Archívum

Vízkereszt, vagy a második ajándék

Petzval Ottó születésének bicentenáriumán.  A magyar tudomány Vízkereszt napján két kivételes ajándékot is kapott: 1807-ben  született minden idők egyik legnagyobb  feltalálója, Petzval József? a sors különleges játéka folytán két évvel később, kétszáz évvel ezelőtt, 1809. január 6.-án, Szepesbélán Ottó nevű öccse látta meg a napvilágot, aki a honi fizika és matematika nagyszerű művelőjeként vonult be a nemzet emlékezetébe. Bár világhírnevet szerzett bátyja árnyékában fejtette ki tevékenységét, már csak amiatt is megérdemli az utókor kitüntetett figyelmét, mivel múlhatatlan érdemeket szerzett a […]

Hazánk legnagyobb Jancsija

Margittai Neumann János születésének százötödik évfordulóján. Ritkaságszámba megy, ha valakit tizennégy éves korában komoly tudósnak tartanak. Az még inkább, hogy szédületes karriert jósol neki az ország legjobb matematikusa. E tények fényében az már csak hab a tortán, hogy az ókori eposzok mintájára az ifjú hős állandó díszítő jelzőt – epitheton ornans ? kapjon. E kivételes kegy adatott meg Neumann Jánosnak, akit serdülőként a legendás hírű matematikus, Fejér Lipót ?hazánk legnagyobb Jancsijának? titulált. Hogy mennyire kiérdemelte a megelőlegezett bizalmat, annak fényes […]

A fizika lelkiismerete

Wolfgang Pauli halálának ötvenedik évfordulóján.   Vannak oly ritka egyéniségek, akik tűzön-vízen át kitartanak meggyőződésük mellett. Akik embert-istent nem ismernek, ha biztosak az igazukban. A tudomány területén az elsőséget toronymagasan Wolfgang Pauli tartja, aki nem átallotta egyik aspiránsát az ájult tisztelettel körülvett, a legnagyobb élő fizikusnak tartott Albert Einsteinnél ily pimaszul beajánlani: ?Ez a fiatalember jó fizikus, bár nem tudja kellőképp megkülönböztetni a matematikát a fizikától. De ez Önt, kedves Mester, valószínűleg nem zavarja majd, mert a szóban forgó különbséget már jó ideje Ön sem […]

Békacombtól a modern elektronikáig avagy egy tévedés hihetetlen utóélete

Luigi Galvani halálának kétszáztizedik évfordulóján A tudománytörténeti munkák, de még az iskolai tankönyvek is ritkán foglalkoznak egy-egy felfedezés hátterével. Terjedelmi okok miatt nincs is rá túl nagy lehetőségük. Ezért elsősorban a kutató munkáját, felfedezésének lényegét ismertetik. A nagy tudósok tévedéseiről ritkán szerez tudomást a közvélemény, holott olykor épp ezek vezetnek az igazi nagy felismerésekhez.  Ezek közé tartozott a bolognai orvos, Luigi Galvani esete is, aki szinte önhibáján kívül vált a villamosság egyik vezéralakjává. Egy biztos: nem volt világjáró ember: Bolognában […]

A gömöri mágus

Hatvani István  születésének kétszázkilencvenedik évfordulóján. A tizennyolcadik században, annak ellenére, hogy az ész századának hívjuk, meglehetősen könnyen az ördöngösség, mágia vádjával illették azokat, akik fura, a nagyközönség számára érthetetlen kísérleteket folytattak. Nem kerülte el ezt a jelzőt Kempelen Farkas sem, akit csudálatos tanítóként, ?Zauberlehrer? néven illettek a bécsiek, de kortársa, Hatvani Lajos sem járt jobban, akit hol ördöngösnek, hol mágusnak neveztek. Pedig csak természettudós volt. Abból viszont a legkiválóbbak egyike. Rimaszombatban született 1718. november 21-én a helyi könyvkötőmester családjában. Iskoláit […]

