Archívum

A kvantumfizika nagypapája

Wilhelm Wien halálának 80. évfordulóján. ?Ezt a fiatalembert feneketlen tudatlanság jellemzi? ? csattant fel Wilmhelm Wien, a müncheni egyetem vizsgabizottságának elnöke. A témavezető, Arnold Sommerfeld, a modern atomelmélet egyik megalkotója teljes mellszélességgel kiállt a bukásra ítélt doktorandusz, Werner Heisenberg mellett: ?páratlan tehetség? ? győzködte a Nobel díjas tudóst. Wien megkegyelmezett a fizikusjelöltnek, hagyta átmenni. Nem kellett megbánnia a tettét, az általa zavarosnak ítélt elméletért Heisenberg 1932-ben átvehette a fizikai Nobel-díjat. De ezt egykori vizsgáztatója már csak az égi fizikustársaság tagjaként […]

A levegő ura

Willy Messerschmitt születésének száztizedik évfordulóján.  Miközben hazájában legendák övezték személyét, tájainkon csak válogatott szitkok kíséretében lehetett négy évtizeden keresztül kiejteni a nevét. Az ok mindkét esetben ugyanaz volt: megszerkesztette a világ legkorszerűbb légi járműveit, az általa kidolgozott elveken alakult ki napjaink katonai és civil repülőgépipara, csakhogy a történelem úgy hozta, hogy korának legjobb vadászgépeivel a testvéri Szovjetunió ellen harcoltak a Luftwaffe pilótái. Arról már kevesebb szó esik, hogy ugyanezt a géptípust a második világháború után Csehszlovákiában AVIA S-199 név alatt […]

Marsbéli homokozó

Találkozunk-e marslakókkal?  Húsz évvel ezelőtt óriási vihart kavart az Egyesült Államok elnökének bejelentése – a Stratégiai Védelmi Kezdeményezés nevezetű program beindítása -, amely az akkor épp népszerű George Lucas film alapján a Csillagháborús terv nevet kapta -, fő célkitűzésével, hogy a világ első számú katonai hatalma tökéletes égi védelmi hálót feszít ki az ország fölé, amelyen semmilyen ellenséges rakéta nem képes áthatolni. Pusztába kiáltott szó maradt a műszakiak figyelmeztetése, miszerint minden hálón akad egy-két lyuk, tehát nincs értelme sok százmilliárd […]

Wigner Jenő legnagyobb büszkesége

John Bardeen századik születésnapjára. Wigner Jenő szerénységére pontosan jellemző, hogy őszintén meglepődött, amikor megkapta a fizikai Nobel-díjat. Arra viszont kifejezetten büszke volt, hogy egyik tehetséges tanítványa részesült ugyanebben a kitüntetésben. Méltán: John Bardeen ugyanis a tudománytörténetben egyedülálló módon kétszer is átvehette a fizikai Nobel-díjat. Ráadásul olyan felfedezésekért, amelyek nemcsak mai életünket határozzák meg döntő mértékben, de a jövő iparának is az alapját jelentik. Emiatt is érdemes közelebbről megismerkedni e rendkívül érdekes tudóssal. Bardeen tranzisztoros rádióval Az 1908. május 23.-án a […]

Szex + fizika = a játékosság diadala

Richard Phillips Feynman születésének kilencvenedik évfordulóján.  ?A fizika olyan, mint a szex, lehetnek következményei, de nem ezért csináljuk? ? mondotta volt Richard Feynman, akire már e szokatlan párosítás miatt is felfigyelt volna a világ. Csakhogy ő ennél sokkal többet tett: már huszonkét évesen számon tartotta őt a szakma, emiatt doktorandusz hallgatóként részt vehetett az amerikai atombomba megszerkesztésére irányuló Manhattan-tervben, játékos ötleteivel, borotvaéles eszével megszerezte magának a fizika nagy öregjének Niels Bohrnak és Robert Oppenheimernek, a Manhattan-terv vezetőjének atyai barátságát, megírta […]

