. Ez nemcsak a régi korokra érvényes, napjainkban sincs másképp. Hiába büszkélkedünk azzal, hogy a legrövidebb idő alatt minden felfedezés   napi életünk része lesz, az ipar, energetika és a környezetkímélés számára oly fontos szupravezetés felhasználása még jó ideig a jövő zenéje marad. De miről is van szó? A villamossággal foglalkozó tudósok a tizenkilencedik század folyamán kiderítették, hogy az árammal szemben a fémvezető ellenállást tanúsít. […]