Az atombomba anyja

Lise Meitner születésének 130. évfordulóján Napjainkban széles körben elterjedt a nézet, hogy az atombombát az amerikai los-alamosi titkos bázison kikísérletező Robert Julius Oppenheimer az atombomba atyja. A kortárs fizikusok viszont azt is tudták, hogy ? bár a fegyver elkészítésében nem volt hajlandó részt venni ?, a maghasadás gyakorlati megvalósítását egy hölgy vetette fel, így őt tekintették az atombomba anyjának. Ráadásul e kiváló tudós egykori közös hazánk, a dualista Osztrák-Magyar Monarchia szülötte, a császárvárosban látta meg a napvilágot.  Philipp Meitner ügyvéd […]

Azok a csábos női lábak…

?leheletvékony nejlonharisnyába bújtatva, a férfiszemek legnagyobb mágnesei! Napjainkban természetes, hogy a műanyagipar e remeke a lányok, asszonyok szépségének kihangsúlyozója, pedig nem is oly régen született meg ez a találmány: mindössze két emberöltővel ezelőtt ismerte meg a világ az első polimerizált szénvegyületből készült terméket, a nylont. Nevét a kor két legjelentősebb városa, New York és London kezdőbetűiből kapta. Épp hetven éve, 1938. október 27.-én mutatták be a nagyközönségnek a vegyipar nagy csodáját, amely egyben egy új termékcsalád diadalútjának kezdetét is jelentette. […]

A városalapító

Winter Lajos életrajzi filmjének bemutatójáról. A városalapítókat nagy becsben szokta tartani az utókor. Elég csak a legendás testvérpárra, Romulusra és Rémusra, az örök város,  vagy Nagy Sándorra, a róla elnevezett többtucat Alexandria megalapítójára gondolni, amelyek közül az egyiptomi a világ kultúr-központja volt sok évszázadon át. A hadak útján fekvő városok alapítóinak aligha jár ki a megkülönböztetett figyelem. Különösen akkor, ha életük folyamán több társadalmi rendszerben is helyt kell állniuk, biztosítaniuk a maguk, családjuk, a rájuk bízott kisközösség megélhetését. Ez utóbbiak […]

A horror vacui halála

Evangelista Torricelli születésének négyszázadik évfordulóján. Az arisztotelészi fizika mintegy kétezer éven át megfellebbezhetetlennek tűnt. Annál is inkább, mivel a földi szemlélő szempontjából tökéletesen írta le a világot. Az elgurított tárgyak egy idő után lelassultak, majd megálltak. Ebből következett, hogy a mozgás fenntartásához erő kellett. A Föld teljesen síknak találtatott, hiszen minden irányban közlekedve folyamatosan érzékelni lehetett, hogy olyan lapos, mint a palacsinta. A Nap reggel felkelt, este lenyugodott, tehát folyamatosan keringett sárbolygónk körül. A természet nem ismeri a légüres teret, […]

A szitakötő földi mása

Asbóth Oszkár őshelikopterének nyolcvanadik születésnapján. Se szeri, se száma az élhetetlen feltalálókról szóló ? nagyrészt igaz ? történeteknek, amelyekben  korszakalkotó találmányuk hasznát egy élelmes üzletember aratja le. Ritka az olyan eset, amikor a nagyszerű műszaki érzék kivételes menedzseri képességekkel is párosul.   Örömmel nyugtázhatjuk a tényt, hogy nem mindennapi üzleti érzékkel megáldott feltalálók között egy honfitársunk, Asbóth Oszkár is fellelhető. A huszadik század első évtizede a repülés hőskorának számít: léghajók tucatjaival végeznek kísérleteket, 1903-ban pedig igazi világszenzációként a Wright-fivérek repülőgépe néhány percre a levegőbe emelkedik. A géptervezők a kor […]