A korszakalkotó tudós, aki nem hitt a saját szemének

Max Planck születésének másfélszázados jubileumán ?Kvantumok pedig nincsenek? ? fakadt ki Max Planck, korának vezető fizikusa. Ezt nem csak szóban hirdette, írásba is adta: 1913-ban, amikor egyik tehetséges kollégáját javasolta a Porosz Tudományos Akadémia rendes tagjainak sorába, azzal mentegette őt, hogy Albert Einsteint nagy fizikusnak tartja, annak ellenére, hogy olyan badarságokban hisz, mint a fény kvantumjellege. Nem is lenne semmi baj e véleménnyel, ha nem éppen az új tudományág, a kvantumfizika megalapítójától származna. Aki annak ellenére, hogy tudta, felismerése Newton […]

Az ipari nagyhatalom építője

Déri Miksa halálának hetvenedik évfordulóján A ma embere számára hihetetlennek tűnik, hogy az ezernyi gonddal küszködő Magyarország nem is olyan régen ipari nagyhatalom volt: nagyszerű tudósai, mérnökei itthon szabadalmaztatták találmányaikat, amelyekkel elárasztották az egész világot, munkát, megélhetést biztosítva sok ezer munkásnak és fellendülést hozva az országnak. Aligha kell hangsúlyozni, hogy mindez a boldog békeidőkben, azaz az 1867-es kiegyezést követő fél évszázadnyi időszakban történt. Abban a korban, amelyben hazánk a világ leggyorsabban fejlődő országa volt. Nem kis mértékben annak köszönhetően, hogy […]

A legsokoldalúbb zseni

Szilárd Leó születésének száztizedik évfordulóján. Egyre szélesebb körökben ismert, hogy a legnagyobb tudósok sokoldalú tehetségek voltak. A legtöbbjük a zenében volt az átlagon felül járatos, Albert Einstein például olyan nagyszerűen hegedült, hogy jótékonysági koncerteken is fellépett, Teller Ede pedig igazi zongoravirtuóznak számított. Ritkább azonban az olyan eset, amikor egy kiváló elme több tudományágban is elismerésre méltó teljesítményt nyújt. Ebből a szempontból hazánkfiai az éllovasok közé tartoznak. A legismertebb Neumann János, aki a matematika és a fizika több területét is döntő […]

Modern korunk hírnöke

Hendrik Antoon Lorentz halálának nyolcvanadik évfordulóján A közelmúltbeli centenáriumnak köszönhetően ma már széles körben ismert, hogy Albert Einstein 1905-ben nyilvánosságra hozott, Mozgó testek elektrodinamikája című szakdolgozata jelentette az áttörést a fizikában, hiszen olyan évezredes tényeket cáfolt meg, mint a szilárd testek méretének, tömegének és az idő folyásának állandósága. Cikkében ? amely a későbbiek folyamán speciális relativitáselmélet néven vonult be a fizikába ? nem kevesebbet állított, mint hogy a sebesség növekedésével csökken a test mozgás irányába eső mérete, nő a tömege, […]

Az ?írástudatlan? zseni

Lev Davidovics Landau 100. születésnapján A tudománytörténet nagy szerencséjére a legtöbb tudós jó előadó és publicista is, gondolatait világosan, érdekesen tudja megfogalmazni, emiatt oroszlánrészt vállalnak elméleteik elfogadtatásában. Ez egyaránt vonatkozik minden idők három legjelentősebbnek tartott fizikusára, az ókor legjelentősebb zsenijére, szirakuzai Arkhimédészre, a klasszikus fizika megalkotójára, Isaac Newtonra és a huszadik század páratlan zsenijére, Albert Einsteinre. Munkáikat ? ha nem is mindig elméleti cikkeiket, hanem ismeretterjesztő könyveiket – már a kortársak is széles körben olvasták, tekintve, hogy nemcsak a vájt […]